Elemzők szerint akár tartós is lehet az elmúlt napokban tapasztalt forinterősödés
Levegőhöz jutnak a devizahitelesek

Úgy tűnik, hosszú idő után végre némi levegőhöz juthatnak a hazai devizahitelesek: a forint ugyanis az elmúlt napokban jelentősen erősödött mind az euróval, mind a lakossági ügyfelek szempontjából meghatározó svájci frankkal szemben. A közös fizetőeszköz kurzusa 285 forint alá kúszott vissza a bankközi devizapiacon, erre nagyjából három hónapja nem akadt példa, és az alpesi deviza egységéért is „csak” 187 forintot adtak a kereskedők.

Ekkora mértékű erősödésnek pedig – amennyiben tartós lesz – már a törlesztőrészletekben is meg kell mutatkoznia, hiszen a forint a március eleji mélypont óta bő tíz százalékot javított az euróval és több mint 13-at a svájci frankkal szemben.

Kérdés persze, hogy a forint most tapasztalható erősödése mennyire ígérkezik tartósnak, ám az elemzők ebből a szempontból is – óvatosan – derűlátók.

Teljes cikk: vg.hu

Fellélegezhetnek a devizahitelesek

BUDAPEST — Egy időre vége a devizahitelesek nehéz napjainak: az elmúlt egy hónapban jelentősen erősödött a forint.
A március eleji mélypont óta az euró árfolyama 317 forintról 290 alá esett, vagyis majd tíz százalékkal értékelődött fel a magyar pénz. A kedvező folyamatnak leginkább a devizahitelesek örülhetnek, hiszen a márciusi rekord-törlesztőrészleteik után már kisebb összegeket kell kölcsöneik után fizetniük.

A Blikk utánakérdezett, mire számíthatunk az elkövetkező hetekben.

Az árfolyam erősödése nem egyedi, a forint mellett a térség valutái, így a cseh korona és a lengyel zloty is hasonló mértékben értékelődött fel az elmúlt egy hónapban – mondta Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője. – Ez elsősorban annak köszönhető, hogy egyre derűlátóbbak a a befektetők. A legújabb hírek szerint ugyanis a világgazdaság visszaesése hamarabb áll meg, mint korábban hitték. Emiatt emelkednek a világ tőzsdéi is – és így már a térségünk iránt is nagyobb a bizalom – magyarázta.

A növekvő kockázatvállalás miatt tehát már szívesebben tartják pénzüket forintban a befektetők, hiszen a magyar állampapírok sokkal magasabb hozammal kecsegtetnek, mint a biztosnak tekintett amerikai vagy német kötvények. A jelenlegi jó hangulat akár hetekig is eltarthat. Az elemző szerint elképzelhető egy 280 forint/eurós árfolyam is rövid távon. Azonban a válság még nem múlt el, s hamarosan újra 300 forint közelébe kúszik az euró árfolyama.


Forrás: blikk.hu

Szakemberek sem tudják, meddig tarthat az árfolyamok és kamatterhek emelkedése. A szoljon.hu azt firtatta, Felelősek-e a bankok a megdrágult törlesztőrészletekért?

A banki, pénzügyi válság és a nyomában járó meredek forintárfolyam-romlás adósok százezreit hozta krízishelyzetbe, a lakossági devizahitelek terheinek ugrásszerű emelkedését előidézve. A korábban rendkívül kedvező kamatszintek megemelkedtek, s ilyen helyzetben okkal vetődik fel a kérdés: a hitelfolyósító bankok vajon mennyire vállalnak most részt a teherviselésben, vagy mennyire hagyják magukra bajukban az adósaikat.

— Nem életszerű ez a kérdésfeltevés — reagált a gondolatra dr. Mrena István, a Szolnoki Főiskola pénzügyi tanszékének docense. — A bankok ugyanis nem jótékonysági intézmények, hanem üzleti logika szerint működő, nyereségben érdekelt vállalkozások, amelyektől kár lenne elvárni ilyen jószolgálati tehermegosztást. Azt viszont meg lehet kérdezni tőlük, hogy mennyire voltak gondosak a devizahitelek kihelyezése során, és mennyire hívták fel a figyelmet azok kockázataira. Az a véleményem, hogy nem tettek meg mindent, hogy az ügyfél helyes kockázatelemzés után döntsön a hitelfelvételről.

