Elemzők szerint akár tartós is lehet az elmúlt napokban tapasztalt forinterősödés
Levegőhöz jutnak a devizahitelesek

Úgy tűnik, hosszú idő után végre némi levegőhöz juthatnak a hazai devizahitelesek: a forint ugyanis az elmúlt napokban jelentősen erősödött mind az euróval, mind a lakossági ügyfelek szempontjából meghatározó svájci frankkal szemben. A közös fizetőeszköz kurzusa 285 forint alá kúszott vissza a bankközi devizapiacon, erre nagyjából három hónapja nem akadt példa, és az alpesi deviza egységéért is „csak” 187 forintot adtak a kereskedők.

Ekkora mértékű erősödésnek pedig – amennyiben tartós lesz – már a törlesztőrészletekben is meg kell mutatkoznia, hiszen a forint a március eleji mélypont óta bő tíz százalékot javított az euróval és több mint 13-at a svájci frankkal szemben.

Kérdés persze, hogy a forint most tapasztalható erősödése mennyire ígérkezik tartósnak, ám az elemzők ebből a szempontból is – óvatosan – derűlátók.

Teljes cikk: vg.hu

Fellélegezhetnek a devizahitelesek

BUDAPEST — Egy időre vége a devizahitelesek nehéz napjainak: az elmúlt egy hónapban jelentősen erősödött a forint.
A március eleji mélypont óta az euró árfolyama 317 forintról 290 alá esett, vagyis majd tíz százalékkal értékelődött fel a magyar pénz. A kedvező folyamatnak leginkább a devizahitelesek örülhetnek, hiszen a márciusi rekord-törlesztőrészleteik után már kisebb összegeket kell kölcsöneik után fizetniük.

A Blikk utánakérdezett, mire számíthatunk az elkövetkező hetekben.

Az árfolyam erősödése nem egyedi, a forint mellett a térség valutái, így a cseh korona és a lengyel zloty is hasonló mértékben értékelődött fel az elmúlt egy hónapban – mondta Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője. – Ez elsősorban annak köszönhető, hogy egyre derűlátóbbak a a befektetők. A legújabb hírek szerint ugyanis a világgazdaság visszaesése hamarabb áll meg, mint korábban hitték. Emiatt emelkednek a világ tőzsdéi is – és így már a térségünk iránt is nagyobb a bizalom – magyarázta.

A növekvő kockázatvállalás miatt tehát már szívesebben tartják pénzüket forintban a befektetők, hiszen a magyar állampapírok sokkal magasabb hozammal kecsegtetnek, mint a biztosnak tekintett amerikai vagy német kötvények. A jelenlegi jó hangulat akár hetekig is eltarthat. Az elemző szerint elképzelhető egy 280 forint/eurós árfolyam is rövid távon. Azonban a válság még nem múlt el, s hamarosan újra 300 forint közelébe kúszik az euró árfolyama.


Forrás: blikk.hu

BUDAPEST – Döbbenetes! A banki hitelfelvevők törlesztőrészleteit egyoldalúan módosítgatják a pénzintézetek kamatemelés címén. Az ügyfelek eddig semmit sem tudtak tenni, ám ennek a rossz gyakorlatnak akar megálljt parancsolni a parlament, az erről szóló törvényt ma tárgyalják.
Eszerint a szerződésmódosítást 60 nappal az új feltételek életbe lépése előtt jelezni kell, így az ügyfélnek marad ideje azokat visszautasítani, és egy másik bankhoz átmenni. A pénzintézetek azonban azt akarják, ha a szerződések egyoldalú módosítását „megfúrná” a parlament, akkor az abból eredő kockázatukat az ügyfelekre hárítanák, tehát még drágábban adnák a hiteleket.

– Ha a rendelkezések életbe lépnek, a szakemberek szerint új árkalkulációra lesz szükség – mondta Müller János, a Magyar Bankszövetség szóvivője.

