Farkas Ádám
Foto: Molnár Anikó
Legkorábban csak március 31-én léphet életbe az 1500 milliárdra növelt magyar bankmentő csomagról szóló rendelet. Az állami garanciavállalás révén a bankok olcsóbban vonhatnak be külső forrásokat, és a hitelfelvevők is könnyebben jutnak kölcsönökhöz. Kibírják-e addig a bankok? Farkas Ádámot, az Allianz Bank vezérigazgatóját arról is kérdezte a Hvg munkatársa, ki a felelős azért, hogy olyan sokan jutottak bajba a devizában felvett hitelek megdrágulása miatt?
Legkorábban csak március 31-én léphet életbe az 1500 milliárdra növelt magyar bankmentő csomagról szóló rendelet. Az állami garanciavállalás révén a bankok olcsóbban vonhatnak be külső forrásokat, és a hitelfelvevők is könnyebben jutnak kölcsönökhöz. Kibírják-e addig a bankok? Farkas Ádámot, az Allianz Bank vezérigazgatóját arról is kérdeztük, ki a felelős azért, hogy olyan sokan jutottak bajba a devizában felvett hitelek megdrágulása miatt?
hvg.hu: Nem azt mondja ezzel finoman, hogy felelőtlen hitelezést folytattak a bankok?
F. Á.: Általánosságban nem gondolom ezt. Magyarországon a bankok eszközminősége [kihelyezéseinek kockázatossága] nemzetközi összehasonlításban is jó. Egyes finanszírozási formákban azonban érzékelhető volt a túlzott kockázatvállalási hajlandóság.
hvg.hu: Mégis bajba kerülhetnek a bankok, ha az ügyfelek tömegével nem tudják visszafizetni a devizahiteleket, nem gondolja?
F. Á.: Igen, ez így van. A devizában történő hitelezés elterjedésének alapvető oka az volt, hogy olyan nagy volt a kamatkülönbözet a forint és a devizahitelek között, hogy még egy számottevő forintgyengülés esetén is megérte a devizahitelt felvenni. Ha azonban a devizában eladósodott ügyfelek a forint minden várakozást meghaladó leértékelődése miatt tömegesen képtelenné válnak a törlesztésekre, vagy - a válság ma már egyre erőteljesebb reálgazdasági hatásai miatt - a vállalati és lakossági adósok képtelenek kötelezettségeiket teljesíteni, akkor a bankrendszer kihelyezéseinek minősége gyorsan romolhat. Ez pedig érintené a bankok ma még stabil helyzetét, vagy az Ön szóhasználatával élve, „bajba kerülnének a bankok”. A kormány és a jegybank viszonylag korán lépett, és az IMF-fel való szerződéssel sikerült megakadályozni, hogy hirtelen és drasztikusan leértékelődjön a forint. A megállapodás tető alá hozása óta azonban folytatódott a hazai fizetőeszköz leértékelődésének trendje.
hvg.hu: Milyen problémákat okozhat az, hogy a magyar bankrendszer 80 százaléka külföldi kézben van? Vagyis amikor baj van, a külföldi bank megszünteti a finanszírozást, az állam meg vállalhat garanciát a betétekre.
F. Á.: Nem ilyen egyszerű a kérdés. Az elmúlt években mind a háztartások, mind a nagyvállalatok, illetve a vállalkozók élvezték annak előnyét, hogy a bankrendszer jelentős részben külföldi stratégiai befektetők kezén van, hiszen ezek a befektetők teremtették elő - tőke és refinanszírozás formájában - a hazai gazdasági növekedés finanszírozásához szükséges külső források jelentős részét. Ők is jól jártak, jelentős haszonra tehettek szert, a bankok tőkéje idehaza, de az egész térségben is gyorsan gyarapodott. A válságban ezeknek a rendkívül tőkeerős pénzintézeteknek is romlik a likviditási helyzete, de leánybankok finanszírozását azért egyik sem szüntette meg, nem vont ki tőkét. Kétségtelen, hogy a finanszírozás növelésére most nincs lehetőségük. A magyar államnak is érdeke tehát, hogy a hazai bankokkal szembeni bizalom stabil, a pénzügyi rendszer működése zavartalan maradjon, és a hazai megtakarítások biztos helyen legyenek a pénzintézetekben.
A cikk itt folytatódik
A gazdasági miniszter szerint túl lassan jutnak el a vállalkozásokhoz a gazdaságfejlesztési támogatások.
Túl lassan jut el a vállalkozásokhoz az a 300 milliárd forintnyi támogatás, amelyet az ősszel meghirdetett 1400 milliárd forintos gazdaságfejlesztési keretből már megnyílt hitelek, illetve garancia formájában – mondta el Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter azt követően, hogy miniszter Veres János pénzügyminiszter társaságában több bank vezetőivel találkozott.