A szakértő még hozzátette: őt különösen foglalkoztatja a gombamódra szaporodó hitelközvetítő cégek felelőssége is a kialakult helyzetben. Megfogalmazása szerint ezek a közvetítők még a múlt év decemberében is úgy hirdették magukat, hogy akár aktív BAR-listásokat is hitelhez juttatnak.

Az egyik lakossági hitelezéssel is foglalkozó bank budapesti központjának feltettük a szakértő által megfogalmazott kérdést, több másikkal összegyúrva. A válaszokat a következőképpen összegezhetjük:
Ők folyamatosan figyelik és elemzik a portfóliót, és reagálnak a folyamatokra. A „bedőlt" devizahitelek károsultjaira, a felelősség és a terhek megosztására vonatkozó kérdést rövid, kissé flegma félmondattal intézték el: fizetési problémákkal szembenéző ügyfelek sajnos mindig voltak és lesznek. A hitelközvetítő irodákat megvédte a bank: nem érzik úgy, hogy a közvetítők megalapozatlan keresletet keltettek volna a hitelpiacon, mindössze rugalmasan próbáltak egy jelentős ügyféligényt kielégíteni. Sok ügyfél idegenkedik a bankoktól, ezért vett ilyen segítséget igénybe. Arra, hogy nem késtek-e el a gondok észlelésekor a /deviza/hitelezés visszafogásával és a feltételek szigorításával,nem tértek ki a válaszukban.

Mrena doktor szerint a mostani devizahitel-válság története 2003-ban kezdődött, amikor a kormányváltás után megszűnt a kedvező lakáshitel-támogatási rendszer. A kereskedelmi bankok erre a helyzetre reagáltak az olcsó devizahitelezés bevezetésével. A szakértő azt mondja: a hitelfelvevők túlnyomó többsége nem végzett komoly kockázatelemzést, mi több, a kisebb kamat miatt elért megtakarítást nem rakta félre, nem képezett belőle tartalékot. Fejlett pénzügyi kultúrájú országokban — állítja Mrena István — ennek gyakorlata van, az átlagos magyar hitelfelvevő azonban egyszerűen nem „árazza be" magának a kockázatot.
Sokan persze nem is lettek volna képesek a tartalékolásra, hiszen teljesen kifeszítették magukat a hitelfelvétellel. Ők kerültek most nagy bajba, no és azok, akik elveszítették a munkájukat a válság miatt. Akik azonban forintalapú hitelekkel rendelkeznek, még most is többet fizetnek a kölcsönért, mint a devizások. Így teljes a kép.
S hogy meddig ülünk még a vágtató árfolyam- és kamatteher-emelkedések hátán? A szakértő csak ennyit mondott: nincs ember, aki ma ezt pontosan megmondaná. Tehát: kapaszkodjunk!


Forrás: szoljon.hu

Egy olyan jó tanács csokor, ami szinte semmit nem ér. Mondhatni utólag könnyű okosnak lenni!

1. Előtörlesztés
Ezt akkor érdemes választani, ha egy jelentősebb összeget tud egyszerre visszafizetni. Csak így csökkenthető érzékelhető mértékben a tőke, amivel tartozik. Ezzel csökken a havi részlet is.

Hátránya, hogy jelentős megtakarítással kell rendelkezni hozzá, másrészt ilyen magas árfolyam mellett sokat fizet rá az ügyfél.

és ha lenne megtakarítása, akkor valószínűleg nem lett volna hitelre szüksége!

2. A devizahitel forintra váltása
A devizahitelek átváltása forintra kiszámíthatóbbá teszi a törlesztést, de ezt csak akkor szabad meglépni, ha várhatóan erősödik a forint.

Hátránya: a forint alapú hitelkonstrukciók törlesztőrészletei mindig magasabbak, ráadásul a jelenlegi árfolyamok mellett nem is éri meg átváltani a hitelt.

valaki tudja az időpontot? és addig?

3.Futamidő-hosszabbítás
Legtöbben ezt a lehetőséget választják a bajba jutott ügyfelek közül. Mit jelent ez? Például ha 15 évig kell törlesztenie az ügyfélnek, de annyira megnövekedtek a részletek, hogy ezt nem tudja vállalni, akkor 20 évre nyújtják a futamidőt, így csökken a havi törlesztőrészlet is.