– Amikor a bankok kölcsönt adnak, még nem tudják, mi történik 15-20 év múlva, ezért kell időről időre módosítani a szerződést. A javaslat arra kényszeríti őket, hogy esetleg már előre beépítsenek olyan kockázatokat az árba, amelyek talán nem történnek majd meg, de reális esély van rájuk – magyarázta.

A Gazdasági Versenyhivatal nem hiszi, hogy az ügyfelek innák meg a levét a változtatásoknak. Sőt szerintük inkább a verseny élesedik, bizonyos hiteltermékek esetében könnyebb lesz a bankváltás is. Sokan úgy vélik, hogy a pénzintézetek éppen ettől félnek.

A honatyák eltérő módon vélekednek a tervezett módosításról. Török Zsolt, a parlament fogyasztóvédelmi eseti bizottságának szocialista tagja szerint nagyon fontos lenne azt elérni, hogy a bankok ne emelhessenek egyoldalúan kamatot. A legnagyobb ellenzéki párt viszont kevésbé lelkes a javaslatok miatt, véleményük szerint a bankcsomag túl puha.

– Életszerűbb elképzelések kellenek – magyarázta Koszorús László, a bizottság fideszes tagja. – A forintgyengülés miatt emelkedő törlesztőrészletekkel nem foglalkozik a javaslat. El kellene törölni az olyan díjakat, amelyek csak feleslegesen drágítják a kölcsönt, így a szerződésbontási vagy az előtörlesztési díjat.



A jelenlegi gyakorlatot alkotmánysértőnek tartja Czirmes György ügyvéd, ezért próbapert indított az egyik bank ellen. Szerinte ha sikerrel jár, nincs kizárva, hogy a pénzintézeteknek vissza kell fizetniük a törlesztőrészletben keletkező különbséget.

– Elsősorban olyan kormányzati intézkedésre lenne szükség, amely meggátolná, hogy a forint gyengülésével az egekbe emelkedjenek a törlesztőrészletek – mondta Czirmes György.

– 2006-ban vásároltam egy autót hitelre, akkoriban a kölcsönön a banknak még havi 20-25 ezer forint haszna volt. A forint gyengülése miatt azonban nemcsak a törlesztőrészlet emelkedett, hanem a bank is egyre nagyobb nyereséget könyvelhet el a kölcsönöm után. Számításaim szerint ez már 60-70 ezer forint! Márpedig ez esetben közösen kellene módosítanunk a szerződést, hogy legalább a bank ne nyerjen még többet a nehéz helyzetemen – állította.



Forrás: blikk.hu

A nemzetközi pénzügyi helyzet miatt megnövekedett fizetési problémák megoldása, illetve azok időszakos áthidalása érdekében a CIB Lízing kidolgozta az Autómentő névre keresztelt válságkezelő csomagját, mely több lehetőségeket is biztosít a fizetési problémákkal küzdő lízinges ügyfeleknek.

I. Fizetési haladék a rövidtávon rendeződő fizetési problémákra

A maximálisan adható türelmi idő 3 hónap, az eljárás díjmentes és nem jár szerződésmódosítással. Fontos, hogy a nem szerződésszerű teljesítés miatt a CIB Lízing késedelmi kamatot számít fel, továbbá a fizetési haladék a cég KHR adatszolgáltatási kötelezettségét nem befolyásolja. Az érintett ügyfelek a telefonos ügyfélszolgálaton (06-1/485-9800) keresztül, illetve a Váci út 140. szám alatti irodában érdeklődhetnek.

II. Szerződésmódosítással járó ajánlatok az elhúzódó teljesítési nehézségekre

Havi fix díj megállapítása

A fix díjas konstrukció esetén a havidíjak változatlanok, az árfolyamváltozás hatására a futamidő változik. Olyan fix díj megállapítására van lehetőség, amivel a módosítás időpontjában a módosított futamidő 96 hónapnál rövidebb induló futamidő esetén nem haladja meg a 96 hónapot, egyéb esetben pedig a 120 hónapot.

