A bankok kockázatkerülése is szerepet játszott benne, hogy számottevően romlott hazánkban a hitelfelvételi kedv az elmúlt hónapokban.

Bár a bankok egyöntetű véleménye, hogy a visszaesés nagyrészt annak az eredménye, hogy jelenleg a lakosság kétszer is meggondolja, belevágjon-e egy hitelfelvételbe, azt a hitelintézetek sem tagadják, hogy a feltételek szigorodása is hozzájárult a piac szűküléséhez.


Tavaly október óta lényegében az összes vezető bank szigorított a hitelfelvétel feltételein. A legfontosabb változás, hogy gyakorlatilag megszűnt az önerő nélküli hitel, s a korábbinál komolyabban veszik a jövedelemigazolásokat is.

Tisztán fedezet alapú szabad felhasználású jelzáloghitel kérelmeknél is szükségessé válik a jövedelem - legalább minimálbér vagy minimál nyugdíj - igazolása.


A feltételek enyhítésére a közeljövőben sem lehet számítani. Bár a bankok többsége készül akciókkal a tavaszi, kora nyári hitelfelvételi szezon kezdetére, mivel a piaci környezet jelenleg nem teszi lehetővé a hitelezési feltételek lazítását, a kedvezmények többsége díjelengedés jellegű.

Éppen ezért szinte biztos, hogy az önerő mértékét számottevően nem fogják csökkenteni a hitelintézetek, s az is valószínűtlen, hogy eltekintenének a jövedelemigazolásoktól. Az Ecoline kérdésére az Erstenél, az OTP-nél és a Raiffeisennél is jelezték, hogy egyelőre nem kívánnak módosítani a hitelnyújtás feltételein.


Teljes cikk: ecoline.hu

BUDAPEST – Döbbenetes! A banki hitelfelvevők törlesztőrészleteit egyoldalúan módosítgatják a pénzintézetek kamatemelés címén. Az ügyfelek eddig semmit sem tudtak tenni, ám ennek a rossz gyakorlatnak akar megálljt parancsolni a parlament, az erről szóló törvényt ma tárgyalják.
Eszerint a szerződésmódosítást 60 nappal az új feltételek életbe lépése előtt jelezni kell, így az ügyfélnek marad ideje azokat visszautasítani, és egy másik bankhoz átmenni. A pénzintézetek azonban azt akarják, ha a szerződések egyoldalú módosítását „megfúrná” a parlament, akkor az abból eredő kockázatukat az ügyfelekre hárítanák, tehát még drágábban adnák a hiteleket.

– Ha a rendelkezések életbe lépnek, a szakemberek szerint új árkalkulációra lesz szükség – mondta Müller János, a Magyar Bankszövetség szóvivője.

– Amikor a bankok kölcsönt adnak, még nem tudják, mi történik 15-20 év múlva, ezért kell időről időre módosítani a szerződést. A javaslat arra kényszeríti őket, hogy esetleg már előre beépítsenek olyan kockázatokat az árba, amelyek talán nem történnek majd meg, de reális esély van rájuk – magyarázta.

A Gazdasági Versenyhivatal nem hiszi, hogy az ügyfelek innák meg a levét a változtatásoknak. Sőt szerintük inkább a verseny élesedik, bizonyos hiteltermékek esetében könnyebb lesz a bankváltás is. Sokan úgy vélik, hogy a pénzintézetek éppen ettől félnek.

A honatyák eltérő módon vélekednek a tervezett módosításról. Török Zsolt, a parlament fogyasztóvédelmi eseti bizottságának szocialista tagja szerint nagyon fontos lenne azt elérni, hogy a bankok ne emelhessenek egyoldalúan kamatot. A legnagyobb ellenzéki párt viszont kevésbé lelkes a javaslatok miatt, véleményük szerint a bankcsomag túl puha.

– Életszerűbb elképzelések kellenek – magyarázta Koszorús László, a bizottság fideszes tagja. – A forintgyengülés miatt emelkedő törlesztőrészletekkel nem foglalkozik a javaslat. El kellene törölni az olyan díjakat, amelyek csak feleslegesen drágítják a kölcsönt, így a szerződésbontási vagy az előtörlesztési díjat.



A jelenlegi gyakorlatot alkotmánysértőnek tartja Czirmes György ügyvéd, ezért próbapert indított az egyik bank ellen. Szerinte ha sikerrel jár, nincs kizárva, hogy a pénzintézeteknek vissza kell fizetniük a törlesztőrészletben keletkező különbséget.

– Elsősorban olyan kormányzati intézkedésre lenne szükség, amely meggátolná, hogy a forint gyengülésével az egekbe emelkedjenek a törlesztőrészletek – mondta Czirmes György.

– 2006-ban vásároltam egy autót hitelre, akkoriban a kölcsönön a banknak még havi 20-25 ezer forint haszna volt. A forint gyengülése miatt azonban nemcsak a törlesztőrészlet emelkedett, hanem a bank is egyre nagyobb nyereséget könyvelhet el a kölcsönöm után. Számításaim szerint ez már 60-70 ezer forint! Márpedig ez esetben közösen kellene módosítanunk a szerződést, hogy legalább a bank ne nyerjen még többet a nehéz helyzetemen – állította.



Forrás: blikk.hu

Szakemberek sem tudják, meddig tarthat az árfolyamok és kamatterhek emelkedése. A szoljon.hu azt firtatta, Felelősek-e a bankok a megdrágult törlesztőrészletekért?

A banki, pénzügyi válság és a nyomában járó meredek forintárfolyam-romlás adósok százezreit hozta krízishelyzetbe, a lakossági devizahitelek terheinek ugrásszerű emelkedését előidézve. A korábban rendkívül kedvező kamatszintek megemelkedtek, s ilyen helyzetben okkal vetődik fel a kérdés: a hitelfolyósító bankok vajon mennyire vállalnak most részt a teherviselésben, vagy mennyire hagyják magukra bajukban az adósaikat.

— Nem életszerű ez a kérdésfeltevés — reagált a gondolatra dr. Mrena István, a Szolnoki Főiskola pénzügyi tanszékének docense. — A bankok ugyanis nem jótékonysági intézmények, hanem üzleti logika szerint működő, nyereségben érdekelt vállalkozások, amelyektől kár lenne elvárni ilyen jószolgálati tehermegosztást. Azt viszont meg lehet kérdezni tőlük, hogy mennyire voltak gondosak a devizahitelek kihelyezése során, és mennyire hívták fel a figyelmet azok kockázataira. Az a véleményem, hogy nem tettek meg mindent, hogy az ügyfél helyes kockázatelemzés után döntsön a hitelfelvételről.

A szakértő még hozzátette: őt különösen foglalkoztatja a gombamódra szaporodó hitelközvetítő cégek felelőssége is a kialakult helyzetben. Megfogalmazása szerint ezek a közvetítők még a múlt év decemberében is úgy hirdették magukat, hogy akár aktív BAR-listásokat is hitelhez juttatnak.

Az egyik lakossági hitelezéssel is foglalkozó bank budapesti központjának feltettük a szakértő által megfogalmazott kérdést, több másikkal összegyúrva. A válaszokat a következőképpen összegezhetjük:
Ők folyamatosan figyelik és elemzik a portfóliót, és reagálnak a folyamatokra. A „bedőlt" devizahitelek károsultjaira, a felelősség és a terhek megosztására vonatkozó kérdést rövid, kissé flegma félmondattal intézték el: fizetési problémákkal szembenéző ügyfelek sajnos mindig voltak és lesznek. A hitelközvetítő irodákat megvédte a bank: nem érzik úgy, hogy a közvetítők megalapozatlan keresletet keltettek volna a hitelpiacon, mindössze rugalmasan próbáltak egy jelentős ügyféligényt kielégíteni. Sok ügyfél idegenkedik a bankoktól, ezért vett ilyen segítséget igénybe. Arra, hogy nem késtek-e el a gondok észlelésekor a /deviza/hitelezés visszafogásával és a feltételek szigorításával,nem tértek ki a válaszukban.