Hátránya: Ez jár a legkevesebb hátránnyal. A bankok ebben az esetben nem számolnak fel díjat, de a nem banki költségek, például a szerződésmódosítás, pénzbe kerülhetnek.

Legtöbben eleve maximális futamidőre vették fel..

4. Tőkemoratórium
Ebben az esetben egy meghatározott ideig csak a kamatokat kell fizetni, a tőkét vagy nem, vagy csak részben.

Hátránya: ennek a szolgáltatásnak díja van, nem is kevés, meghosszabbodik a futamidő vagy később magasabb havi részletet állapítanak meg.

egy járható útnak tűnik.....

5. Biztosítás
Már a hitel felvételekor jobb gondolni arra, hogy rosszabb idők is jöhetnek. Léteznek hitelfedezeti biztosítások, amelyek éppen arra valók, hogy ha az ügyfél bajba kerül, akkor a biztosító meghatározott ideig fizesse helyette a törlesztést.

Hátránya: havonta fizetni kell érte, akkor is, ha végül nem lesz szükség a biztosító szolgáltatására.

jó magyar mentalitás, velem nem történhet baj!

6. Állami segítség
Azok, akik szeptember 30. után vesztették el állásukat, kérhetik hitelük felfüggesztését legfeljebb két évre.Az állam ezalatt kezességet vállal értük. A szerződésmódosítást a bajba került adósoknak a banknál kell kezdeményezni. Csak húszmillió forintig és csak álláskeresőnek jár, vagyis annak, aki együttműködik a munkaügyi központtal, elfogadja a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot. Az adósnak is fizetnie kell, legalább havi tízezer forintot.

Hátránya: meghosszabbodik a futamidő és csak devizahitelesek vehetik igénybe.

sajnos nem csak az elveszett állásúak nem tudják fizetni a hitelt.....


Forrás: vg.hu

Idén összeomlik a forint - állítja Felix Zulauf. A világhírű svájci befektetési bankár tavaly a font zuhanását jósolta meg az amerikai dollárral szemben, mint utóbb kiderült, teóriája helytálló volt. De mit jelent ez pontosan, mire számíthatunk? A Bors által megkérdezett szakértők szerint az üzemanyagok és a törlesztőrészletek tovább gyengülnek, ugyanakkor pozitív oldala is van a forint rohamos gyengülésének.

– Mind az állam, mind a lakosság részéről megnövekedett deviza hitel törlesztőrészletre lehet számítani – magyarázta a közgazdász, aki szerint az import termékek beszerzési árai ugyan növekednek rohamos forint-gyengülés esetén, nem tudják a kereskedők a csökkenő kereslet miatt érvényesíteni áremelési szándékukat - mondta Adamecz Anna (Ecostat). Ezzel szemben Bod Péter Ákos egykori jegybank elnök szerint az árak felfelé kúszhatnak, aminek a hatására csökkenni fog a fogyasztás. Ez leginkább olyan termékekre lesz jellemző, amelyek nem helyettesíthetők mással (üzemanyag pl.), ráadásul a magyarok külföldre utazási kedvét is szegi a gyenge forint. – Korábban 300 forintot neveztünk volna bedőlésnek, és mégis itt vagyunk (korábban, 1994-98 között már volt nagy ingadozás) Jelenleg 400 forintos euró szintet nevezehetünk bedőlésnek. Az üzemanyag ára gyorsan reagál a változásra, mások csak később, 2-3 hónap alatt – véli a Magyar Nemzeti bank volt elnöke. A szakértők szerint pozitív oldala is van az értékvesztésnek: az exportőrök többet kapnak termékeikért, a hazánkba utazó turizmus megnőhet, sőt, a hazai mezőgazdaságnak is jót tehet a gyenge forint.
esztergályos


Előrejelzés tavaszig
Nem érdemes eurót venni, mivel szerintem hosszú távon (de már március-áprilisra) 270-280 forint körül stabilizálódhat a forint, ugyanakkor akinek eurója van, tartsa meg – noha a forint erősödés esetén veszíthet valamennyit – biztonsági tartaléknak jól jöhet - Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzőjét kérdeztük.