A fix havidíj megállapítása mellett az ügyfeleknek lehetőségük van akár két évig alacsonyabb fix díj meghatározására. Ilyenkor a fizetési könnyítés lejártát követően magasabb összegű fix díjak válnak esedékessé.

Futamidő hosszabbítás

A 96 hónapnál rövidebb futamidejű szerződéssel rendelkező ügyfeleknek lehetősége van a szerződés futamidejét újra 96 hónapra meghosszabbítani, a 120 hónapnál rövidebb, de 96 hónapnál hosszabb futamidejű szerződések esetén ismét kitolható 120 hónapra a futamidő.

Fizetési könnyítés

Egyenletes fizetési ütemezés esetén a havi díjak legfeljebb 35%-kal csökkenthetőek, maximum 24 hónapon keresztül, kivéve a CIB Havi Fix, az Elején a felét és az Elején a harmadát konstrukciójú szerződéseket. Utóbbi módozatok esetén a havi díjak csökkentésére nincs mód.

Kiemelt törlesztőrészlet elosztása

Amennyiben a fizetési ütemezés egy nagyobb összegű díjat tartalmaz, a kiemelt törlesztőrészlet fizetési esedékessége átütemezhető egy későbbi időpontra vagy szétosztható a futamidő hátralévő részére. Az ilyen és a fent részletezett könnyítésekre irányuló kérelmeket a CIB Lízing egyedileg bírálja. Pozitív döntés esetén a konkrét szerződésre vonatkozóan készítik el a módosított ajánlatot



Forrás: penzcentrum.hu

Szakemberek sem tudják, meddig tarthat az árfolyamok és kamatterhek emelkedése. A szoljon.hu azt firtatta, Felelősek-e a bankok a megdrágult törlesztőrészletekért?

A banki, pénzügyi válság és a nyomában járó meredek forintárfolyam-romlás adósok százezreit hozta krízishelyzetbe, a lakossági devizahitelek terheinek ugrásszerű emelkedését előidézve. A korábban rendkívül kedvező kamatszintek megemelkedtek, s ilyen helyzetben okkal vetődik fel a kérdés: a hitelfolyósító bankok vajon mennyire vállalnak most részt a teherviselésben, vagy mennyire hagyják magukra bajukban az adósaikat.

— Nem életszerű ez a kérdésfeltevés — reagált a gondolatra dr. Mrena István, a Szolnoki Főiskola pénzügyi tanszékének docense. — A bankok ugyanis nem jótékonysági intézmények, hanem üzleti logika szerint működő, nyereségben érdekelt vállalkozások, amelyektől kár lenne elvárni ilyen jószolgálati tehermegosztást. Azt viszont meg lehet kérdezni tőlük, hogy mennyire voltak gondosak a devizahitelek kihelyezése során, és mennyire hívták fel a figyelmet azok kockázataira. Az a véleményem, hogy nem tettek meg mindent, hogy az ügyfél helyes kockázatelemzés után döntsön a hitelfelvételről.

A szakértő még hozzátette: őt különösen foglalkoztatja a gombamódra szaporodó hitelközvetítő cégek felelőssége is a kialakult helyzetben. Megfogalmazása szerint ezek a közvetítők még a múlt év decemberében is úgy hirdették magukat, hogy akár aktív BAR-listásokat is hitelhez juttatnak.

Az egyik lakossági hitelezéssel is foglalkozó bank budapesti központjának feltettük a szakértő által megfogalmazott kérdést, több másikkal összegyúrva. A válaszokat a következőképpen összegezhetjük:
Ők folyamatosan figyelik és elemzik a portfóliót, és reagálnak a folyamatokra. A „bedőlt" devizahitelek károsultjaira, a felelősség és a terhek megosztására vonatkozó kérdést rövid, kissé flegma félmondattal intézték el: fizetési problémákkal szembenéző ügyfelek sajnos mindig voltak és lesznek. A hitelközvetítő irodákat megvédte a bank: nem érzik úgy, hogy a közvetítők megalapozatlan keresletet keltettek volna a hitelpiacon, mindössze rugalmasan próbáltak egy jelentős ügyféligényt kielégíteni. Sok ügyfél idegenkedik a bankoktól, ezért vett ilyen segítséget igénybe. Arra, hogy nem késtek-e el a gondok észlelésekor a /deviza/hitelezés visszafogásával és a feltételek szigorításával,nem tértek ki a válaszukban.