Mrena doktor szerint a mostani devizahitel-válság története 2003-ban kezdődött, amikor a kormányváltás után megszűnt a kedvező lakáshitel-támogatási rendszer. A kereskedelmi bankok erre a helyzetre reagáltak az olcsó devizahitelezés bevezetésével. A szakértő azt mondja: a hitelfelvevők túlnyomó többsége nem végzett komoly kockázatelemzést, mi több, a kisebb kamat miatt elért megtakarítást nem rakta félre, nem képezett belőle tartalékot. Fejlett pénzügyi kultúrájú országokban — állítja Mrena István — ennek gyakorlata van, az átlagos magyar hitelfelvevő azonban egyszerűen nem „árazza be" magának a kockázatot.
Sokan persze nem is lettek volna képesek a tartalékolásra, hiszen teljesen kifeszítették magukat a hitelfelvétellel. Ők kerültek most nagy bajba, no és azok, akik elveszítették a munkájukat a válság miatt. Akik azonban forintalapú hitelekkel rendelkeznek, még most is többet fizetnek a kölcsönért, mint a devizások. Így teljes a kép.
S hogy meddig ülünk még a vágtató árfolyam- és kamatteher-emelkedések hátán? A szakértő csak ennyit mondott: nincs ember, aki ma ezt pontosan megmondaná. Tehát: kapaszkodjunk!


Forrás: szoljon.hu

A kormányszóvivői portálon Válságkalauz névvel létrehoztak egy tájékozódási oldalt, ahol az érdeklődők informálódhatnak a gazdasági válság által érintett területekről, többek között hitelekről, befektetésekről, magánszemélyeknek és vállalkozók számára is.

A Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ, 189-es - Ügyfélvonala folyamatos tájékoztatást nyújt ezekben a kérdésekben.

Farkas Ádám
Foto: Molnár Anikó

Legkorábban csak március 31-én léphet életbe az 1500 milliárdra növelt magyar bankmentő csomagról szóló rendelet. Az állami garanciavállalás révén a bankok olcsóbban vonhatnak be külső forrásokat, és a hitelfelvevők is könnyebben jutnak kölcsönökhöz. Kibírják-e addig a bankok? Farkas Ádámot, az Allianz Bank vezérigazgatóját arról is kérdezte a Hvg munkatársa, ki a felelős azért, hogy olyan sokan jutottak bajba a devizában felvett hitelek megdrágulása miatt?

Legkorábban csak március 31-én léphet életbe az 1500 milliárdra növelt magyar bankmentő csomagról szóló rendelet. Az állami garanciavállalás révén a bankok olcsóbban vonhatnak be külső forrásokat, és a hitelfelvevők is könnyebben jutnak kölcsönökhöz. Kibírják-e addig a bankok? Farkas Ádámot, az Allianz Bank vezérigazgatóját arról is kérdeztük, ki a felelős azért, hogy olyan sokan jutottak bajba a devizában felvett hitelek megdrágulása miatt?

hvg.hu: Nem azt mondja ezzel finoman, hogy felelőtlen hitelezést folytattak a bankok?

F. Á.: Általánosságban nem gondolom ezt. Magyarországon a bankok eszközminősége [kihelyezéseinek kockázatossága] nemzetközi összehasonlításban is jó. Egyes finanszírozási formákban azonban érzékelhető volt a túlzott kockázatvállalási hajlandóság.

hvg.hu: Mégis bajba kerülhetnek a bankok, ha az ügyfelek tömegével nem tudják visszafizetni a devizahiteleket, nem gondolja?

F. Á.: Igen, ez így van. A devizában történő hitelezés elterjedésének alapvető oka az volt, hogy olyan nagy volt a kamatkülönbözet a forint és a devizahitelek között, hogy még egy számottevő forintgyengülés esetén is megérte a devizahitelt felvenni. Ha azonban a devizában eladósodott ügyfelek a forint minden várakozást meghaladó leértékelődése miatt tömegesen képtelenné válnak a törlesztésekre, vagy - a válság ma már egyre erőteljesebb reálgazdasági hatásai miatt - a vállalati és lakossági adósok képtelenek kötelezettségeiket teljesíteni, akkor a bankrendszer kihelyezéseinek minősége gyorsan romolhat. Ez pedig érintené a bankok ma még stabil helyzetét, vagy az Ön szóhasználatával élve, „bajba kerülnének a bankok”. A kormány és a jegybank viszonylag korán lépett, és az IMF-fel való szerződéssel sikerült megakadályozni, hogy hirtelen és drasztikusan leértékelődjön a forint. A megállapodás tető alá hozása óta azonban folytatódott a hazai fizetőeszköz leértékelődésének trendje.

hvg.hu: Milyen problémákat okozhat az, hogy a magyar bankrendszer 80 százaléka külföldi kézben van? Vagyis amikor baj van, a külföldi bank megszünteti a finanszírozást, az állam meg vállalhat garanciát a betétekre.

F. Á.: Nem ilyen egyszerű a kérdés. Az elmúlt években mind a háztartások, mind a nagyvállalatok, illetve a vállalkozók élvezték annak előnyét, hogy a bankrendszer jelentős részben külföldi stratégiai befektetők kezén van, hiszen ezek a befektetők teremtették elő - tőke és refinanszírozás formájában - a hazai gazdasági növekedés finanszírozásához szükséges külső források jelentős részét. Ők is jól jártak, jelentős haszonra tehettek szert, a bankok tőkéje idehaza, de az egész térségben is gyorsan gyarapodott. A válságban ezeknek a rendkívül tőkeerős pénzintézeteknek is romlik a likviditási helyzete, de leánybankok finanszírozását azért egyik sem szüntette meg, nem vont ki tőkét. Kétségtelen, hogy a finanszírozás növelésére most nincs lehetőségük. A magyar államnak is érdeke tehát, hogy a hazai bankokkal szembeni bizalom stabil, a pénzügyi rendszer működése zavartalan maradjon, és a hazai megtakarítások biztos helyen legyenek a pénzintézetekben.


A cikk itt folytatódik

Polgár András, Ujlaky András és Felcsuti Péter közgazdászok az állammal szövetkezve szegénybankot hoznának létre a mélyszegénységben élők helyzetének javítására.
A szándék, hogy azok is kaphassanak bankhitelt, akik eddig csak uzsoráshoz fordulhattak, újra és újra előkerül. Jelenleg nincs olyan bank, amely többgenerációs munkanélküli, mélyszegénységben élő embereknek hitelt adna.
Az előkészületi munkák során folyamatosan egyeztetnek a szociális és a gazdasági tárca szakembereivel, hogy a szegények már az év második felében hozzájuthassanak a hitelekhez. Legnagyobb akadálynak a szociális ellátórendszert és a vállalkozások működését befolyásoló bürokratikus intézményi szabályozást látják - ismerteti a napilap, amely interjút közöl a három üzletemberrel.

Forrás: blikk.hu

310 forintnál kezdődhetnek a tömeges hitelbedőlések - válságspirál jön?

A bankközi devizapiacon új történelmi rekord született, amikor kedd délben átlépte a 300 forintot az euró árfolyama, a délután folyamán pedig elérte a 303-as szintet. A hazai valuta igen meredek zuhanással érkezett 300 fölé. A csütörtöki 286 forintos mélypont után pénteken délelőtt már 298,91 is volt az euró. Szakértők szerint devizaválság, állam- és lakossági adósságválság jöhet.

...