A szakzsargon szerint, a deviza "bedőlése” nem más, mint gyors és tartós gyengülése más értékmérőnek tekintett pénznemmel, a forint esetében például az euróval szemben. A Bors által megkérdezett szakértők úgy vélik: a forint 300-ról 320-350 forintos árfolyamra való visszaesése már drasztikus esésnek minősülne, hozzátéve, hogy a forint 3-4 hónapon át nem is erősödne.

Forrás: borsonline.hu

Farkas Ádám
Foto: Molnár Anikó

Legkorábban csak március 31-én léphet életbe az 1500 milliárdra növelt magyar bankmentő csomagról szóló rendelet. Az állami garanciavállalás révén a bankok olcsóbban vonhatnak be külső forrásokat, és a hitelfelvevők is könnyebben jutnak kölcsönökhöz. Kibírják-e addig a bankok? Farkas Ádámot, az Allianz Bank vezérigazgatóját arról is kérdezte a Hvg munkatársa, ki a felelős azért, hogy olyan sokan jutottak bajba a devizában felvett hitelek megdrágulása miatt?

Legkorábban csak március 31-én léphet életbe az 1500 milliárdra növelt magyar bankmentő csomagról szóló rendelet. Az állami garanciavállalás révén a bankok olcsóbban vonhatnak be külső forrásokat, és a hitelfelvevők is könnyebben jutnak kölcsönökhöz. Kibírják-e addig a bankok? Farkas Ádámot, az Allianz Bank vezérigazgatóját arról is kérdeztük, ki a felelős azért, hogy olyan sokan jutottak bajba a devizában felvett hitelek megdrágulása miatt?

hvg.hu: Nem azt mondja ezzel finoman, hogy felelőtlen hitelezést folytattak a bankok?

F. Á.: Általánosságban nem gondolom ezt. Magyarországon a bankok eszközminősége [kihelyezéseinek kockázatossága] nemzetközi összehasonlításban is jó. Egyes finanszírozási formákban azonban érzékelhető volt a túlzott kockázatvállalási hajlandóság.

hvg.hu: Mégis bajba kerülhetnek a bankok, ha az ügyfelek tömegével nem tudják visszafizetni a devizahiteleket, nem gondolja?

F. Á.: Igen, ez így van. A devizában történő hitelezés elterjedésének alapvető oka az volt, hogy olyan nagy volt a kamatkülönbözet a forint és a devizahitelek között, hogy még egy számottevő forintgyengülés esetén is megérte a devizahitelt felvenni. Ha azonban a devizában eladósodott ügyfelek a forint minden várakozást meghaladó leértékelődése miatt tömegesen képtelenné válnak a törlesztésekre, vagy - a válság ma már egyre erőteljesebb reálgazdasági hatásai miatt - a vállalati és lakossági adósok képtelenek kötelezettségeiket teljesíteni, akkor a bankrendszer kihelyezéseinek minősége gyorsan romolhat. Ez pedig érintené a bankok ma még stabil helyzetét, vagy az Ön szóhasználatával élve, „bajba kerülnének a bankok”. A kormány és a jegybank viszonylag korán lépett, és az IMF-fel való szerződéssel sikerült megakadályozni, hogy hirtelen és drasztikusan leértékelődjön a forint. A megállapodás tető alá hozása óta azonban folytatódott a hazai fizetőeszköz leértékelődésének trendje.

hvg.hu: Milyen problémákat okozhat az, hogy a magyar bankrendszer 80 százaléka külföldi kézben van? Vagyis amikor baj van, a külföldi bank megszünteti a finanszírozást, az állam meg vállalhat garanciát a betétekre.

F. Á.: Nem ilyen egyszerű a kérdés. Az elmúlt években mind a háztartások, mind a nagyvállalatok, illetve a vállalkozók élvezték annak előnyét, hogy a bankrendszer jelentős részben külföldi stratégiai befektetők kezén van, hiszen ezek a befektetők teremtették elő - tőke és refinanszírozás formájában - a hazai gazdasági növekedés finanszírozásához szükséges külső források jelentős részét. Ők is jól jártak, jelentős haszonra tehettek szert, a bankok tőkéje idehaza, de az egész térségben is gyorsan gyarapodott. A válságban ezeknek a rendkívül tőkeerős pénzintézeteknek is romlik a likviditási helyzete, de leánybankok finanszírozását azért egyik sem szüntette meg, nem vont ki tőkét. Kétségtelen, hogy a finanszírozás növelésére most nincs lehetőségük. A magyar államnak is érdeke tehát, hogy a hazai bankokkal szembeni bizalom stabil, a pénzügyi rendszer működése zavartalan maradjon, és a hazai megtakarítások biztos helyen legyenek a pénzintézetekben.