Mrena doktor szerint a mostani devizahitel-válság története 2003-ban kezdődött, amikor a kormányváltás után megszűnt a kedvező lakáshitel-támogatási rendszer. A kereskedelmi bankok erre a helyzetre reagáltak az olcsó devizahitelezés bevezetésével. A szakértő azt mondja: a hitelfelvevők túlnyomó többsége nem végzett komoly kockázatelemzést, mi több, a kisebb kamat miatt elért megtakarítást nem rakta félre, nem képezett belőle tartalékot. Fejlett pénzügyi kultúrájú országokban — állítja Mrena István — ennek gyakorlata van, az átlagos magyar hitelfelvevő azonban egyszerűen nem „árazza be" magának a kockázatot.
Sokan persze nem is lettek volna képesek a tartalékolásra, hiszen teljesen kifeszítették magukat a hitelfelvétellel. Ők kerültek most nagy bajba, no és azok, akik elveszítették a munkájukat a válság miatt. Akik azonban forintalapú hitelekkel rendelkeznek, még most is többet fizetnek a kölcsönért, mint a devizások. Így teljes a kép.
S hogy meddig ülünk még a vágtató árfolyam- és kamatteher-emelkedések hátán? A szakértő csak ennyit mondott: nincs ember, aki ma ezt pontosan megmondaná. Tehát: kapaszkodjunk!


Forrás: szoljon.hu

Idén összeomlik a forint - állítja Felix Zulauf. A világhírű svájci befektetési bankár tavaly a font zuhanását jósolta meg az amerikai dollárral szemben, mint utóbb kiderült, teóriája helytálló volt. De mit jelent ez pontosan, mire számíthatunk? A Bors által megkérdezett szakértők szerint az üzemanyagok és a törlesztőrészletek tovább gyengülnek, ugyanakkor pozitív oldala is van a forint rohamos gyengülésének.

– Mind az állam, mind a lakosság részéről megnövekedett deviza hitel törlesztőrészletre lehet számítani – magyarázta a közgazdász, aki szerint az import termékek beszerzési árai ugyan növekednek rohamos forint-gyengülés esetén, nem tudják a kereskedők a csökkenő kereslet miatt érvényesíteni áremelési szándékukat - mondta Adamecz Anna (Ecostat). Ezzel szemben Bod Péter Ákos egykori jegybank elnök szerint az árak felfelé kúszhatnak, aminek a hatására csökkenni fog a fogyasztás. Ez leginkább olyan termékekre lesz jellemző, amelyek nem helyettesíthetők mással (üzemanyag pl.), ráadásul a magyarok külföldre utazási kedvét is szegi a gyenge forint. – Korábban 300 forintot neveztünk volna bedőlésnek, és mégis itt vagyunk (korábban, 1994-98 között már volt nagy ingadozás) Jelenleg 400 forintos euró szintet nevezehetünk bedőlésnek. Az üzemanyag ára gyorsan reagál a változásra, mások csak később, 2-3 hónap alatt – véli a Magyar Nemzeti bank volt elnöke. A szakértők szerint pozitív oldala is van az értékvesztésnek: az exportőrök többet kapnak termékeikért, a hazánkba utazó turizmus megnőhet, sőt, a hazai mezőgazdaságnak is jót tehet a gyenge forint.
esztergályos


Előrejelzés tavaszig
Nem érdemes eurót venni, mivel szerintem hosszú távon (de már március-áprilisra) 270-280 forint körül stabilizálódhat a forint, ugyanakkor akinek eurója van, tartsa meg – noha a forint erősödés esetén veszíthet valamennyit – biztonsági tartaléknak jól jöhet - Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzőjét kérdeztük.