Az élet 300 fölött: 15-20 százalékra nőhet a hitelek bedőlésének az aránya

A forint gyengülése jelentősen megnöveli a devizahitelesek nemfizetésének kockázatát, amely komoly veszélyt jelent a magyar gazdaság egészére. A Magyar Nemzeti Bank az ősszel elmérgesedett hitelválságot megelőzően 320 forintos euróárfolyamnál állapította meg azt az árfolyamhatárt, ahol a devizahitelek visszafizetésének kockázata drasztikus mértékben megugrik.

A nemfizetések növekedése nem párhuzamosan követi az árfolyamgyengülést, hanem egy sávban még alacsony a hitelbedőlések aránya, ami Magyarországon eddig körülbelül 3-4 százalék volt az összes lakossági hitelhez viszonyítva, 320 forinton túl azonban 15-20 százalékra is nőhet hirtelen a hitel bedőlések száma – mondta el az Inforádió Aréna című műsorában az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.

Heim Péter szerint azonban az MNB 320 forintos határa túlságosan magas, szerinte már 310 forintnál elkezdődhetnek a tömeges nemfizetések. Ráadásul a magyar állam is devizaadós, ugyanis a magyar államadósság 35-37 százaléka devizában van. Amennyiben az árfolyam elmozdulás miatt a devizárért visszafizetendő államadósság felmegy 40 százalékra, az automatikusan maga után vonja az ország leminősítését, ami több ezer milliárdos tőkekivonásra fogja kényszeríteni a külföldi befektetőket, ugyanis egy előre meghatározott magas kockázatnál, hogy a veszteséget minimalizálják automatikusan megindul a forinteszközök eladása.

Ez valószínűleg újabb árfolyamgyengüléshez vezet, és az egész folyamat egy lefelé tartó pénzpiaci-reálgazdasági sokká erősödik. Ennek a sokknak az egyik fő eseménye lehet például a hazai lakásárak drasztikus zuhanása, amely a bedőlő hitelek nyomán beinduló kényszerértékesítések következménye. Az ingatlanok elértéktelenedése újabb csapást mérhet a devizahitelesekre, ugyanis a hitelük alól gyakorlatilag kiolvad a biztosítékul lekötött ingatlan, ennélfogva vagy egy újabb ingatlan biztosítékként való bevonására, vagy a hitel kiváltására kényszerülnek, mint ahogyan azt a jenhitelek esetében már mostanában is láthatjuk.

Az legnagyobb probléma az, hogy a magyar jegybank a jelenlegi helyzetben valószínűleg nem képes gátat vetni az elszabaduló árfolyamnak a szokásos alapkamatemeléssel. Ha a jegybank a jelenlegi árfolyamnál kamatot emel, könnyen lehet, hogy az euró/forint árfolyam 400-ra ugrik, ugyanis megrendülhet a befektetők bizalma az ország fizetőképességét illetően és az ország a deviza-, az államadósság és a lakossági adósságválság hármas spiráljába kerülhet, amelyből évekig nem fog kilábalni – fejtette ki Heim.

....

Forrás: hirszerzo.hu

Galgahévíz - Megtanultak vigyázni az energiára, a vízre és a betevőre. Az ökofarm családi házaiba csak azokat fogadják be, akik nemcsak szeretik a természetet, de áldozatot is tudnak hozni érte. A kicsit utópisztikus közösség tudatosan tervezi saját fogyasztását, és ehhez igazítják igényeiket is. Éppen ezért a világon talán ők az egyetlenek, akiket nem is rázott meg igazán a válság: amit kell, azt megoldják maguk.

Szennyvízből tó

Kit ne érdekelne manapság egy olyan 140 négyzetméteres családi ház, amelyet havi 10 ezer forintból is be lehet fűteni, és még a fát is a faluhoz tartozó gazdaságból hozatják? A szennyvizet a föld alá rejtett előtisztító-ülepítő rendszeren keresztül vezetik a gyönyörűen tiszta látványtóba, amelyben a halak is megélnek. Természetesen a szemetet is szelektíven gyűjtik, és szerencséjükre a helyi hulladékkezelő ennek nagy részét újra is hasznosítja.

A farm adottságait tekintve nem lehet ok a panaszra. Tágas domboldalon építik sorban a hangulatos családi házakat, ahol a többhektáros rét és gyönyörű termáltóra vagy erdőre néző kilátás is „jár” a telkekhez.

Varga Géza agrármérnök, a Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány igazgatója még a nyolcvanas évek Svédországában határozta el, hogy egy ökológiailag fenntartható gazdaságot, és hozzá egy falut hoz létre barátaival.

„A kilencvenes években még a Kubai–Magyar Barátság Tsz elnökével a földterületért viaskodva indítottuk el az ökovállalkozásunk mezőgazdasági részét, de az ökofalu betelepülése csak tavaly indult. Ma már négy család él az ökofarmon. További öt ház most épül. A társasház 16 lakásából is nyolc már elkelt” – sorolja.

Szinte ingyen

„A négyzetméterárak is versenyképesek. A főváros közelsége és a minimális rezsiköltség miatt a tavalyi áron 155 ezer forint nettó építési költségen bárkinek megakad a szeme. Már volt olyan vételi ajánlat is, amelyet vissza kellett utasítanunk. Azt szeretnénk, hogy aki ide költözik, az ne befektetésként vásároljon ingatlant, hanem azonosuljon a közösségünk céljaival” – tette hozzá az alapítvány igazgatója.

A helynek egyedi hangulata van. A házak szigetelését is préselt vályogtéglával oldották meg, a dupla falak közé szalmát tesznek a szigetelés javításáért. Varga büszkén mutatta a faragott fából készített játszóteret és a domb tetején épülő apró hőközpontot, amely később tovább csökkenti majd az amúgy is nagyon baráti rezsiköltségeket.

„Hamarosan húsz család él majd itt, és azt szeretnénk, ha pár év múlva elérnénk a hatvanat. Ennyien már meg tudnánk termelni mindent, ami kell” – érvelt Varga.

Megúszhatjuk, hogy mindent vigyen a bank

Magáncsőd, leépítés, bukott hitelek. A pénzügyi válság nem csak a vagyonos bankárokat érinti, kevesen vannak, akik mindenféle gond nélkül megúszhatnák a nehéz időket. A törlesztőrészletek elviselhetetlen mértéket öltenek, tízezrekkel fizetünk többet havonta. Az elmúlt hetekben a hitelre vásárolt lakások törlesztőrészletei akár 20-40 százalékkal is emelkedhettek, a gazdasági válság hatásait pedig – legalábbis nálunk, Magyarországon – tovább erősíti az, hogy a forint is egyre gyengül. Az utóbbi napokban az euróval szemben már történelmi mélypontra süllyedt a pénzünk értéke, a hét vége felé már 300 forintnál is többet kellett fizetni egy euróért.

Szalay Tamás pénzügyi szakértő szerint csökkenthetőek a kiadásaink, és könnyebben vészelhetjük át a nehézségeket, ha megfogadunk néhány tanácsot. A Vasárnapi Blikk összegyűjtött néhány tippet.

1. Figyeljünk oda hitelkártyánkra. Ha határidőn belül visszafi zetjük a felhasznált összeget, akár kamatmentesen juthatunk pénzhez.

2. Válasszuk a kisebbik rosszat! Idejében próbáljuk eladni vagy olcsóbbra cserélni hitellel terhelt autónkat vagy lakásunkat, mielőtt elfogy a törlesztésre fordítható pénzünk.

3. Végre vegyük komolyan, és spóroljunk az energiafelhasználással! Pár fokkal alacsonyabbra állított fűtéssel, a fölösleges világítás mellőzésével, az elektromos készülékek áramtalanításával havonta ezreket takaríthatunk meg.

4. Halasszuk el a nem feltétlenül szükséges kiadásokat! Arra a családtagra bízzuk a vásárlást, akit nem csábítanak el az akciók.