Bajnai szerint a mikrohitel programot öt, a hitelgarancia-rendszert négy, míg az MFB segítségével nyújtott beruházási hitelterméket már tíz bank kínálja. Bajnai szerint további öt bank hamarosan csatlakozik a programhoz, így közel 1000 bankfiókban lesznek elérhetőek ezek a termékek. A pénzintézetek a mai beszélgetésen Bajnai szerint ígéretet tettek a gyorsabb termékbevezetésre – ez látszik ugyanis az egyik legnagyobb gondnak azon „próbavásárlások” fényében, amelyek során a minisztérium igyekezett feltérképezni a bankok hitelezési hajlandóságát.
A bankok kettős szerepben vannak: egyrészt tulajdonosaik elvárásai alapján védeniük kell a tőkéjüket, így ilyen helyzetben kockázatelkerülőknek mondhatóak. Másrészt viszont elkötelezettek és érdekeltek abban, hogy a működési területükön a gazdaság működőképessége fennmaradjon – mondta el Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke. A Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója szerint a válság valamennyi szereplőtől – az államtól, a gazdaság szereplőitől és a bankoktól is – kooperativitást igényel. E téren az elmúlt hónapokban Felcsuti szerint komoly előrelépések történtek. A bankok egyoldalú szerződésmódosítása kapcsán a miniszterelnök által megfogalmazott bírálattal kapcsolatban Felcsuti arról beszélt, a kérdés sokkal bonyolultabb annál, hogy végletes véleményt lehessen képviselni a kérdésben. A fogyasztóvédelemnek helye van e területen, ám a bankvezető emlékeztetett arra: ezeknél a hiteleknél a bank egyből teljesít, majd az ügyfél ezt követően 30 éven keresztül törleszt, amely idő alatt a gazdasági környezet nagymértékben változhat.
Veres János pénzügyminiszter szerint a hazai pénzintézetek közvetítették tulajdonosaik azon álláspontját, mely szerint magyarországi tevékenységüket nem kívánják szűkíteni. A pénzügyminiszter emellett arról is beszámolt, hogy a banki vezetők támogatandónak tartották, hogy a kormányzat igyekszik forrásbővítő tárgyalásokat folytatni – miként tették azt a héten az EBRD és az EIB vezetőivel.
Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter azt mondta, a forint hirtelen változása, a túl nagy volatilitás egyértelműen káros a gazdaságnak. Felcsuti Péter szerint a magas devizaárfolyam máskor önmagában nem nagy gond, ám amiatt, hogy ez most a fogyasztás és a jövedelmek csökkenésével, álláshelyek megszűnésével együtt jelentkezik, komoly gondot jelent.
Forrás: napi.hu
A decemberi lakáspiaci adatok alapján tényleg mélypont közelébe kerülhetett az Egyesült Államok építőipara.
Az USA használtlakás-piacán jelentős felpattanást tapasztaltak a szakértők decemberben, amikor a várakozásokkal ellentétben nem a forgalom további csökkenéséről, hanem annak megugrásáról szóltak az adatok.
A National Association of Realtors közleménye szerint az elemzői várakozásokra rácáfolva 6,5 százalékkal nőtt a használtlakás-piac forgalma a tavalyi év utolsó hónapjában az előző havihoz képest. Novemberben még 8,6 százalékos havi szintű visszaesést regisztráltak, decemberre további, 2 százalékos forgalomcsökkenést vártak az elemzők.
A decemberi felpattanás azért is meglepő, mert a novemberi felülvizsgált adatok alapján a használtlakások piaca az év utolsó előtti hónapjában még a korábban közöltnél is jobban pangott. A felülvizsgált adatok alapján a szektor forgalma októberhez képest 9,4 százalékkal csökkent novemberben.
Decemberben 4,74 millió piacra dobott használt lakás talált gazdára, szemben az előző hónapban mért 4,45 millióval. Az elemzők arra számítottak, hogy az év utolsó hónapjában 4,4 millió lakás cserél majd gazdát az Egyesült Államokban. Éves összehasonlításban decemberben 3,5 százalékkal csökkent a használtlakás-piac forgalma.
A 2008-as évet tekintve a használtlakás-piacon 13,1 százalékos volt a forgalom visszaesése.
A decemberi felpattanást az elemzők az árak nagyarányú csökkenésével magyarázzák, hiszen az év utolsó hónapjára éves összehasonlításban már 15,3 százalékkal kevesebbet kértek a használt lakásokért. 2008 során 9,3 százalékos volt az árcsökkenés; a lakásárak szintje a 2004-ben regisztráltakhoz közelített ismét. A csökkenés mértéke olyannyira számottevő volt, hogy a National Association of Realtors adatai szerint hasonlóra a harmincas évek nagy világválsága óta nem volt példa.
Az emelkedés, bár reményt kelthet, némiképp csalóka - írja a MarketWatch, hiszen a decemberi lakáseladások 45 százalékát a kölcsöneiket követelő hitelintézetek kezdeményezték, végrehajtás keretein belül, illetve olyan adósok indították, akik épp a bank tulajdonszerzését akarták elkerülni.
Forrás: napi.hu