A szakzsargon szerint, a deviza "bedőlése” nem más, mint gyors és tartós gyengülése más értékmérőnek tekintett pénznemmel, a forint esetében például az euróval szemben. A Bors által megkérdezett szakértők úgy vélik: a forint 300-ról 320-350 forintos árfolyamra való visszaesése már drasztikus esésnek minősülne, hozzátéve, hogy a forint 3-4 hónapon át nem is erősödne.

Forrás: borsonline.hu

Továbbra is homály fedi a bajba jutott lakáshitelesek sorsát

Az állam átmeneti időre garanciavállalással segíti azokat, akik lakáshitelt vettek fel, majd a válság miatt, önhibájukon kívül, elvesztették munkahelyüket - közölte az ülést követő sajtótájékoztatón Daróczi Dávid kormányszóvivő. Részleteket azonban nem árult el, így nem tudni azt sem, mennyi pénzt különített el a kormány erre a célra, és pontosan kik élhetnek ezzel a lehetősséggel.

A kormányszóvivő beszámolójában a társadalomnak két csoportját említette, akiket súlyosan érint a forint gyengülése a külföldi devizákkal szemben, valamint a reálgazdasági válság hatásai. Az egyik súlyosan érintett csoport a devizahitelesek, akiknek a forintgyengüléssel növekszik a havi törlesztőrészletük. A másik csoport a lakáshitellel rendelkezők, akik az elmúlt években lakáshiteleket vettek fel, ők az állásuk elvesztése esetén nem fogják tudni fizetni a törlesztőrészleteket, és akár a házat is elárverezhetik a fejük fölül.

A devizahitellel rendelkezők megsegítése azért rendkívül fontos, mert az elmúlt években nagyon megnőtt a lakossági devizahitelek aránya: az összes hitelállományon belül a lakossági hitelek közel 60 százalékát jegyzik ma devizában. Tavaly novemberig összesen 2200 milliárd forint értékű hitelt helyeztek ki a bankok devizában, ami megközelítőleg a magyar GDP 9 százalékát teszi ki.

Állami garanciával segítenék ki a lakáshiteleseket

A mai kormánydöntés a lakáshiteleseket érinti, nem pedig általában a devizahiteleseket. Az állam nem vesz lakást, nem vállalja át a törlesztést, nem ad ajándékot, hanem a hitelezési kockázat csökkentése érdekében garanciát vállal kettő éves időszakra. Azaz az állam átmeneti időre a csökkentett összegű hitelrész mellé kész garanciát adni azoknak, akik lakáshitelt vettek fel az elmúlt években és önhibájukon kívül munka nélkül maradnak.

Tehát csak átmeneti segítségről lesz szó, legfeljebb kettő évről, garanciavállalásról, és a bankokkal kialkudott alacsonyabb törlesztőrészletekről. A lakáshitelesek tehát ennek értelmében csökkentett törlesztőrészletet kérhetnek a banktól, és az így keletkezett különbözet "mögé a kormány garanciát tesz", hogy ne nőjjön a bank kockázata és belemenjen a szerződés átmeneti módosításába. A jövő héten várható kormánydöntés minden lakáskölcsönre érvényes lesz, függetlenül attól, hogy forintban vagy devizában vették fel.

Az állami segítség részleteire irányuló kérdésekre válaszolva a kormányszóvivő türelmet kért, mint mondta, még vizsgálják a lehetőségeket, és a bankokkal való egyeztetések sikeressége érdekében nem szolgálhat részletekkel, emellett a bankok hozzáállásán is múlik, melyik konstrukció valósul meg végül.