5. Figyeljünk a hiteleinkre! Ha nem tudjuk fi zetni a részleteket, időben jelezzük a banknak, kérjük a futamidő meghoszszabbítását, így időt nyerhetünk a talpra álláshoz.

Forrás: blikk.hu

A gazdasági miniszter szerint túl lassan jutnak el a vállalkozásokhoz a gazdaságfejlesztési támogatások.

Túl lassan jut el a vállalkozásokhoz az a 300 milliárd forintnyi támogatás, amelyet az ősszel meghirdetett 1400 milliárd forintos gazdaságfejlesztési keretből már megnyílt hitelek, illetve garancia formájában – mondta el Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter azt követően, hogy miniszter Veres János pénzügyminiszter társaságában több bank vezetőivel találkozott.

Bajnai szerint a mikrohitel programot öt, a hitelgarancia-rendszert négy, míg az MFB segítségével nyújtott beruházási hitelterméket már tíz bank kínálja. Bajnai szerint további öt bank hamarosan csatlakozik a programhoz, így közel 1000 bankfiókban lesznek elérhetőek ezek a termékek. A pénzintézetek a mai beszélgetésen Bajnai szerint ígéretet tettek a gyorsabb termékbevezetésre – ez látszik ugyanis az egyik legnagyobb gondnak azon „próbavásárlások” fényében, amelyek során a minisztérium igyekezett feltérképezni a bankok hitelezési hajlandóságát.

A bankok kettős szerepben vannak: egyrészt tulajdonosaik elvárásai alapján védeniük kell a tőkéjüket, így ilyen helyzetben kockázatelkerülőknek mondhatóak. Másrészt viszont elkötelezettek és érdekeltek abban, hogy a működési területükön a gazdaság működőképessége fennmaradjon – mondta el Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke. A Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója szerint a válság valamennyi szereplőtől – az államtól, a gazdaság szereplőitől és a bankoktól is – kooperativitást igényel. E téren az elmúlt hónapokban Felcsuti szerint komoly előrelépések történtek. A bankok egyoldalú szerződésmódosítása kapcsán a miniszterelnök által megfogalmazott bírálattal kapcsolatban Felcsuti arról beszélt, a kérdés sokkal bonyolultabb annál, hogy végletes véleményt lehessen képviselni a kérdésben. A fogyasztóvédelemnek helye van e területen, ám a bankvezető emlékeztetett arra: ezeknél a hiteleknél a bank egyből teljesít, majd az ügyfél ezt követően 30 éven keresztül törleszt, amely idő alatt a gazdasági környezet nagymértékben változhat.

Veres János pénzügyminiszter szerint a hazai pénzintézetek közvetítették tulajdonosaik azon álláspontját, mely szerint magyarországi tevékenységüket nem kívánják szűkíteni. A pénzügyminiszter emellett arról is beszámolt, hogy a banki vezetők támogatandónak tartották, hogy a kormányzat igyekszik forrásbővítő tárgyalásokat folytatni – miként tették azt a héten az EBRD és az EIB vezetőivel.

Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter azt mondta, a forint hirtelen változása, a túl nagy volatilitás egyértelműen káros a gazdaságnak. Felcsuti Péter szerint a magas devizaárfolyam máskor önmagában nem nagy gond, ám amiatt, hogy ez most a fogyasztás és a jövedelmek csökkenésével, álláshelyek megszűnésével együtt jelentkezik, komoly gondot jelent.

Forrás: napi.hu

A masszív forintzuhanás miatt a svájci frank árfolyama 200 forint fölé emelkedett délelőtt a bankközi devizapiacon. Ilyen gyenge még sosem volt a magyar fizetőeszköz. Ez igen rossz hír a frankalapú devizahiteleseknek.

A svájci frank/forint árfolyam azért bír kitüntetett szereppel Magyarországon, mert az elmúlt évek viszonylag magas forint kamatlábai mellett erőteljesen felfutott a devizahitelekezés, azon belül is elsősorban a frankalapú kölcsönök volumene.

Jelenleg a háztartások hitelállományának csaknem 60%-a devizában denominált, amelynek döntő többsége frankalapú. A forint gyengülése a frankban nyilván tartott kölcsönöknél a havi törlesztő részlet emelkedésével jár.

A 2008 közepén elért történelmi csúcs (140) óta több mint 40%-ot zuhant a forint az alpesi ország devizájával szemben. Ennek főbb okai a következők lehettek:

- a globális kockázatkerülés fokozódott a világban, ami a biztonságosnak hitt eszközök felé tereli a tőkét, attól függetlenül is, hogy alacsony, sőt süllyedő volt az időszak alatt a svájci kamatkörnyezet,

- a globális lassulással párhuzamosan egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a magyar gazdaság idén recesszióba süllyed. Ennek mértéke a legfrissebb előrejelzések szerint 2.5-3.0%-os lehet,

- a nyugat-európai exportlehetőségek beszűkülése, a magas, illetve növekvő folyó fizetési mérleg deficit, illetve a frank alapú hitelezés drasztikus magyarországi visszaesése, és a tőkekivonások együttesen jelentős leértékelődési nyomást fejtettek ki a forintra, amelyen a magas szintre emelt jegybanki alapkamat sem segített érdemben.

Az elmúlt hónapokban bekövetkezett komoly forintgyengülést a frankalapú devizahitelesek az elmúlt hetekben kezdték el csak igazán érezni (a hitelek átárazódási időigényessége miatt). Látni kell azonban, hogy a növekvő havi törlesztőrészletek nemcsak a forint gyengülésével, hanem azzal is összefüggnek, hogy költségesebb beszerezni a frankot a kereskedelmi bankoknak (FX-swap piaci nehézsége), és ezt a megemelkedett költséget kénytelenek tovább hárítani az ügyfelekre a hitelek kamatlábában.
A Magyar Nemzeti Bank és a svájci partnere között megkötött megállapodás várhatóan érdemben nem segít majd leszorítani a meglévő frankalapú hiteleknél alkalmazott kamatlábakat.


Forrás: portfolio.hu

A Magyar Nemzeti Bank szerdán bejelentette, hogy a svájci jegybankkal áprilisig euró-svájci frank csereügyleteket folytathat, mellyel a svájci frank likviditását biztosítja a hazai bankok számára. A megállapodás híre egyesekben felébreszthette a reményt, hogy elérhetőbbek lesznek a svájci frankhitelek, vagy alacsonyabbak lesznek a megugrott törlesztőrészletek. A két jegybank együttműködésének azonban valószínűleg nem lesz ilyen hatása.

A devizapiaci elemzők pozitívan értékelték a hazai és a svájci jegybank devizacsere megállapodásának hírét. A két pénzintézet megállapodott abban, hogy áprilisig euró-frank csereügyleteket folytatnak hetente. Ily módon biztosítják a magyarországi bankok svájci frankhoz jutását, ugyanis tavaly ősz óta meglehetősen nehezen elérhető pénzintézeteink számára a svájci valuta. Az egyezség legfőbb pozitívumaként az elemzők azt említették, hogy olcsóbbá válhat Magyarországon a frankpiac, ugyanis az MNB-től a piaci árnál jóval alacsonyabb áron jutnak majd frankhoz a hazai bankok.

Információink szerint azonban annak ellenére, hogy valamivel olcsóbb lesz az így szerzett svájci frank a bankok számára, a frankhitelesek, akiknek a törlesztőrészlete jelentősen megugrott az utóbbi hónapokban elindult forintgyengülés miatt, nem fognak jelentős változást tapasztalni a törlesztőik összegében. Pallos Balázs, a Raiffeisen vezető üzletkötője szerint a jegybank által biztosított devizacsere nem csökkenti számottevően a svájci frank megszerzésének költségeit a bankok számára, így továbbra sem tudnak enyhíteni a hitelesek terhein.

