Egyre nehezebb hitelhez jutni, a bankok alaposan megszűrik, kinek adjanak hitelt. Az ingatlan fedezet, ami pár hónapja még elégnek bizonyult, az most már kevés.
Eltűnnek a jövedelem igazolás nélküli hitelek is.

Visszadobált hitelkérelmek

A bankok alig akarnak kölcsönt adni, az ügyfeleket nagyon szigorúan megrostálják

A bankok többsége rendkívül óvatos hitelezésre állt át, lényegesen kevesebbet és szigorúbb feltételek mellett adnak kölcsön, mint a pénzpiaci válság elmélyülése előtt. Visszaesett a hitelfelvételi kedv is, de nem annyira, mint a bankok hitelnyújtási hajlandósága - olvashatjuk a Népszabadság cikkében

Drasztikusan csökkent a hazai bankok hitelezési hajlandósága. Míg októberben még - elsősorban az augusztusban és szeptemberben befogadott hitelkérelmeknek köszönhetően - nem esett vissza jelentősen a kihelyezett új lakossági kölcsönök volumene, addig novemberben már egészen más volt a helyzet. A tíz-tizenkét legnagyobb bankból alig három-négy olyan van, amely alig változtatott hitelezési gyakorlatán, a többség vagy lényegesen kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem is ad most kölcsön - mondta lapunknak Rákos Tamás, a Credithill értékesítési igazgatója. Tehát míg néhány intézet csak 15-20 százalékkal kevesebb hitelt folyósított most novemberben, mint tavaly ilyenkor, vannak olyanok is, ahol 70 százalékkal fogták vissza a hitelezést. A legtöbb bankkal kapcsolatban álló közvetítő felmérése szerint nagyjából 30-40 százalékkal csökkent a segítségükkel folyósított összeg.

A bankok többsége jelentősen szigorította a hitelbírálatot, magasabb önrészt várnak el, és óvatosabban járnak el az ingatlanok értékbecslésekor is. Az az ingatlan például, melyet szeptemberben még tízmillió forintos hitelfedezeti értéken vettek volna figyelembe, most már csak hatmilliót ér. Eddig száz hitelkérelemből nagyjából hetven esetben adtak pozitív választ, most jó, ha eléri a harmincat. Mindezt azonban a közvetítők mondják, a bankok nem mondják ki nyíltan, hogy nem adnak annyi hitelt, mint korábban. - Továbbra is hirdetik hiteleiket, be is fogadják a kérelmeket, de kimazsolázzák azokat az ügyfeleket, akiket a legjobbnak tartanak, a többieket pedig elutasítják - mondta Rákos Tamás. Pedig az értékesítési igazgató szerint hitelre most is lenne igény. Igaz, a hitelfelvételi kedv nagyjából az ötödével visszaesett novemberben, ez jóval kisebb csökkenés, mint amennyivel a bankok fogták vissza hitelezésüket.

Egyes cégek szüneteltetik svájcifrank- vagy más devizaalapú hiteltermékük értékesítését, mások beárazták a forrásköltség-növekedést a termékek árába. - Két-három, a magyar piacon jelenleg kisebb, de erős "hátországgal" és forrásellátottsággal rendelkező bank pedig minimális, 0,5-1,5 százalékos kamatemelés mellett továbbra is aktív hitelezési politikát folytat - mondta lapunknak Biró Péter, a Bankbroker ügyvezető igazgatója. A Brokernet hiteltanácsadó cégének vezetője szerint az azonban általánosan elmondható a bankokról, hogy mostanra leálltak két legkockázatosabb termékükkel, a jövedelemvizsgálat nélküli, tisztán fedezetalapú, valamint a magas finanszírozású hitelekkel, melyeknél akár a biztosítékként felajánlott ingatlan értékének 100-110 százalékát folyósítják. A szigorításokra még nem a problémás adósok arányának növekedése miatt kényszerültek a bankok, de az tény, hogy ezek a lépések kizárnak egyes csoportokat a hitelfelvételi lehetőségből, illetve néhány esetben csökkentik a felvehető kölcsön nagyságát - tette hozzá. Változott a hitelelbírálás folyamata is: a bankok lassabban, több kiegészítő információ beszerzésével hozzák meg döntéseiket. Jellemző az is ugyanakkor, hogy a bankok az eddig már jó ügyfélnek bizonyult kuncsaftjaikat bombázzák új ajánlatokkal - főként a magas kamatú hitelkártya-konstrukciókkal.

Biró Péter szerint a lakosság hitelfelvételi kedve nem esett vissza drasztikusan, inkább a bizonytalanság jellemző az ügyfelekre. A pénzpiaci válsággal kapcsolatban elterjedt, sokszor félremagyarázott hírek miatt néhányan elhalasztják a hitelfelvételt, még akkor is, ha ezzel kedvező lehetőségtől esnek el. Hasonló a helyzet a devizaalapú hitelekkel: mivel az utóbbi időben sokat lehetett hallani a devizaalapú kölcsönök kockázatairól, illetve a kamat- és árfolyamkockázat valós veszélyei most mindenki számára kézzelfoghatóak lettek, így a hitel felvételére készülők is körültekintőbben járnak el. A devizaalapú hitelek azonban még most is olcsóbbak, mint a forintalapúak, így nem meglepő, hogy az elmúlt hónapban a Bankbroker ügyfeleinek mindössze öt százaléka jelezte, hogy mindenképpen forint alapon szeretne kölcsönt felvenni. A svájci frank eddigi dominanciája azonban már a múlté, már csak azért is, mert a pénzintézetek jelentős része árazásával megpróbálja ügyfélkörét a frankalapú hitelektől az euróalapú kölcsönök felé irányítani.

Ha megnézzük az átlagos hitelköltség-mutatók alakulását, akkor viszont azonnal kiderül, miért favorizálják még mindig a devizaalapú hiteleket az ügyfelek. Hiába emelkedett az elmúlt hónapban a frankalapú kölcsönök kamata, ha az egyébként is drágább forintalapú hiteleké szintén nőtt. A lakáshitelek esetében például a frankalapú kölcsönök átlagos hitelköltség-mutatója 21 bázisponttal nőtt októberben, míg a forintalapúaké 77-tel. A vállalkozások esetében az egymillió euró feletti forinthitelek esetében 127 bázisponttal nőtt az átlagos kamatláb, míg az eurós konstrukció esetében csak 21 bázisponttal.

A devizaalapú maradt a nyerő

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint októberben mind a háztartások, mind a vállalkozások hitelfelvétele csökkent az előző hónaphoz képest. A lakossági ügyfelek 98 milliárddal, míg a cégek 16 milliárd forinttal növelték tartozásukat, míg szeptemberben még 121 és 79 milliárd volt a növekedés. A forint gyengülése miatt azonban a hitelállományok ennél sokkal nagyobb mértékben emelkedtek: a hónap végén a háztartások 7662 milliárddal, a cégek 8259 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak, előbbi 783 milliárd, míg az utóbbi 423 milliárd forint bővülést jelent egy hónap alatt. Ennek ellenére továbbra is a devizaalapú hitel volt a favorit, olyannyira, hogy a háztartások közel 16 milliárddal, a vállalkozások pedig 302 milliárd forinttal több forinthitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek, vagyis nettó hiteltörlesztésbe fordultak át. Ezzel szemben devizaalapú kölcsönből a cégek 315 milliárddal, míg a lakosság csaknem 114 milliárd forint értékben növelte hitelállományát.


Forrás: népszabadság online