A cikk itt folytatódik

Továbbra is homály fedi a bajba jutott lakáshitelesek sorsát

Az állam átmeneti időre garanciavállalással segíti azokat, akik lakáshitelt vettek fel, majd a válság miatt, önhibájukon kívül, elvesztették munkahelyüket - közölte az ülést követő sajtótájékoztatón Daróczi Dávid kormányszóvivő. Részleteket azonban nem árult el, így nem tudni azt sem, mennyi pénzt különített el a kormány erre a célra, és pontosan kik élhetnek ezzel a lehetősséggel.

A kormányszóvivő beszámolójában a társadalomnak két csoportját említette, akiket súlyosan érint a forint gyengülése a külföldi devizákkal szemben, valamint a reálgazdasági válság hatásai. Az egyik súlyosan érintett csoport a devizahitelesek, akiknek a forintgyengüléssel növekszik a havi törlesztőrészletük. A másik csoport a lakáshitellel rendelkezők, akik az elmúlt években lakáshiteleket vettek fel, ők az állásuk elvesztése esetén nem fogják tudni fizetni a törlesztőrészleteket, és akár a házat is elárverezhetik a fejük fölül.

A devizahitellel rendelkezők megsegítése azért rendkívül fontos, mert az elmúlt években nagyon megnőtt a lakossági devizahitelek aránya: az összes hitelállományon belül a lakossági hitelek közel 60 százalékát jegyzik ma devizában. Tavaly novemberig összesen 2200 milliárd forint értékű hitelt helyeztek ki a bankok devizában, ami megközelítőleg a magyar GDP 9 százalékát teszi ki.

Állami garanciával segítenék ki a lakáshiteleseket

A mai kormánydöntés a lakáshiteleseket érinti, nem pedig általában a devizahiteleseket. Az állam nem vesz lakást, nem vállalja át a törlesztést, nem ad ajándékot, hanem a hitelezési kockázat csökkentése érdekében garanciát vállal kettő éves időszakra. Azaz az állam átmeneti időre a csökkentett összegű hitelrész mellé kész garanciát adni azoknak, akik lakáshitelt vettek fel az elmúlt években és önhibájukon kívül munka nélkül maradnak.

Tehát csak átmeneti segítségről lesz szó, legfeljebb kettő évről, garanciavállalásról, és a bankokkal kialkudott alacsonyabb törlesztőrészletekről. A lakáshitelesek tehát ennek értelmében csökkentett törlesztőrészletet kérhetnek a banktól, és az így keletkezett különbözet "mögé a kormány garanciát tesz", hogy ne nőjjön a bank kockázata és belemenjen a szerződés átmeneti módosításába. A jövő héten várható kormánydöntés minden lakáskölcsönre érvényes lesz, függetlenül attól, hogy forintban vagy devizában vették fel.

Az állami segítség részleteire irányuló kérdésekre válaszolva a kormányszóvivő türelmet kért, mint mondta, még vizsgálják a lehetőségeket, és a bankokkal való egyeztetések sikeressége érdekében nem szolgálhat részletekkel, emellett a bankok hozzáállásán is múlik, melyik konstrukció valósul meg végül.

Nem sok részlet derült ki

A kormányszóvivő annyit elárult, hogy amikor valaki még a csökkentett törlesztőrészletet sem fizeti - amit azért lehetett csökkenteni, mert a különbözet mögé garanciát vállalt az állam - és a hitel a bedőlés felé közeledik, akkor a lakáshitelest még az állami garancia sem mentheti meg attól, hogy a bank elárverezze a lakást. A hitel bedőlése esetén tehát a bank eladja a lakást, és az állami garanciaalapból lehívja azt a különbözetet, amennyivel csökkentette az állam közreműködésével a bedőlt adós havi törlesztőrészleteit.

Az állami garanciavállalásnak köszönhetően a bank kockázata nem fog nőni az törlesztőrészlet csökkentésével, mert a csökkentéssel előálló különbség visszafizetésére garanciát vállal az állam, vagyis, ha nem az adós később, akkor az állam fogja kifizetni a hitel bedőlése esetén.