Drága a frankhitelünk a piacon

Az MNB és a svájci jegybank megállapodása nem jelenti azt, hogy ezután sokkal több, vagy könnyebben elérhető svájci frankhitel lesz a bankokban, a megállapodás célja inkább az - és ezt a jegybank közleménye is megemlíti -, hogy biztosítsa a hazai kereskedelmi bankok meglévő svájci frankhiteleinek az újrafinanszírozását.

Sok hiteles gyakran arra számít, hogy amikor a svájci jegybank kamatot csökkent, akkor a frankhitel kamata is csökkeni fog. Ez normális körülmények között ésszerű elvárás, de a hitelezés befagyása megváltoztatta a helyzetet.

Az ügyfeleknek nyújtott devizahiteleket a kereskedelmi bankok a bankközi devizapiacon szerzett devizából pótolják. Az itt szerzett források a bankközi kamatokhoz vannak kötve, melyek a hitelválságot megelőzően még sokkal közelebb álltak, és sokkal inkább együtt mozogtak a központi bankok irányadó kamatával, most viszont a svájci frank irányadó kamata és a bankközi kamat, amellyel más kereskedelmi bankoktól svájci frankot szerezhet a hitelező bankja, többszáz bázisponttal is eltérhet egymástól.

Azért ilyen nagy az eltérés a központi banki és a bankközi kamatok között, mert a pénzintézetek a hitelválság kirobbanása óta sokkal kockázatosabbnak ítélik az egymásnak való hitelezést, ezért legfeljebb nagy likviditási felárral adnak egymásnak hitelt. Emiatt hiába félszázalék például a svájci központi bank alapkamata, a hazai bank, amelynek hitelünket törlesztjük, lehet, hogy csak 5 százalékos kamattal tud hozzájutni a bankközi devizapiacon a hiteleinkkel teremtett svájci frankadósság újrafinanszírozásához szükséges svájci frankhoz.

Elméretezett adósságunk

A hazai bankok forintban jutnak forráshoz a lakosság által elhelyezett megtakarításokon keresztül, a hitelfelvevők túlnyomó többsége viszont devizában van eladósodva, mivel a magyar jegybank évek óta olyan magasan tartja az irányadó kamatot, hogy még a forint gyengülése ellenére is sokkal jobban megéri a devizaadósság. Leegyszerűsítve, a forinthitel még mindig nagyon drága, a devizahitel pedig olcsó hozzá képest, és az euró és a svájci frankhitelek törlesztőrészlete akkor érné el a forinthitelek törlesztőrészletét, ha a forint/euró árfolyam meghaladná a 400-as szintet.

Mivel a hazai bankok forintban jutnak forráshoz, viszont túlnyomórészt devizahiteleket helyeztek ki a lakossághoz, ezért "hosszúak forintban és rövidek devizában", vagyis több forintjuk van mint devizájuk, és a lakosságon keresztül újratermelődő forintkészletükből újra és újra meg kell újítaniuk a devizakészletüket.

A hitelválság hatására a hazai pénzrendszer stabilitása érdekében az MNB, a többi központi bankhoz hasonlóan egynapos futamidejű, úgynevezett overnight deviza swap tendereket indított, melynek keretében a kereskedelmi bankok forintjáért devizát adott cserébe, hogy rendezni tudják lejáró külföldi adósságaikat. Ezek a devizacsere ügyletek azoknak a bankoknak voltak jók, amelyek már sehonnan sem tudtak devizához jutni, a komoly felár miatt azonban, ha csak lehetett, nem éltek a jegybank által kínált lehetőséggel.

Nem csökkennek a törlesztőrészletek

A ma bejelentett megállapodás, melynek segítségével a hazai kereskedelmi bankok svájci frankforráshoz jutnak a jegybankon keresztül, az egyhetes futamidővel már kedvezőbb helyzetet kínál a pénzintézeteknek, mint az egynapos csereügyletek - mondta el kérdésünkre Pallos Balázs, a Raiffeisen Bank vezető üzletkötője.

Azonban a bankok alapvető nehézsége, hogy továbbra sem tudnak hosszabb távon tervezni a megszerzett devizájukkal, továbbra is megmaradt. Részben azért, mert egyelőre áprilisig szól a svájci frankcsere biztosítása, másrészt azért, mert egyhetes futamidővel nehezen kezelhetővé válik a megszerzett deviza, ugyanis a lakossági hitelek kamatait havi vagy több havi időkeretben határozzák meg a bankok - tette hozzá az üzletkötő. Leegyszerűsítve, a bank nem tudja megtervezni, hogy egy ügyfelének milyen áron kínálja frankhitelét, mivel az MNB-től hétről-hétre más meghirdetett áron jut hozzá a forráshoz.

Ezért a svájci frankhitelcsere valószínűleg csak a meglévő hitelek finanszírozására lesz alkalmas a bankoknak, azonban azok a frankhitelesek, akiknek a forintgyengülés miatt igencsak megugrott a törlesztőrészlete az elmúlt hónapokban, nem számíthatnak arra, hogy könnyebbednek terheik a frankcsere következtében: annak ellenére, hogy a bankok nem a bankközi piacon hajtják fel a svájci frankot, nem csökken lényegesen a kamatfelár. A jegybank szerdai intézkedése tehát arra lesz jó, hogy a hazai bankrendszerben biztosított legyen a svájci frank áramlása, azonban ettől az ügylettől nem lesz olcsóbb a svájci valuta.

Forrás: hirszerzo.hu

Akár 20 ezer forint különbözet is lehet


Egy használt lakásra felvett 4 millió forintos, 10 éves hitelnél például az Erste Banknál 50 807 forint a havi részlet, de az OTP Banknál már 75 500. Mindössze 6 hazai pénzintézet kínál svájcifrank-alapú hiteleket jelenleg.


Az ugyanakkora összegre, ugyanarra a célra, és ugyanazokkal a paraméterekkel igényelt kölcsönöket összehasonlítva érdekes kép rajzolódik ki. Egy használt lakásra felvett 4 millió forintos, 10 éves hitelnél például az Erste Banknál 50 807 forint a havi részlet, de az OTP Banknál már 75 500.

A svájcifrank-alapú kölcsönöknél a különbség a legkisebb és a legnagyobb havi törlesztőrészlet között 21 százalékos, míg az euróalapúaknál 16 százalékra rúg.

Forrás: gazdasag.ma.hu

A kormány és az ellenzék is segíteni akar a reménytelen adósokon, de senki nem tudja még, hogy miből.

A törlesztőrészleteket fizetni képtelen adósoknak adhat némi reményt Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnapi bejelentése, miszerint az állam átmeneti időre beszállna az adós helyett a lakáshitel törlesztésébe.

Horváth Csaba szocialista fővárosi polgármester-helyettes és országgyűlési képviselő szerint nem lehet pontosan megmondani, hogy hány embernek dőlt be ebben a negyedévben a lakáshitele.

„A jövő héten a bankoktól meg fogjuk kapni azokat az adatokat, hogy eddig hányan jelentkeztek feléjük, hogy nem tudnak fizetni. Így azt se lehet még megmondani, hogy az új költségvetésben mekkora pénzt kéne a felállítandó lakásgarancia-alapba félretenni. Annyi már most biztos, hogy csak rövid távú, maximum egyéves átvállalásról lehet szó, amíg az érintett családok rendezni tudják az anyagi helyzetüket” – mondta lapunknak a politikus.

„Csak azokat tudjuk támogatni, akik kifejezetten a gazdasági világválság miatt kerültek kiszolgáltatott helyzetbe. A kormány a devizahitelesek megsegítése mellett az építőipart támogató programját is elindítaná, hiszen itt közel félmillió munkahelyet kellene valahogy megmentenünk” – érvelt Horváth a programról.

