A bankok kockázatkerülése is szerepet játszott benne, hogy számottevően romlott hazánkban a hitelfelvételi kedv az elmúlt hónapokban.

Bár a bankok egyöntetű véleménye, hogy a visszaesés nagyrészt annak az eredménye, hogy jelenleg a lakosság kétszer is meggondolja, belevágjon-e egy hitelfelvételbe, azt a hitelintézetek sem tagadják, hogy a feltételek szigorodása is hozzájárult a piac szűküléséhez.


Tavaly október óta lényegében az összes vezető bank szigorított a hitelfelvétel feltételein. A legfontosabb változás, hogy gyakorlatilag megszűnt az önerő nélküli hitel, s a korábbinál komolyabban veszik a jövedelemigazolásokat is.

Tisztán fedezet alapú szabad felhasználású jelzáloghitel kérelmeknél is szükségessé válik a jövedelem - legalább minimálbér vagy minimál nyugdíj - igazolása.


A feltételek enyhítésére a közeljövőben sem lehet számítani. Bár a bankok többsége készül akciókkal a tavaszi, kora nyári hitelfelvételi szezon kezdetére, mivel a piaci környezet jelenleg nem teszi lehetővé a hitelezési feltételek lazítását, a kedvezmények többsége díjelengedés jellegű.

Éppen ezért szinte biztos, hogy az önerő mértékét számottevően nem fogják csökkenteni a hitelintézetek, s az is valószínűtlen, hogy eltekintenének a jövedelemigazolásoktól. Az Ecoline kérdésére az Erstenél, az OTP-nél és a Raiffeisennél is jelezték, hogy egyelőre nem kívánnak módosítani a hitelnyújtás feltételein.


Teljes cikk: ecoline.hu

Új bank a magyar piacon

A 2 milliárd forintos jegyzett tőkéjű hitelintézet egyedüli tulajdonosa a Kajmán-szigeteken bejegyzett SPCP Hungarian Holdings Ltd. A hitelintézet tavaly májusban kapott alapítási engedélyt. A bank igazgatóságában két magyar személy van, Bartyikné Cseke Zsuzsanna és Jakab Géza, a két ügyvezető. Bartyikné Cseke Zsuzsanna korábban a maláj tulajdonú kisbank, az IC Bank vezetője volt. (Az IC Bankot 2007-ben az olasz Banco Popolare vásárolta meg, amelynek a nevét is felvette.)

Az SPE Bank forintban, illetve devizában, valutában a következő tevékenységeket végezheti a felügyeleti határozat szerint: betétgyűjtés, hitelnyújtás, pénzforgalmi szolgáltatások, kezesség és bankgarancia, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, pénzügyi szolgáltatások közvetítése, hitel referencia szolgáltatás (banktitkot nem sértő bankinformáció nyújtása díjazás ellenében), pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.


Forrás: vg.hu

Farkas Ádám
Foto: Molnár Anikó

Legkorábban csak március 31-én léphet életbe az 1500 milliárdra növelt magyar bankmentő csomagról szóló rendelet. Az állami garanciavállalás révén a bankok olcsóbban vonhatnak be külső forrásokat, és a hitelfelvevők is könnyebben jutnak kölcsönökhöz. Kibírják-e addig a bankok? Farkas Ádámot, az Allianz Bank vezérigazgatóját arról is kérdezte a Hvg munkatársa, ki a felelős azért, hogy olyan sokan jutottak bajba a devizában felvett hitelek megdrágulása miatt?

Legkorábban csak március 31-én léphet életbe az 1500 milliárdra növelt magyar bankmentő csomagról szóló rendelet. Az állami garanciavállalás révén a bankok olcsóbban vonhatnak be külső forrásokat, és a hitelfelvevők is könnyebben jutnak kölcsönökhöz. Kibírják-e addig a bankok? Farkas Ádámot, az Allianz Bank vezérigazgatóját arról is kérdeztük, ki a felelős azért, hogy olyan sokan jutottak bajba a devizában felvett hitelek megdrágulása miatt?

hvg.hu: Nem azt mondja ezzel finoman, hogy felelőtlen hitelezést folytattak a bankok?

F. Á.: Általánosságban nem gondolom ezt. Magyarországon a bankok eszközminősége [kihelyezéseinek kockázatossága] nemzetközi összehasonlításban is jó. Egyes finanszírozási formákban azonban érzékelhető volt a túlzott kockázatvállalási hajlandóság.

hvg.hu: Mégis bajba kerülhetnek a bankok, ha az ügyfelek tömegével nem tudják visszafizetni a devizahiteleket, nem gondolja?

