Veszélyben minden bankszámla!

A hackerek vírusok segítségével ellopják a banki jelszavakat és egyéb kódokat a személyi számítógépekről, majd fillérekért eladják őket kiberbűnözőknek, akik az információ birtokában egész bankszámlákat tudnak "lerántani".

Miközben pénzügyi válság tombol az egész világon, a kiberbűnözés eddig sosem látott mértékben virágzik, hívta fel a figyelmet a Symantec számítástechnikai és biztonsági cég elsőszámú szakembere, Guy Bunker. A Symantec nemrég tette közzé éves jelentését a kiberbűnözésről, amelyben többek közt arról a sokkoló gyakorlatról lehet olvasni, hogy a hackerek a személyi számítógépekről ellopott adatokat az interneten vesztegetik fillérekért kiberbűnözőknek, akik akár egész bankszámlákat tudnak lefosztani. A jelentéshez kétszáz országot vizsgáltak meg a cég szakemberei. A Symantec 2008-ban több mint 1,6 millió vírusellenes szoftvert hozott létre a havonta több mint 245 millió támadási kísérlet ellen világszerte.


Forrás: stop.hu

Nem csak a gépeinket kell védeni a külső támadásoktól, vírusoktól, de arra is figyeljünk, ha emailban kérnek tőlünk banki adatokat.

Emailben soha ne adjunk ki banki adatokat, még ha látszólag a saját bankunk kéri, akkor sem!

A bank sosem kér emailben adatokat ügyfeleitől!

Ha mégis túl meggyőzőnek látszik, akkor legalább vegyük magunknak a fáradságot, telefonáljunk és ha kell fáradjunk be a bankba adatokat egyeztetni, így biztos, hogy nem kerülnek illetéktelen kezekbe fontos banki adataink.

Szakemberek sem tudják, meddig tarthat az árfolyamok és kamatterhek emelkedése. A szoljon.hu azt firtatta, Felelősek-e a bankok a megdrágult törlesztőrészletekért?

A banki, pénzügyi válság és a nyomában járó meredek forintárfolyam-romlás adósok százezreit hozta krízishelyzetbe, a lakossági devizahitelek terheinek ugrásszerű emelkedését előidézve. A korábban rendkívül kedvező kamatszintek megemelkedtek, s ilyen helyzetben okkal vetődik fel a kérdés: a hitelfolyósító bankok vajon mennyire vállalnak most részt a teherviselésben, vagy mennyire hagyják magukra bajukban az adósaikat.

— Nem életszerű ez a kérdésfeltevés — reagált a gondolatra dr. Mrena István, a Szolnoki Főiskola pénzügyi tanszékének docense. — A bankok ugyanis nem jótékonysági intézmények, hanem üzleti logika szerint működő, nyereségben érdekelt vállalkozások, amelyektől kár lenne elvárni ilyen jószolgálati tehermegosztást. Azt viszont meg lehet kérdezni tőlük, hogy mennyire voltak gondosak a devizahitelek kihelyezése során, és mennyire hívták fel a figyelmet azok kockázataira. Az a véleményem, hogy nem tettek meg mindent, hogy az ügyfél helyes kockázatelemzés után döntsön a hitelfelvételről.

A szakértő még hozzátette: őt különösen foglalkoztatja a gombamódra szaporodó hitelközvetítő cégek felelőssége is a kialakult helyzetben. Megfogalmazása szerint ezek a közvetítők még a múlt év decemberében is úgy hirdették magukat, hogy akár aktív BAR-listásokat is hitelhez juttatnak.

Az egyik lakossági hitelezéssel is foglalkozó bank budapesti központjának feltettük a szakértő által megfogalmazott kérdést, több másikkal összegyúrva. A válaszokat a következőképpen összegezhetjük:
Ők folyamatosan figyelik és elemzik a portfóliót, és reagálnak a folyamatokra. A „bedőlt" devizahitelek károsultjaira, a felelősség és a terhek megosztására vonatkozó kérdést rövid, kissé flegma félmondattal intézték el: fizetési problémákkal szembenéző ügyfelek sajnos mindig voltak és lesznek. A hitelközvetítő irodákat megvédte a bank: nem érzik úgy, hogy a közvetítők megalapozatlan keresletet keltettek volna a hitelpiacon, mindössze rugalmasan próbáltak egy jelentős ügyféligényt kielégíteni. Sok ügyfél idegenkedik a bankoktól, ezért vett ilyen segítséget igénybe. Arra, hogy nem késtek-e el a gondok észlelésekor a /deviza/hitelezés visszafogásával és a feltételek szigorításával,nem tértek ki a válaszukban.

Mrena doktor szerint a mostani devizahitel-válság története 2003-ban kezdődött, amikor a kormányváltás után megszűnt a kedvező lakáshitel-támogatási rendszer. A kereskedelmi bankok erre a helyzetre reagáltak az olcsó devizahitelezés bevezetésével. A szakértő azt mondja: a hitelfelvevők túlnyomó többsége nem végzett komoly kockázatelemzést, mi több, a kisebb kamat miatt elért megtakarítást nem rakta félre, nem képezett belőle tartalékot. Fejlett pénzügyi kultúrájú országokban — állítja Mrena István — ennek gyakorlata van, az átlagos magyar hitelfelvevő azonban egyszerűen nem „árazza be" magának a kockázatot.
Sokan persze nem is lettek volna képesek a tartalékolásra, hiszen teljesen kifeszítették magukat a hitelfelvétellel. Ők kerültek most nagy bajba, no és azok, akik elveszítették a munkájukat a válság miatt. Akik azonban forintalapú hitelekkel rendelkeznek, még most is többet fizetnek a kölcsönért, mint a devizások. Így teljes a kép.
S hogy meddig ülünk még a vágtató árfolyam- és kamatteher-emelkedések hátán? A szakértő csak ennyit mondott: nincs ember, aki ma ezt pontosan megmondaná. Tehát: kapaszkodjunk!


