A Figyelőnet december 10 –én megjelent írása melynek címe: 10+3 banki trükk az ügyfél lehúzására úgy gondolom, kicsit egyoldalúra sikeredett.

Elolvastam ezt a terjedelmes cikket, és hát az az igazság, hogy felemás érzéseket ébresztett bennem. Félreértés ne essék, nem akarom védeni sem a bankokat, sem a biztosítókat, befektetési tanácsadókat. Egyszerűen azt mondom, hogy az élet bármely területén találunk olyan érveket, amelyek az emberek lehúzását emelhetik ki. (Adórendszer… Nyugdíjrendszer… Egészségügy… És máris állami lehúzásról is beszélhetünk.)

Szerintem a pénzintézetek esetében nyugodtan mondhatjuk, hogy nem karitatív szervezetek, ez biztos. De az is biztos, és itt utalok a kombi hitelekkel kapcsolatos fejtegetésre, hogy azért nem kell rémképeket festeni. Ezt azért gondolom, mert igaz ugyan, hogy a tőke törlesztése nem a bank felé áramlik, hanem egy mondjuk egy Unit linked biztosításba, de ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy jellemzően nem a futamidő végén történik a törlesztés, hanem két-három alkalommal. Először egy tíz éves intervallum után, és általánosan elfogadott tény az, hogy egy tíz éves időszakban (bárhonnan is emeljük ki ezt a tíz évet) a részvények mindig pozitívan teljesítenek. Van benne kockázat, az biztos, de ilyen érvekkel, hogy kockázatos, akkor repülőre sem szállhatnánk, hisz le is zuhanhat. (mint a tőzsdeindex)

Hitelkártya. Erre azt mondom, nem kell használni, vagy ha mégis, akkor (rendeltetésszerűen) ésszerűen kell használni. És akkor betölti a szerepét. Igenis oda kell figyelni, hogy mikor törlesszünk, mennyit, hiszen ha ezt megtesszük, kisebb a valószínűsége a meglepetésnek. Benzines autóba sem tankolunk dieselt, mert tönkremegy. Nem az való bele.
A tanácsakóknak épp itt van a feladata, hogy az úgynevezett tájékozatlan ügyfelet épp ezekre figyelmeztetve a megfelelő megoldást javasolja.
Vannak egész biztosan olyan tanácsadók, akik erre magasról tesznek, csak a saját hasznuk a lényeg, de megmondom őszintén, én már láttam ilyen autókereskedőt, zöldségest, sőt még újságírót is. Bezony ám!

Akciós bankbetét. Így igaz, vinni kell tovább. És kész. Ha a hentesem égig emeli az árait, valószínűleg máshol fogok húst venni. Ha nem, az a döntés érzelmi alapú, és nem racionális. (De az is lehet, hogy csak lusta vagyok máshová menni, és tudomásul veszem, hogy így rosszabbul járok.)

Mért is rossz a diverzifikáció? Ezt nem értettem. Hiszen pontosan az ellen véd, hogy egy részvényen, vagy kötvényen múljon a hozamom. Aztán meg én azt gondolom, hogy figyelje csak az, akinek ez a szakmája. Hogy ő is jól jár? Na, bumm. Hisz ezzel a felfogással magam varrom a nadrágom, én javítom az autóm, figyelem a bankbetétem, megsütöm a kenyerem, stb, stb… lehet, hogy mindegyiket olcsóbban megcsinálom, de mennyi idő is kell ehhez nekem?

Azt gondolom, az emberek többségének a pénzügyekkel kapcsolatban egy komoly feladata van. Megtalálni azt a tanácsadót, akiben megbízik, aki helyette figyel, és felhívja figyelmét az aktuális pénzügyei változásokra is. Profi módon. Ja, és semmi esetre se akarja a kőműves helyett felépíteni a házat, miután a hitelt elintézte hozzá.


Nagy Sándor

Egyre nehezebb hitelhez jutni, a bankok alaposan megszűrik, kinek adjanak hitelt. Az ingatlan fedezet, ami pár hónapja még elégnek bizonyult, az most már kevés.
Eltűnnek a jövedelem igazolás nélküli hitelek is.

Visszadobált hitelkérelmek

A bankok alig akarnak kölcsönt adni, az ügyfeleket nagyon szigorúan megrostálják

A bankok többsége rendkívül óvatos hitelezésre állt át, lényegesen kevesebbet és szigorúbb feltételek mellett adnak kölcsön, mint a pénzpiaci válság elmélyülése előtt. Visszaesett a hitelfelvételi kedv is, de nem annyira, mint a bankok hitelnyújtási hajlandósága - olvashatjuk a Népszabadság cikkében

Drasztikusan csökkent a hazai bankok hitelezési hajlandósága. Míg októberben még - elsősorban az augusztusban és szeptemberben befogadott hitelkérelmeknek köszönhetően - nem esett vissza jelentősen a kihelyezett új lakossági kölcsönök volumene, addig novemberben már egészen más volt a helyzet. A tíz-tizenkét legnagyobb bankból alig három-négy olyan van, amely alig változtatott hitelezési gyakorlatán, a többség vagy lényegesen kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem is ad most kölcsön - mondta lapunknak Rákos Tamás, a Credithill értékesítési igazgatója. Tehát míg néhány intézet csak 15-20 százalékkal kevesebb hitelt folyósított most novemberben, mint tavaly ilyenkor, vannak olyanok is, ahol 70 százalékkal fogták vissza a hitelezést. A legtöbb bankkal kapcsolatban álló közvetítő felmérése szerint nagyjából 30-40 százalékkal csökkent a segítségükkel folyósított összeg.