Nem sok részlet derült ki

A kormányszóvivő annyit elárult, hogy amikor valaki még a csökkentett törlesztőrészletet sem fizeti - amit azért lehetett csökkenteni, mert a különbözet mögé garanciát vállalt az állam - és a hitel a bedőlés felé közeledik, akkor a lakáshitelest még az állami garancia sem mentheti meg attól, hogy a bank elárverezze a lakást. A hitel bedőlése esetén tehát a bank eladja a lakást, és az állami garanciaalapból lehívja azt a különbözetet, amennyivel csökkentette az állam közreműködésével a bedőlt adós havi törlesztőrészleteit.

Az állami garanciavállalásnak köszönhetően a bank kockázata nem fog nőni az törlesztőrészlet csökkentésével, mert a csökkentéssel előálló különbség visszafizetésére garanciát vállal az állam, vagyis, ha nem az adós később, akkor az állam fogja kifizetni a hitel bedőlése esetén.

Az államháztartás szempontjából a kiadás nem most jelentkezik, így az államháztartás hiányát nem most növeli a garanciára elkülönített tétel, hanem akkor, amikor a folyamat eljut abba a szakaszba, hogy le kell hívnia a banknak a garantált összeget.

Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy mennyi pénzt különített ela kormány erre a célra, és pontosan kik kérhetnek állami garanciát. Csak azok, akik a terv életbe lépése után veszítik el a munkájukat, vagy azok is, akik már munkanélküliek. "Ez nagyon jó lehetőséget jelent egy szűk rétegnek, iagz, azt még nem tudni, pontosan kiket és milyen feltétellel érint" - mondta lapunknak a hitelközvetítéssel foglalkozó Benks Kft. igazgatója hozzátéve, hogy érdemes azért érdemes körülnézni a piacon. Mint Lippner Tamás mondta, jelentős megtakarítás érhető el azzal, ha egy másik banknál kiváltja az adós a lakáshitelét.

A devizahiteleseket érintő javaslatok

A kormány múlt ősszel megállapodott a bankokkal a devizahitelesek védelméről. A bankok akkor vállalták, hogy lehetőséget adnak a törlesztőrészletek csökkentésére, vagy a futamidő meghosszabbításával, vagy a futamidőn belüli költségáthelyezés lehetőségével. Emellett azt is vállalták a bankok, hogy a devizaalapú kölcsön forinthitellé alakításánál nem számítanak fel külön eljárási díjat.

A mai kormányülésen elhangzott az a javaslat, hogy megállapodásnak azokat az elemeit, amelyek csak december végéig voltak érvényben, továbbra is maradjanak érvényben, erről is egyeztetéseket kezdett a kormány a hét elején a pénzintézetekkel.


Forrás: hirszerzo.hu

Galgahévíz - Megtanultak vigyázni az energiára, a vízre és a betevőre. Az ökofarm családi házaiba csak azokat fogadják be, akik nemcsak szeretik a természetet, de áldozatot is tudnak hozni érte. A kicsit utópisztikus közösség tudatosan tervezi saját fogyasztását, és ehhez igazítják igényeiket is. Éppen ezért a világon talán ők az egyetlenek, akiket nem is rázott meg igazán a válság: amit kell, azt megoldják maguk.

Szennyvízből tó

Kit ne érdekelne manapság egy olyan 140 négyzetméteres családi ház, amelyet havi 10 ezer forintból is be lehet fűteni, és még a fát is a faluhoz tartozó gazdaságból hozatják? A szennyvizet a föld alá rejtett előtisztító-ülepítő rendszeren keresztül vezetik a gyönyörűen tiszta látványtóba, amelyben a halak is megélnek. Természetesen a szemetet is szelektíven gyűjtik, és szerencséjükre a helyi hulladékkezelő ennek nagy részét újra is hasznosítja.

A farm adottságait tekintve nem lehet ok a panaszra. Tágas domboldalon építik sorban a hangulatos családi házakat, ahol a többhektáros rét és gyönyörű termáltóra vagy erdőre néző kilátás is „jár” a telkekhez.