Forrás: szoljon.hu

Galgahévíz - Megtanultak vigyázni az energiára, a vízre és a betevőre. Az ökofarm családi házaiba csak azokat fogadják be, akik nemcsak szeretik a természetet, de áldozatot is tudnak hozni érte. A kicsit utópisztikus közösség tudatosan tervezi saját fogyasztását, és ehhez igazítják igényeiket is. Éppen ezért a világon talán ők az egyetlenek, akiket nem is rázott meg igazán a válság: amit kell, azt megoldják maguk.

Szennyvízből tó

Kit ne érdekelne manapság egy olyan 140 négyzetméteres családi ház, amelyet havi 10 ezer forintból is be lehet fűteni, és még a fát is a faluhoz tartozó gazdaságból hozatják? A szennyvizet a föld alá rejtett előtisztító-ülepítő rendszeren keresztül vezetik a gyönyörűen tiszta látványtóba, amelyben a halak is megélnek. Természetesen a szemetet is szelektíven gyűjtik, és szerencséjükre a helyi hulladékkezelő ennek nagy részét újra is hasznosítja.

A farm adottságait tekintve nem lehet ok a panaszra. Tágas domboldalon építik sorban a hangulatos családi házakat, ahol a többhektáros rét és gyönyörű termáltóra vagy erdőre néző kilátás is „jár” a telkekhez.

Varga Géza agrármérnök, a Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány igazgatója még a nyolcvanas évek Svédországában határozta el, hogy egy ökológiailag fenntartható gazdaságot, és hozzá egy falut hoz létre barátaival.

„A kilencvenes években még a Kubai–Magyar Barátság Tsz elnökével a földterületért viaskodva indítottuk el az ökovállalkozásunk mezőgazdasági részét, de az ökofalu betelepülése csak tavaly indult. Ma már négy család él az ökofarmon. További öt ház most épül. A társasház 16 lakásából is nyolc már elkelt” – sorolja.

Szinte ingyen

„A négyzetméterárak is versenyképesek. A főváros közelsége és a minimális rezsiköltség miatt a tavalyi áron 155 ezer forint nettó építési költségen bárkinek megakad a szeme. Már volt olyan vételi ajánlat is, amelyet vissza kellett utasítanunk. Azt szeretnénk, hogy aki ide költözik, az ne befektetésként vásároljon ingatlant, hanem azonosuljon a közösségünk céljaival” – tette hozzá az alapítvány igazgatója.

A helynek egyedi hangulata van. A házak szigetelését is préselt vályogtéglával oldották meg, a dupla falak közé szalmát tesznek a szigetelés javításáért. Varga büszkén mutatta a faragott fából készített játszóteret és a domb tetején épülő apró hőközpontot, amely később tovább csökkenti majd az amúgy is nagyon baráti rezsiköltségeket.

„Hamarosan húsz család él majd itt, és azt szeretnénk, ha pár év múlva elérnénk a hatvanat. Ennyien már meg tudnánk termelni mindent, ami kell” – érvelt Varga.

Megúszhatjuk, hogy mindent vigyen a bank

Magáncsőd, leépítés, bukott hitelek. A pénzügyi válság nem csak a vagyonos bankárokat érinti, kevesen vannak, akik mindenféle gond nélkül megúszhatnák a nehéz időket. A törlesztőrészletek elviselhetetlen mértéket öltenek, tízezrekkel fizetünk többet havonta. Az elmúlt hetekben a hitelre vásárolt lakások törlesztőrészletei akár 20-40 százalékkal is emelkedhettek, a gazdasági válság hatásait pedig – legalábbis nálunk, Magyarországon – tovább erősíti az, hogy a forint is egyre gyengül. Az utóbbi napokban az euróval szemben már történelmi mélypontra süllyedt a pénzünk értéke, a hét vége felé már 300 forintnál is többet kellett fizetni egy euróért.

Szalay Tamás pénzügyi szakértő szerint csökkenthetőek a kiadásaink, és könnyebben vészelhetjük át a nehézségeket, ha megfogadunk néhány tanácsot. A Vasárnapi Blikk összegyűjtött néhány tippet.

1. Figyeljünk oda hitelkártyánkra. Ha határidőn belül visszafi zetjük a felhasznált összeget, akár kamatmentesen juthatunk pénzhez.

2. Válasszuk a kisebbik rosszat! Idejében próbáljuk eladni vagy olcsóbbra cserélni hitellel terhelt autónkat vagy lakásunkat, mielőtt elfogy a törlesztésre fordítható pénzünk.

3. Végre vegyük komolyan, és spóroljunk az energiafelhasználással! Pár fokkal alacsonyabbra állított fűtéssel, a fölösleges világítás mellőzésével, az elektromos készülékek áramtalanításával havonta ezreket takaríthatunk meg.

4. Halasszuk el a nem feltétlenül szükséges kiadásokat! Arra a családtagra bízzuk a vásárlást, akit nem csábítanak el az akciók.

5. Figyeljünk a hiteleinkre! Ha nem tudjuk fi zetni a részleteket, időben jelezzük a banknak, kérjük a futamidő meghoszszabbítását, így időt nyerhetünk a talpra álláshoz.