A bankok többsége jelentősen szigorította a hitelbírálatot, magasabb önrészt várnak el, és óvatosabban járnak el az ingatlanok értékbecslésekor is. Az az ingatlan például, melyet szeptemberben még tízmillió forintos hitelfedezeti értéken vettek volna figyelembe, most már csak hatmilliót ér. Eddig száz hitelkérelemből nagyjából hetven esetben adtak pozitív választ, most jó, ha eléri a harmincat. Mindezt azonban a közvetítők mondják, a bankok nem mondják ki nyíltan, hogy nem adnak annyi hitelt, mint korábban. - Továbbra is hirdetik hiteleiket, be is fogadják a kérelmeket, de kimazsolázzák azokat az ügyfeleket, akiket a legjobbnak tartanak, a többieket pedig elutasítják - mondta Rákos Tamás. Pedig az értékesítési igazgató szerint hitelre most is lenne igény. Igaz, a hitelfelvételi kedv nagyjából az ötödével visszaesett novemberben, ez jóval kisebb csökkenés, mint amennyivel a bankok fogták vissza hitelezésüket.

Egyes cégek szüneteltetik svájcifrank- vagy más devizaalapú hiteltermékük értékesítését, mások beárazták a forrásköltség-növekedést a termékek árába. - Két-három, a magyar piacon jelenleg kisebb, de erős "hátországgal" és forrásellátottsággal rendelkező bank pedig minimális, 0,5-1,5 százalékos kamatemelés mellett továbbra is aktív hitelezési politikát folytat - mondta lapunknak Biró Péter, a Bankbroker ügyvezető igazgatója. A Brokernet hiteltanácsadó cégének vezetője szerint az azonban általánosan elmondható a bankokról, hogy mostanra leálltak két legkockázatosabb termékükkel, a jövedelemvizsgálat nélküli, tisztán fedezetalapú, valamint a magas finanszírozású hitelekkel, melyeknél akár a biztosítékként felajánlott ingatlan értékének 100-110 százalékát folyósítják. A szigorításokra még nem a problémás adósok arányának növekedése miatt kényszerültek a bankok, de az tény, hogy ezek a lépések kizárnak egyes csoportokat a hitelfelvételi lehetőségből, illetve néhány esetben csökkentik a felvehető kölcsön nagyságát - tette hozzá. Változott a hitelelbírálás folyamata is: a bankok lassabban, több kiegészítő információ beszerzésével hozzák meg döntéseiket. Jellemző az is ugyanakkor, hogy a bankok az eddig már jó ügyfélnek bizonyult kuncsaftjaikat bombázzák új ajánlatokkal - főként a magas kamatú hitelkártya-konstrukciókkal.

Biró Péter szerint a lakosság hitelfelvételi kedve nem esett vissza drasztikusan, inkább a bizonytalanság jellemző az ügyfelekre. A pénzpiaci válsággal kapcsolatban elterjedt, sokszor félremagyarázott hírek miatt néhányan elhalasztják a hitelfelvételt, még akkor is, ha ezzel kedvező lehetőségtől esnek el. Hasonló a helyzet a devizaalapú hitelekkel: mivel az utóbbi időben sokat lehetett hallani a devizaalapú kölcsönök kockázatairól, illetve a kamat- és árfolyamkockázat valós veszélyei most mindenki számára kézzelfoghatóak lettek, így a hitel felvételére készülők is körültekintőbben járnak el. A devizaalapú hitelek azonban még most is olcsóbbak, mint a forintalapúak, így nem meglepő, hogy az elmúlt hónapban a Bankbroker ügyfeleinek mindössze öt százaléka jelezte, hogy mindenképpen forint alapon szeretne kölcsönt felvenni. A svájci frank eddigi dominanciája azonban már a múlté, már csak azért is, mert a pénzintézetek jelentős része árazásával megpróbálja ügyfélkörét a frankalapú hitelektől az euróalapú kölcsönök felé irányítani.

Ha megnézzük az átlagos hitelköltség-mutatók alakulását, akkor viszont azonnal kiderül, miért favorizálják még mindig a devizaalapú hiteleket az ügyfelek. Hiába emelkedett az elmúlt hónapban a frankalapú kölcsönök kamata, ha az egyébként is drágább forintalapú hiteleké szintén nőtt. A lakáshitelek esetében például a frankalapú kölcsönök átlagos hitelköltség-mutatója 21 bázisponttal nőtt októberben, míg a forintalapúaké 77-tel. A vállalkozások esetében az egymillió euró feletti forinthitelek esetében 127 bázisponttal nőtt az átlagos kamatláb, míg az eurós konstrukció esetében csak 21 bázisponttal.

A devizaalapú maradt a nyerő

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint októberben mind a háztartások, mind a vállalkozások hitelfelvétele csökkent az előző hónaphoz képest. A lakossági ügyfelek 98 milliárddal, míg a cégek 16 milliárd forinttal növelték tartozásukat, míg szeptemberben még 121 és 79 milliárd volt a növekedés. A forint gyengülése miatt azonban a hitelállományok ennél sokkal nagyobb mértékben emelkedtek: a hónap végén a háztartások 7662 milliárddal, a cégek 8259 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak, előbbi 783 milliárd, míg az utóbbi 423 milliárd forint bővülést jelent egy hónap alatt. Ennek ellenére továbbra is a devizaalapú hitel volt a favorit, olyannyira, hogy a háztartások közel 16 milliárddal, a vállalkozások pedig 302 milliárd forinttal több forinthitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek, vagyis nettó hiteltörlesztésbe fordultak át. Ezzel szemben devizaalapú kölcsönből a cégek 315 milliárddal, míg a lakosság csaknem 114 milliárd forint értékben növelte hitelállományát.


Forrás: népszabadság online