Az államháztartás szempontjából a kiadás nem most jelentkezik, így az államháztartás hiányát nem most növeli a garanciára elkülönített tétel, hanem akkor, amikor a folyamat eljut abba a szakaszba, hogy le kell hívnia a banknak a garantált összeget.

Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy mennyi pénzt különített ela kormány erre a célra, és pontosan kik kérhetnek állami garanciát. Csak azok, akik a terv életbe lépése után veszítik el a munkájukat, vagy azok is, akik már munkanélküliek. "Ez nagyon jó lehetőséget jelent egy szűk rétegnek, iagz, azt még nem tudni, pontosan kiket és milyen feltétellel érint" - mondta lapunknak a hitelközvetítéssel foglalkozó Benks Kft. igazgatója hozzátéve, hogy érdemes azért érdemes körülnézni a piacon. Mint Lippner Tamás mondta, jelentős megtakarítás érhető el azzal, ha egy másik banknál kiváltja az adós a lakáshitelét.

A devizahiteleseket érintő javaslatok

A kormány múlt ősszel megállapodott a bankokkal a devizahitelesek védelméről. A bankok akkor vállalták, hogy lehetőséget adnak a törlesztőrészletek csökkentésére, vagy a futamidő meghosszabbításával, vagy a futamidőn belüli költségáthelyezés lehetőségével. Emellett azt is vállalták a bankok, hogy a devizaalapú kölcsön forinthitellé alakításánál nem számítanak fel külön eljárási díjat.

A mai kormányülésen elhangzott az a javaslat, hogy megállapodásnak azokat az elemeit, amelyek csak december végéig voltak érvényben, továbbra is maradjanak érvényben, erről is egyeztetéseket kezdett a kormány a hét elején a pénzintézetekkel.


Forrás: hirszerzo.hu

310 forintnál kezdődhetnek a tömeges hitelbedőlések - válságspirál jön?

A bankközi devizapiacon új történelmi rekord született, amikor kedd délben átlépte a 300 forintot az euró árfolyama, a délután folyamán pedig elérte a 303-as szintet. A hazai valuta igen meredek zuhanással érkezett 300 fölé. A csütörtöki 286 forintos mélypont után pénteken délelőtt már 298,91 is volt az euró. Szakértők szerint devizaválság, állam- és lakossági adósságválság jöhet.

...

Az élet 300 fölött: 15-20 százalékra nőhet a hitelek bedőlésének az aránya

A forint gyengülése jelentősen megnöveli a devizahitelesek nemfizetésének kockázatát, amely komoly veszélyt jelent a magyar gazdaság egészére. A Magyar Nemzeti Bank az ősszel elmérgesedett hitelválságot megelőzően 320 forintos euróárfolyamnál állapította meg azt az árfolyamhatárt, ahol a devizahitelek visszafizetésének kockázata drasztikus mértékben megugrik.

A nemfizetések növekedése nem párhuzamosan követi az árfolyamgyengülést, hanem egy sávban még alacsony a hitelbedőlések aránya, ami Magyarországon eddig körülbelül 3-4 százalék volt az összes lakossági hitelhez viszonyítva, 320 forinton túl azonban 15-20 százalékra is nőhet hirtelen a hitel bedőlések száma – mondta el az Inforádió Aréna című műsorában az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.

Heim Péter szerint azonban az MNB 320 forintos határa túlságosan magas, szerinte már 310 forintnál elkezdődhetnek a tömeges nemfizetések. Ráadásul a magyar állam is devizaadós, ugyanis a magyar államadósság 35-37 százaléka devizában van. Amennyiben az árfolyam elmozdulás miatt a devizárért visszafizetendő államadósság felmegy 40 százalékra, az automatikusan maga után vonja az ország leminősítését, ami több ezer milliárdos tőkekivonásra fogja kényszeríteni a külföldi befektetőket, ugyanis egy előre meghatározott magas kockázatnál, hogy a veszteséget minimalizálják automatikusan megindul a forinteszközök eladása.