Bencsik János fideszes képviselő és tatabányai polgármester szerint a kormány tervei messze nem elegendőek a hatékony segítséghez. „Az állami garancia jó, de nem új ötlet. A lakástulajdonos is jobban járna, ha nem a bank, hanem az állami végrehajtó árverezné el a feje fölül az ingatlant, hiszen így biztosan többet kapna érte.

A Fidesz szerint meg kell találni a forrásokat ahhoz, hogy az önkormányzatok újra elkezdhessenek szociális bérlakásokat építeni” – mondta Bencsik.

A polgármester tapasztalatai szerint a lakáshitelek mellett legalább ilyen fontos lenne a gyorshiteleket felvett adósok megsegítése is, akik csak a rezsiszámlák miatt vettek fel pénzt, és a hihetetlen kamatokat követelő bankok miatt kerülnek adósságcsapdába.

Forrás: blikk.hu

A Figyelőnet december 10 –én megjelent írása melynek címe: 10+3 banki trükk az ügyfél lehúzására úgy gondolom, kicsit egyoldalúra sikeredett.

Elolvastam ezt a terjedelmes cikket, és hát az az igazság, hogy felemás érzéseket ébresztett bennem. Félreértés ne essék, nem akarom védeni sem a bankokat, sem a biztosítókat, befektetési tanácsadókat. Egyszerűen azt mondom, hogy az élet bármely területén találunk olyan érveket, amelyek az emberek lehúzását emelhetik ki. (Adórendszer… Nyugdíjrendszer… Egészségügy… És máris állami lehúzásról is beszélhetünk.)

Szerintem a pénzintézetek esetében nyugodtan mondhatjuk, hogy nem karitatív szervezetek, ez biztos. De az is biztos, és itt utalok a kombi hitelekkel kapcsolatos fejtegetésre, hogy azért nem kell rémképeket festeni. Ezt azért gondolom, mert igaz ugyan, hogy a tőke törlesztése nem a bank felé áramlik, hanem egy mondjuk egy Unit linked biztosításba, de ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy jellemzően nem a futamidő végén történik a törlesztés, hanem két-három alkalommal. Először egy tíz éves intervallum után, és általánosan elfogadott tény az, hogy egy tíz éves időszakban (bárhonnan is emeljük ki ezt a tíz évet) a részvények mindig pozitívan teljesítenek. Van benne kockázat, az biztos, de ilyen érvekkel, hogy kockázatos, akkor repülőre sem szállhatnánk, hisz le is zuhanhat. (mint a tőzsdeindex)

Hitelkártya. Erre azt mondom, nem kell használni, vagy ha mégis, akkor (rendeltetésszerűen) ésszerűen kell használni. És akkor betölti a szerepét. Igenis oda kell figyelni, hogy mikor törlesszünk, mennyit, hiszen ha ezt megtesszük, kisebb a valószínűsége a meglepetésnek. Benzines autóba sem tankolunk dieselt, mert tönkremegy. Nem az való bele.
A tanácsakóknak épp itt van a feladata, hogy az úgynevezett tájékozatlan ügyfelet épp ezekre figyelmeztetve a megfelelő megoldást javasolja.
Vannak egész biztosan olyan tanácsadók, akik erre magasról tesznek, csak a saját hasznuk a lényeg, de megmondom őszintén, én már láttam ilyen autókereskedőt, zöldségest, sőt még újságírót is. Bezony ám!

Akciós bankbetét. Így igaz, vinni kell tovább. És kész. Ha a hentesem égig emeli az árait, valószínűleg máshol fogok húst venni. Ha nem, az a döntés érzelmi alapú, és nem racionális. (De az is lehet, hogy csak lusta vagyok máshová menni, és tudomásul veszem, hogy így rosszabbul járok.)

Mért is rossz a diverzifikáció? Ezt nem értettem. Hiszen pontosan az ellen véd, hogy egy részvényen, vagy kötvényen múljon a hozamom. Aztán meg én azt gondolom, hogy figyelje csak az, akinek ez a szakmája. Hogy ő is jól jár? Na, bumm. Hisz ezzel a felfogással magam varrom a nadrágom, én javítom az autóm, figyelem a bankbetétem, megsütöm a kenyerem, stb, stb… lehet, hogy mindegyiket olcsóbban megcsinálom, de mennyi idő is kell ehhez nekem?

Azt gondolom, az emberek többségének a pénzügyekkel kapcsolatban egy komoly feladata van. Megtalálni azt a tanácsadót, akiben megbízik, aki helyette figyel, és felhívja figyelmét az aktuális pénzügyei változásokra is. Profi módon. Ja, és semmi esetre se akarja a kőműves helyett felépíteni a házat, miután a hitelt elintézte hozzá.


Nagy Sándor

Egyre nehezebb hitelhez jutni, a bankok alaposan megszűrik, kinek adjanak hitelt. Az ingatlan fedezet, ami pár hónapja még elégnek bizonyult, az most már kevés.
Eltűnnek a jövedelem igazolás nélküli hitelek is.

Visszadobált hitelkérelmek

A bankok alig akarnak kölcsönt adni, az ügyfeleket nagyon szigorúan megrostálják

A bankok többsége rendkívül óvatos hitelezésre állt át, lényegesen kevesebbet és szigorúbb feltételek mellett adnak kölcsön, mint a pénzpiaci válság elmélyülése előtt. Visszaesett a hitelfelvételi kedv is, de nem annyira, mint a bankok hitelnyújtási hajlandósága - olvashatjuk a Népszabadság cikkében

Drasztikusan csökkent a hazai bankok hitelezési hajlandósága. Míg októberben még - elsősorban az augusztusban és szeptemberben befogadott hitelkérelmeknek köszönhetően - nem esett vissza jelentősen a kihelyezett új lakossági kölcsönök volumene, addig novemberben már egészen más volt a helyzet. A tíz-tizenkét legnagyobb bankból alig három-négy olyan van, amely alig változtatott hitelezési gyakorlatán, a többség vagy lényegesen kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem is ad most kölcsön - mondta lapunknak Rákos Tamás, a Credithill értékesítési igazgatója. Tehát míg néhány intézet csak 15-20 százalékkal kevesebb hitelt folyósított most novemberben, mint tavaly ilyenkor, vannak olyanok is, ahol 70 százalékkal fogták vissza a hitelezést. A legtöbb bankkal kapcsolatban álló közvetítő felmérése szerint nagyjából 30-40 százalékkal csökkent a segítségükkel folyósított összeg.

A bankok többsége jelentősen szigorította a hitelbírálatot, magasabb önrészt várnak el, és óvatosabban járnak el az ingatlanok értékbecslésekor is. Az az ingatlan például, melyet szeptemberben még tízmillió forintos hitelfedezeti értéken vettek volna figyelembe, most már csak hatmilliót ér. Eddig száz hitelkérelemből nagyjából hetven esetben adtak pozitív választ, most jó, ha eléri a harmincat. Mindezt azonban a közvetítők mondják, a bankok nem mondják ki nyíltan, hogy nem adnak annyi hitelt, mint korábban. - Továbbra is hirdetik hiteleiket, be is fogadják a kérelmeket, de kimazsolázzák azokat az ügyfeleket, akiket a legjobbnak tartanak, a többieket pedig elutasítják - mondta Rákos Tamás. Pedig az értékesítési igazgató szerint hitelre most is lenne igény. Igaz, a hitelfelvételi kedv nagyjából az ötödével visszaesett novemberben, ez jóval kisebb csökkenés, mint amennyivel a bankok fogták vissza hitelezésüket.