F. Á.: Igen, ez így van. A devizában történő hitelezés elterjedésének alapvető oka az volt, hogy olyan nagy volt a kamatkülönbözet a forint és a devizahitelek között, hogy még egy számottevő forintgyengülés esetén is megérte a devizahitelt felvenni. Ha azonban a devizában eladósodott ügyfelek a forint minden várakozást meghaladó leértékelődése miatt tömegesen képtelenné válnak a törlesztésekre, vagy - a válság ma már egyre erőteljesebb reálgazdasági hatásai miatt - a vállalati és lakossági adósok képtelenek kötelezettségeiket teljesíteni, akkor a bankrendszer kihelyezéseinek minősége gyorsan romolhat. Ez pedig érintené a bankok ma még stabil helyzetét, vagy az Ön szóhasználatával élve, „bajba kerülnének a bankok”. A kormány és a jegybank viszonylag korán lépett, és az IMF-fel való szerződéssel sikerült megakadályozni, hogy hirtelen és drasztikusan leértékelődjön a forint. A megállapodás tető alá hozása óta azonban folytatódott a hazai fizetőeszköz leértékelődésének trendje.

hvg.hu: Milyen problémákat okozhat az, hogy a magyar bankrendszer 80 százaléka külföldi kézben van? Vagyis amikor baj van, a külföldi bank megszünteti a finanszírozást, az állam meg vállalhat garanciát a betétekre.

F. Á.: Nem ilyen egyszerű a kérdés. Az elmúlt években mind a háztartások, mind a nagyvállalatok, illetve a vállalkozók élvezték annak előnyét, hogy a bankrendszer jelentős részben külföldi stratégiai befektetők kezén van, hiszen ezek a befektetők teremtették elő - tőke és refinanszírozás formájában - a hazai gazdasági növekedés finanszírozásához szükséges külső források jelentős részét. Ők is jól jártak, jelentős haszonra tehettek szert, a bankok tőkéje idehaza, de az egész térségben is gyorsan gyarapodott. A válságban ezeknek a rendkívül tőkeerős pénzintézeteknek is romlik a likviditási helyzete, de leánybankok finanszírozását azért egyik sem szüntette meg, nem vont ki tőkét. Kétségtelen, hogy a finanszírozás növelésére most nincs lehetőségük. A magyar államnak is érdeke tehát, hogy a hazai bankokkal szembeni bizalom stabil, a pénzügyi rendszer működése zavartalan maradjon, és a hazai megtakarítások biztos helyen legyenek a pénzintézetekben.


A cikk itt folytatódik

A gazdasági miniszter szerint túl lassan jutnak el a vállalkozásokhoz a gazdaságfejlesztési támogatások.

Túl lassan jut el a vállalkozásokhoz az a 300 milliárd forintnyi támogatás, amelyet az ősszel meghirdetett 1400 milliárd forintos gazdaságfejlesztési keretből már megnyílt hitelek, illetve garancia formájában – mondta el Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter azt követően, hogy miniszter Veres János pénzügyminiszter társaságában több bank vezetőivel találkozott.

Bajnai szerint a mikrohitel programot öt, a hitelgarancia-rendszert négy, míg az MFB segítségével nyújtott beruházási hitelterméket már tíz bank kínálja. Bajnai szerint további öt bank hamarosan csatlakozik a programhoz, így közel 1000 bankfiókban lesznek elérhetőek ezek a termékek. A pénzintézetek a mai beszélgetésen Bajnai szerint ígéretet tettek a gyorsabb termékbevezetésre – ez látszik ugyanis az egyik legnagyobb gondnak azon „próbavásárlások” fényében, amelyek során a minisztérium igyekezett feltérképezni a bankok hitelezési hajlandóságát.

A bankok kettős szerepben vannak: egyrészt tulajdonosaik elvárásai alapján védeniük kell a tőkéjüket, így ilyen helyzetben kockázatelkerülőknek mondhatóak. Másrészt viszont elkötelezettek és érdekeltek abban, hogy a működési területükön a gazdaság működőképessége fennmaradjon – mondta el Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke. A Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója szerint a válság valamennyi szereplőtől – az államtól, a gazdaság szereplőitől és a bankoktól is – kooperativitást igényel. E téren az elmúlt hónapokban Felcsuti szerint komoly előrelépések történtek. A bankok egyoldalú szerződésmódosítása kapcsán a miniszterelnök által megfogalmazott bírálattal kapcsolatban Felcsuti arról beszélt, a kérdés sokkal bonyolultabb annál, hogy végletes véleményt lehessen képviselni a kérdésben. A fogyasztóvédelemnek helye van e területen, ám a bankvezető emlékeztetett arra: ezeknél a hiteleknél a bank egyből teljesít, majd az ügyfél ezt követően 30 éven keresztül törleszt, amely idő alatt a gazdasági környezet nagymértékben változhat.