Ez valószínűleg újabb árfolyamgyengüléshez vezet, és az egész folyamat egy lefelé tartó pénzpiaci-reálgazdasági sokká erősödik. Ennek a sokknak az egyik fő eseménye lehet például a hazai lakásárak drasztikus zuhanása, amely a bedőlő hitelek nyomán beinduló kényszerértékesítések következménye. Az ingatlanok elértéktelenedése újabb csapást mérhet a devizahitelesekre, ugyanis a hitelük alól gyakorlatilag kiolvad a biztosítékul lekötött ingatlan, ennélfogva vagy egy újabb ingatlan biztosítékként való bevonására, vagy a hitel kiváltására kényszerülnek, mint ahogyan azt a jenhitelek esetében már mostanában is láthatjuk.

Az legnagyobb probléma az, hogy a magyar jegybank a jelenlegi helyzetben valószínűleg nem képes gátat vetni az elszabaduló árfolyamnak a szokásos alapkamatemeléssel. Ha a jegybank a jelenlegi árfolyamnál kamatot emel, könnyen lehet, hogy az euró/forint árfolyam 400-ra ugrik, ugyanis megrendülhet a befektetők bizalma az ország fizetőképességét illetően és az ország a deviza-, az államadósság és a lakossági adósságválság hármas spiráljába kerülhet, amelyből évekig nem fog kilábalni – fejtette ki Heim.

....

Forrás: hirszerzo.hu

Nem volt népszerű a kedvezményes devizahitel-előtörlesztés a banki ügyfelek körében. Az elemzők szerint nem véletlenül, milliókat is bukhatott ugyanis az, aki a hitelfelvételkor érvényes árfolyamnál jóval gyengébb forint mellett fizette vissza kölcsöne egy részét.

A várakozásokkal szemben csak kevés devizahiteles élt a kedvezményes előtörlesztés lehetőségével az elmúlt hetekben-hónapokban – tudta meg lapunk. Mint ismert, a Pénzügyminisztérium és a bankok tavaly őszi – nem kötelező jellegű – megállapodása értelmében a pénzintézetek kedvezményt nyújthatnak a devizaadósoknak, ha hiteltartozásuk egy részét idő előtt ki szeretnék fizetni (ennek elméletileg lenne értelme, hiszen ezáltal csökkenne a havi törlesztőrészlet). Amúgy az előtörlesztés díjai igen magasak, a költség egy tízmillió forintos devizakölcsön esetében akár a 200-250 ezer forintot is elérheti.

Ennek ellenére lanyha érdeklődésről számoltak be a lehetőség iránt lapunknak a pénzintézetek. „Január közepéig bankunk nem tapasztalt kiugró növekedést a kedvezményes lehetőségek iránti igényekben” – közölte lapunkkal az OTP sajtóosztálya. A bank január végéig elengedte az ügyfeleknek az előtörlesztési díjat mind a jelzálog-fedezetű, mind a fedezet nélküli kölcsönök esetében, sőt, még a forintalapú hiteleket is díjmentesen lehetett a hónap végéig visszafizetni. Szórványos érdeklődésről számolt be a december végéig díjmentes előtörlesztést biztosító Erste Bank, K&H Bank és MKB Bank is.

Elemzők szerint a lanyha érdeklődés fő oka, hogy nem feltétlenül éri meg a kölcsönöket éppen olyankor előtörleszteni, amikor a hiteldevizák – vagyis az euró, a svájci frank, a japán jen – árfolyama erős a forinthoz képest. Ezekben az időszakokban ugyanis a devizában nyilvántartott tőketartozás (vagyis a még ki nem fizetett kölcsönrész) forintban számolt értéke is nagyobb, tehát komolyabb összegű kölcsön visszafizetésekor akár több millió forintot is bukhat az ügyfél. Hogy ez a veszteség mekkora tud lenni, mutatja, hogy az a devizaadós például, aki tavaly késő tavasszal-nyáron vett fel kölcsönt, huszonöt százalékot bukott egy eurós, harmincötöt egy frankos, és közel hetvenet egy jenes hitelen.


Forrás: vg.hu

Kiábrándító adatok a forintpiacról

Nagyon rossz hónapot tudhat maga mögött a magyar deviza. Az év elején feljegyzett szintekhez képest a dollár közel 20, az euró több mint 10, a svájci frank pedig 13 százalékkal drágult a forinttal szemben.

Az elmúlt hetekben egyre gyengébb lett a forint, amely pénteken kapta a legnagyobb pofont. A hét utolsó kereskedési napján a korábban senki földjének tartott - történelmi mélypontot jelentő - 300 forintos szint közelében is járt az euró árfolyama.