Egyes cégek szüneteltetik svájcifrank- vagy más devizaalapú hiteltermékük értékesítését, mások beárazták a forrásköltség-növekedést a termékek árába. - Két-három, a magyar piacon jelenleg kisebb, de erős "hátországgal" és forrásellátottsággal rendelkező bank pedig minimális, 0,5-1,5 százalékos kamatemelés mellett továbbra is aktív hitelezési politikát folytat - mondta lapunknak Biró Péter, a Bankbroker ügyvezető igazgatója. A Brokernet hiteltanácsadó cégének vezetője szerint az azonban általánosan elmondható a bankokról, hogy mostanra leálltak két legkockázatosabb termékükkel, a jövedelemvizsgálat nélküli, tisztán fedezetalapú, valamint a magas finanszírozású hitelekkel, melyeknél akár a biztosítékként felajánlott ingatlan értékének 100-110 százalékát folyósítják. A szigorításokra még nem a problémás adósok arányának növekedése miatt kényszerültek a bankok, de az tény, hogy ezek a lépések kizárnak egyes csoportokat a hitelfelvételi lehetőségből, illetve néhány esetben csökkentik a felvehető kölcsön nagyságát - tette hozzá. Változott a hitelelbírálás folyamata is: a bankok lassabban, több kiegészítő információ beszerzésével hozzák meg döntéseiket. Jellemző az is ugyanakkor, hogy a bankok az eddig már jó ügyfélnek bizonyult kuncsaftjaikat bombázzák új ajánlatokkal - főként a magas kamatú hitelkártya-konstrukciókkal.

Biró Péter szerint a lakosság hitelfelvételi kedve nem esett vissza drasztikusan, inkább a bizonytalanság jellemző az ügyfelekre. A pénzpiaci válsággal kapcsolatban elterjedt, sokszor félremagyarázott hírek miatt néhányan elhalasztják a hitelfelvételt, még akkor is, ha ezzel kedvező lehetőségtől esnek el. Hasonló a helyzet a devizaalapú hitelekkel: mivel az utóbbi időben sokat lehetett hallani a devizaalapú kölcsönök kockázatairól, illetve a kamat- és árfolyamkockázat valós veszélyei most mindenki számára kézzelfoghatóak lettek, így a hitel felvételére készülők is körültekintőbben járnak el. A devizaalapú hitelek azonban még most is olcsóbbak, mint a forintalapúak, így nem meglepő, hogy az elmúlt hónapban a Bankbroker ügyfeleinek mindössze öt százaléka jelezte, hogy mindenképpen forint alapon szeretne kölcsönt felvenni. A svájci frank eddigi dominanciája azonban már a múlté, már csak azért is, mert a pénzintézetek jelentős része árazásával megpróbálja ügyfélkörét a frankalapú hitelektől az euróalapú kölcsönök felé irányítani.

Ha megnézzük az átlagos hitelköltség-mutatók alakulását, akkor viszont azonnal kiderül, miért favorizálják még mindig a devizaalapú hiteleket az ügyfelek. Hiába emelkedett az elmúlt hónapban a frankalapú kölcsönök kamata, ha az egyébként is drágább forintalapú hiteleké szintén nőtt. A lakáshitelek esetében például a frankalapú kölcsönök átlagos hitelköltség-mutatója 21 bázisponttal nőtt októberben, míg a forintalapúaké 77-tel. A vállalkozások esetében az egymillió euró feletti forinthitelek esetében 127 bázisponttal nőtt az átlagos kamatláb, míg az eurós konstrukció esetében csak 21 bázisponttal.

A devizaalapú maradt a nyerő

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint októberben mind a háztartások, mind a vállalkozások hitelfelvétele csökkent az előző hónaphoz képest. A lakossági ügyfelek 98 milliárddal, míg a cégek 16 milliárd forinttal növelték tartozásukat, míg szeptemberben még 121 és 79 milliárd volt a növekedés. A forint gyengülése miatt azonban a hitelállományok ennél sokkal nagyobb mértékben emelkedtek: a hónap végén a háztartások 7662 milliárddal, a cégek 8259 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak, előbbi 783 milliárd, míg az utóbbi 423 milliárd forint bővülést jelent egy hónap alatt. Ennek ellenére továbbra is a devizaalapú hitel volt a favorit, olyannyira, hogy a háztartások közel 16 milliárddal, a vállalkozások pedig 302 milliárd forinttal több forinthitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek, vagyis nettó hiteltörlesztésbe fordultak át. Ezzel szemben devizaalapú kölcsönből a cégek 315 milliárddal, míg a lakosság csaknem 114 milliárd forint értékben növelte hitelállományát.


Forrás: népszabadság online

Addig nyújtozkodj, ameddig a takaród ér! - szól a régi mondás, amit bizony sokan elfelejtenek, és könnyen adóságba vágják magukat.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) önmérsékletre inti a pénzügyi intézményeket. A PSZÁF körlevélben hívja fel a szolgáltatók figyelmét arra, hogy felelősségteljesebben nyújtsanak hitelt a karácsonyi időszakban, és ne buzdítsák a lakosságot erejüket meghaladó hitelfelvételre.


A PSZÁF – a felügyelet honlapján is elérhető – felhívásának szükségességét azzal a már évek óta tapasztalható jelenséggel indokolja, hogy a karácsonyi ünnepek előtt a lakosság hitelfelvételi hajlandósága jelentősen megnövekszik. A keresletet a szolgáltatók rendkívül kedvező hitelfelvételi lehetőségekkel – 0 százalékos THM, önrész nélkül kínált áruhitel, fizetőképesség ellenőrzésének mellőzése – élénkítik tovább. A bő termékkínálatnak és az ahhoz kapcsolódó rendkívüli hitelakcióknak sok háztartás nem tud ellenállni, a törlesztést a későbbiekben azonban sokszor csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem tudják teljesíteni és többen adósságspirálba kerülnek – áll a PSZÁF körlevelében.

A felügyelet úgy véli, a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetben különösen fontos, hogy a lakosság eladósodottsági szintje ne emelkedjen nagymértékben, további hitelfelvétele ne vezessen tömeges fizetési problémákhoz. Ez ugyan a fogyasztók megfontolt döntésein is múlik, de a szolgáltatók megfelelő önmérséklete és felelős hitelezési magatartása is elengedhetetlen a negatív folyamatok megállításához a PSZÁF szerint.

A felügyelet ezért felhívja a hitelintézetek és a pénzkölcsönt, áruhitelt nyújtó pénzügyi vállalkozások figyelmét arra, hogy kereskedelmi kommunikációjukban ne buzdítsák a fogyasztókat anyagi lehetőségeiket meghaladó, felelőtlen hitelfelvételre, továbbá fordítsanak kiemelt figyelmet ügyfeleik hitelképességének vizsgálatára.


Forrás: hvg.hu

A hitelfelvételre a rengeteg termék, a vonzó csomagolás, a reklámok, az ingyen elviheti...... és még ki tudja mik ösztönöznek. Máskor is nagy a csábítás, de így karácsony közeledtével talán fokozódik a csábítás és a csábulás is.
Mert sokan azt hiszik(hisszük), csak a drága ajándékkal fejezhetjük ki a szeretetet. Pedig sokan, sokszor elmondják, hogy nem így van, de valahogy nem hisszük el, és sokan bizony erőn felül vásárolják az ajándékokat, később pedig keservesen nyögik a részleteket.

Csökkenhetnek a kamatok a svájci frank gyengülése miatt.

A frankhitellel rendelkezőket két jó hír is megnyugtathatta az elmúlt napokban. Egyrészt a forint erőre kapott, továbbá a svájci frank gyengült, miután további kamatvágásokat kezdenek beárazni a befektetők.

A svájci frank kedden veszített értékéből a dollárhoz és az euróhoz képest a hírre, miszerint a svájci központi banknak (SNB) még további mozgástere van a kamatcsökkentésre. A monetáris politikának meg kell őriznie a következő hónapokban is expanzív jellegét - fejtette ki Jean-Pierre Roth, az SNB elnöke. Ezt megalapozhatja az, hogy az infláció 2 százalékos szint alatt mozog.