Veres János pénzügyminiszter szerint a hazai pénzintézetek közvetítették tulajdonosaik azon álláspontját, mely szerint magyarországi tevékenységüket nem kívánják szűkíteni. A pénzügyminiszter emellett arról is beszámolt, hogy a banki vezetők támogatandónak tartották, hogy a kormányzat igyekszik forrásbővítő tárgyalásokat folytatni – miként tették azt a héten az EBRD és az EIB vezetőivel.

Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter azt mondta, a forint hirtelen változása, a túl nagy volatilitás egyértelműen káros a gazdaságnak. Felcsuti Péter szerint a magas devizaárfolyam máskor önmagában nem nagy gond, ám amiatt, hogy ez most a fogyasztás és a jövedelmek csökkenésével, álláshelyek megszűnésével együtt jelentkezik, komoly gondot jelent.

Forrás: napi.hu

A Figyelőnet december 10 –én megjelent írása melynek címe: 10+3 banki trükk az ügyfél lehúzására úgy gondolom, kicsit egyoldalúra sikeredett.

Elolvastam ezt a terjedelmes cikket, és hát az az igazság, hogy felemás érzéseket ébresztett bennem. Félreértés ne essék, nem akarom védeni sem a bankokat, sem a biztosítókat, befektetési tanácsadókat. Egyszerűen azt mondom, hogy az élet bármely területén találunk olyan érveket, amelyek az emberek lehúzását emelhetik ki. (Adórendszer… Nyugdíjrendszer… Egészségügy… És máris állami lehúzásról is beszélhetünk.)

Szerintem a pénzintézetek esetében nyugodtan mondhatjuk, hogy nem karitatív szervezetek, ez biztos. De az is biztos, és itt utalok a kombi hitelekkel kapcsolatos fejtegetésre, hogy azért nem kell rémképeket festeni. Ezt azért gondolom, mert igaz ugyan, hogy a tőke törlesztése nem a bank felé áramlik, hanem egy mondjuk egy Unit linked biztosításba, de ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy jellemzően nem a futamidő végén történik a törlesztés, hanem két-három alkalommal. Először egy tíz éves intervallum után, és általánosan elfogadott tény az, hogy egy tíz éves időszakban (bárhonnan is emeljük ki ezt a tíz évet) a részvények mindig pozitívan teljesítenek. Van benne kockázat, az biztos, de ilyen érvekkel, hogy kockázatos, akkor repülőre sem szállhatnánk, hisz le is zuhanhat. (mint a tőzsdeindex)

Hitelkártya. Erre azt mondom, nem kell használni, vagy ha mégis, akkor (rendeltetésszerűen) ésszerűen kell használni. És akkor betölti a szerepét. Igenis oda kell figyelni, hogy mikor törlesszünk, mennyit, hiszen ha ezt megtesszük, kisebb a valószínűsége a meglepetésnek. Benzines autóba sem tankolunk dieselt, mert tönkremegy. Nem az való bele.
A tanácsakóknak épp itt van a feladata, hogy az úgynevezett tájékozatlan ügyfelet épp ezekre figyelmeztetve a megfelelő megoldást javasolja.
Vannak egész biztosan olyan tanácsadók, akik erre magasról tesznek, csak a saját hasznuk a lényeg, de megmondom őszintén, én már láttam ilyen autókereskedőt, zöldségest, sőt még újságírót is. Bezony ám!

Akciós bankbetét. Így igaz, vinni kell tovább. És kész. Ha a hentesem égig emeli az árait, valószínűleg máshol fogok húst venni. Ha nem, az a döntés érzelmi alapú, és nem racionális. (De az is lehet, hogy csak lusta vagyok máshová menni, és tudomásul veszem, hogy így rosszabbul járok.)

Mért is rossz a diverzifikáció? Ezt nem értettem. Hiszen pontosan az ellen véd, hogy egy részvényen, vagy kötvényen múljon a hozamom. Aztán meg én azt gondolom, hogy figyelje csak az, akinek ez a szakmája. Hogy ő is jól jár? Na, bumm. Hisz ezzel a felfogással magam varrom a nadrágom, én javítom az autóm, figyelem a bankbetétem, megsütöm a kenyerem, stb, stb… lehet, hogy mindegyiket olcsóbban megcsinálom, de mennyi idő is kell ehhez nekem?

Azt gondolom, az emberek többségének a pénzügyekkel kapcsolatban egy komoly feladata van. Megtalálni azt a tanácsadót, akiben megbízik, aki helyette figyel, és felhívja figyelmét az aktuális pénzügyei változásokra is. Profi módon. Ja, és semmi esetre se akarja a kőműves helyett felépíteni a házat, miután a hitelt elintézte hozzá.


Nagy Sándor