A pénteken elért árszintek alapján jelentős értékvesztést hozott a január. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyamai alapján a fontosabb devizák közül a dollárral és a jennel szemben gyengült a legnagyobb mértékben a magyar fizetőeszköz. (Ha a folyamatosan változó devizapiaci árfolyamokból indulnánk ki, valamivel nagyobb lenne a gyengülés.)

A devizahitellel rendelkező banki ügyfeleket rendkívül érzékenyen érintő forintgyengülés nem hazai eredetű tényezőkkel magyarázható, a magyar deviza régiós társaival (lengyel zloty, cseh korona) párhuamosan gyengült, mivel a befektetők félnek a kockázatosnak tartott a feltörekvő piacoktól és a biztonságosabb terepeket keresik. (Pénteken az állampapírpiac is rosszul szerepelt, estek az árfolyamok, azaz növekedtek a hozamok, minimális érdeklődés jellemezte a piacot. Ennek eredményeként egyes futamidőkben 10 százalék fölé nőttek a hozamok.)

Rövid távon könnyen lehet, hogy a z euró árfolyama áttöri a 300 forintos szintet, de később javulhat a helyzet. A Takarékbank elemzői szerint pár hónapot várni kell a fordulatra, szerintük az év közepére 280, decmberre pedig 270 forintra süllyedhet az euró jegyzése. Ezzel összecseng a Raiffeisen legutóbbi prognózisa, amely júniusra 275, szeptemberre pedig 270 forint körüli árfolyamot vár.

Forrás: klikkbak.hu

A masszív forintzuhanás miatt a svájci frank árfolyama 200 forint fölé emelkedett délelőtt a bankközi devizapiacon. Ilyen gyenge még sosem volt a magyar fizetőeszköz. Ez igen rossz hír a frankalapú devizahiteleseknek.

A svájci frank/forint árfolyam azért bír kitüntetett szereppel Magyarországon, mert az elmúlt évek viszonylag magas forint kamatlábai mellett erőteljesen felfutott a devizahitelekezés, azon belül is elsősorban a frankalapú kölcsönök volumene.

Jelenleg a háztartások hitelállományának csaknem 60%-a devizában denominált, amelynek döntő többsége frankalapú. A forint gyengülése a frankban nyilván tartott kölcsönöknél a havi törlesztő részlet emelkedésével jár.

A 2008 közepén elért történelmi csúcs (140) óta több mint 40%-ot zuhant a forint az alpesi ország devizájával szemben. Ennek főbb okai a következők lehettek:

- a globális kockázatkerülés fokozódott a világban, ami a biztonságosnak hitt eszközök felé tereli a tőkét, attól függetlenül is, hogy alacsony, sőt süllyedő volt az időszak alatt a svájci kamatkörnyezet,

- a globális lassulással párhuzamosan egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a magyar gazdaság idén recesszióba süllyed. Ennek mértéke a legfrissebb előrejelzések szerint 2.5-3.0%-os lehet,

- a nyugat-európai exportlehetőségek beszűkülése, a magas, illetve növekvő folyó fizetési mérleg deficit, illetve a frank alapú hitelezés drasztikus magyarországi visszaesése, és a tőkekivonások együttesen jelentős leértékelődési nyomást fejtettek ki a forintra, amelyen a magas szintre emelt jegybanki alapkamat sem segített érdemben.

Az elmúlt hónapokban bekövetkezett komoly forintgyengülést a frankalapú devizahitelesek az elmúlt hetekben kezdték el csak igazán érezni (a hitelek átárazódási időigényessége miatt). Látni kell azonban, hogy a növekvő havi törlesztőrészletek nemcsak a forint gyengülésével, hanem azzal is összefüggnek, hogy költségesebb beszerezni a frankot a kereskedelmi bankoknak (FX-swap piaci nehézsége), és ezt a megemelkedett költséget kénytelenek tovább hárítani az ügyfelekre a hitelek kamatlábában.
A Magyar Nemzeti Bank és a svájci partnere között megkötött megállapodás várhatóan érdemben nem segít majd leszorítani a meglévő frankalapú hiteleknél alkalmazott kamatlábakat.


Forrás: portfolio.hu