Tovább csökkenhet a svájci kamatszint

Az elemzők várakozása szerint a svájci nemzeti bank ismét csökkenti majd az irányadó kamatot, várhatóan a következő hónap elején. A bank meglepetésre a múlt héten egy százalékponttal szállította le az irányadó kamatot, azt 1 százalékra mérsékelte, hogy elkerülje a gazdasági recessziót.

A svájci gazdaság a központi bank szeptemberi becslése szerint az idén 1,5-2 százalékkal bővülhet, de az elmúlt két hónapban felerősödtek a növekedési kockázatok. A bank 2009-re nem adott ki semmilyen gazdasági előrejelzést.

Erősebb lett a forint

A várható kamatcsökkentés és az alpesi ország devizájának gyengülése mellett a frankhitellel rendelkezőknek további jó hír, hogy a forint az elmúlt két napban erőre kapott, és az euró jegyzése egészen 260 forintig süllyedt. Szakemberek hangsúlyozzák, hogy az MNB kamatcsökkentésére jól reagált a piac, a befektetőkben pedig az elmúlt hetekben nőtt a bizalom Magyarország iránt.

Forrás: ecoline.hu

A napokban közzétett statisztika szerint szeptember végén már 900 ezer mulasztás szerepelt az adósságnyilvántartási rendszerben., és ez várhatóan tovább fog emelkedni a az árfolyam emelkedések és hitelkamatok emelkedése miatt.
A penzcentrum.hu elkészített egy összeállítást, mivel, hogyan is lehet csökkenteni a kiadásokat:

Amiből lehet faragni és amiből nem...

A háztartási kiadások összetétele családonként eltérő lehet, de az egyes tételek szinte minden család költségvetésében szerepelnek. A lakásfenntartás költségeire (hitel+rezsi), az élelmiszerekre, az élvezeti cikkekre, a közlekedésre, a ruházati termékekre, a szórakozásra és a kultúrára szánt összegek nagyban lefedik a háztartások bevételeit.

Vízfogyasztás - Azt kell megvizsgálni, hogy az egyes tételek melyikéből tudunk faragni és nem mellékesen milyen összeg szabadítható fel ezáltal. A rezsi csökkentésére számos praktikus megoldást találhatunk. A vízfogyasztás csökkenthető a mosogatógép kiiktatásával, ha a víztakarékos kézi mosogatásra állunk át. Ellenőrizzük a csapokat és a csöveket, valamint ne használjunk a mosógépen fél-programot.

Áram felhasználás - Az alacsony hőfokon történő mosással áramot is spórolhatunk, de tovább csökkenthető az áramfogyasztás egy takarékos hűtővel és a használaton kívüli műszaki cikkek kikapcsolásával. Egy-egy világító led a videón, a DVD-lejátszón, vagy az egyéb audio berendezéseken teljesen feleslegesen fogyasztják az áramot.

Fűtés - Az egyenletes fűtéssel és a normál szobahőmérséklettel való megelégedéssel sokat spórolhatunk a gázszámlán. Bár az üzemanyagárak csökkentek az elmúlt két hónapban, ha spórolni szeretnénk az üzemanyagra szánt összegeken, akkor ritkábban üljünk az autóba és vezessünk takarékos üzemmódban.

Élelmiszer - Az élelmiszerekkel kapcsolatban egy kicsit nehezebb a helyzet, de a nagybevásárlások során ezreket spórolhatunk az édességek, a ropogtatni valók és az más egyébként nem feltétlenül szükséges termékeken. Az élvezeti cikkek tekintetében más a helyzet, jó alkalom lehet ez a dohányzásról való leszokásra és az alkoholos italokra szánt összegek csökkentésére.

Ruhatár - A ruhatárunk felújítását halasszuk egy picit későbbre, a szórakozásra és a kultúrára pedig mindenki a maga ízlése és belátása szerint költsön. A karácsonyi bevásárlás előtt érdemes átgondolni, hogy kinek milyen ajándékot vásárolunk, az erre szánt keretet úgy határozzuk meg, hogy ne veszélyeztesse a januári törlesztésünket.

Hitelátváltás - A bankok statisztikái szerint a legtöbben az iskolakezdést és a karácsonyi ünnepeket követő hónapban esnek késedelembe. Aki mégis a takarékoskodás és a nadrágszíj megszorítása mellett dönt, az elkerülheti ezt a veszélyt. Amennyiben az árfolyamok kedvezőtlen alakulása hosszú hónapokig is eltart, úgy a kedvezőbb kamatfeltételek miatt a frankhitelek euró alapúra történő váltása is számításba jöhet a közeljövőben.

Szép ez a lista, szó se róla. De nem nem tudom, van-e még ezekben annyi lehetőség, hogy fedezze a magasabb terheket.
Sajnos generációk nőttek fel úgy, hogy nem tudnak a pénzzel bánni. A pénzkezelést meg kell tanítani, már az általános iskolában érdemes lenne elkezdeni.

A hazai piacon újdonság, külföldön már működik hasonló, onnét jött az ötlet az iwiw alapító Petrovics Péternek és a volt bankár Szabó Károlynak. Az ötlet minden esetre érdekes, és bizonyára nagy érdeklődésre számíthatnak, de hogy mennyire lesz életképes, az majd kiderül.

hvg.hu: Technikailag miként bonyolódik ez? Milyen rendszer áll mögötte?

Sz. K.: A mikro- vagy nanohitelezés rengeteg kisösszegű transzferrel működik, ezért a számlafenntartási és tranzakciós költségek csökkentése miatt egy központi számlára kerül majd ügyfeleink pénze. Ez a pénz sosem lesz a miénk, akkor már betétnek minősülne, mi pedig ilyet nem is szedhetünk. A központi számlára érkező összegeket az ügyfelek személyes kontóján tartjuk számon, amelyet a nap huszonnégy órájában frissülve lát az interneten.

A kölcsönkérő már a hirdetése közzétételekor tisztázza, hogy mennyi pénzt és milyen futamidőre szeretne felvenni. 100 ezer és 3 millió forint közötti összeget kérhet kölcsön, maximum 36 hónapra. A hitelkérelmére az ismerősöktől beérkezett kölcsönt azután lehívhatja saját bankszámlájára. Magánszemélyként teszi ezt, csak utána vállalkozására fordítja. Azután a hitelezőknek a rájuk eső törlesztőrészletet minden hónapban egyben szedjük be csoportos beszedéssel és osztjuk szét közöttük. Erre az egészre új számlavezetési, könyvelési rendszert kellett fejlesztenünk, nyilvántartásunk olyan, mint egy banké.

hvg.hu: Jelenleg tehát kamat nélkül zajlik a kölcsönzés.

Sz. K.: A hazai modellben egyelőre igen. De másutt már megjelent a licit, vagyis a hitelezők versenyezhetnek az ügyfélért: a legalacsonyabb kamatot kínáló hitelezők kerülnek be a hitelezői körbe. A hazai szabályozást, amely szerint magánszemély nem adhat hitelt kamatra, nagyon merevnek tartjuk, ez lefojtja a piacot. Pedig éppen a személyes kölcsön előnye, hogy azok a rendszerből fakadó kockázatok, amelyek a hitelválságnál felmerültek, itt nem léteznek. És a kamatra adott személyes kölcsön társadalmi veszélyességét sem látjuk, ugyanakkor növelné a szolidaritást. Kamatra szükség van ahhoz, hogy a hitelező ne veszítsen többet, mintha banki folyószámlán lenne a pénz. Na persze nem az uzsorakamatról beszélek, hiszen az mindenhol törvénytelen.

A teljes interjút a hvg oldalán olvashatjuk a noba.hu alapítóival