Varga Géza agrármérnök, a Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány igazgatója még a nyolcvanas évek Svédországában határozta el, hogy egy ökológiailag fenntartható gazdaságot, és hozzá egy falut hoz létre barátaival.

„A kilencvenes években még a Kubai–Magyar Barátság Tsz elnökével a földterületért viaskodva indítottuk el az ökovállalkozásunk mezőgazdasági részét, de az ökofalu betelepülése csak tavaly indult. Ma már négy család él az ökofarmon. További öt ház most épül. A társasház 16 lakásából is nyolc már elkelt” – sorolja.

Szinte ingyen

„A négyzetméterárak is versenyképesek. A főváros közelsége és a minimális rezsiköltség miatt a tavalyi áron 155 ezer forint nettó építési költségen bárkinek megakad a szeme. Már volt olyan vételi ajánlat is, amelyet vissza kellett utasítanunk. Azt szeretnénk, hogy aki ide költözik, az ne befektetésként vásároljon ingatlant, hanem azonosuljon a közösségünk céljaival” – tette hozzá az alapítvány igazgatója.

A helynek egyedi hangulata van. A házak szigetelését is préselt vályogtéglával oldották meg, a dupla falak közé szalmát tesznek a szigetelés javításáért. Varga büszkén mutatta a faragott fából készített játszóteret és a domb tetején épülő apró hőközpontot, amely később tovább csökkenti majd az amúgy is nagyon baráti rezsiköltségeket.

„Hamarosan húsz család él majd itt, és azt szeretnénk, ha pár év múlva elérnénk a hatvanat. Ennyien már meg tudnánk termelni mindent, ami kell” – érvelt Varga.

Megúszhatjuk, hogy mindent vigyen a bank

Magáncsőd, leépítés, bukott hitelek. A pénzügyi válság nem csak a vagyonos bankárokat érinti, kevesen vannak, akik mindenféle gond nélkül megúszhatnák a nehéz időket. A törlesztőrészletek elviselhetetlen mértéket öltenek, tízezrekkel fizetünk többet havonta. Az elmúlt hetekben a hitelre vásárolt lakások törlesztőrészletei akár 20-40 százalékkal is emelkedhettek, a gazdasági válság hatásait pedig – legalábbis nálunk, Magyarországon – tovább erősíti az, hogy a forint is egyre gyengül. Az utóbbi napokban az euróval szemben már történelmi mélypontra süllyedt a pénzünk értéke, a hét vége felé már 300 forintnál is többet kellett fizetni egy euróért.

Szalay Tamás pénzügyi szakértő szerint csökkenthetőek a kiadásaink, és könnyebben vészelhetjük át a nehézségeket, ha megfogadunk néhány tanácsot. A Vasárnapi Blikk összegyűjtött néhány tippet.

1. Figyeljünk oda hitelkártyánkra. Ha határidőn belül visszafi zetjük a felhasznált összeget, akár kamatmentesen juthatunk pénzhez.

2. Válasszuk a kisebbik rosszat! Idejében próbáljuk eladni vagy olcsóbbra cserélni hitellel terhelt autónkat vagy lakásunkat, mielőtt elfogy a törlesztésre fordítható pénzünk.

3. Végre vegyük komolyan, és spóroljunk az energiafelhasználással! Pár fokkal alacsonyabbra állított fűtéssel, a fölösleges világítás mellőzésével, az elektromos készülékek áramtalanításával havonta ezreket takaríthatunk meg.

4. Halasszuk el a nem feltétlenül szükséges kiadásokat! Arra a családtagra bízzuk a vásárlást, akit nem csábítanak el az akciók.

5. Figyeljünk a hiteleinkre! Ha nem tudjuk fi zetni a részleteket, időben jelezzük a banknak, kérjük a futamidő meghoszszabbítását, így időt nyerhetünk a talpra álláshoz.

Forrás: blikk.hu

A miniszterelnök vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kormány szerdán tárgyal a bajba jutott, lakáshiteleiket nehezen törlesztő adósok megsegítéséről. Gyurcsány Ferenc ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy aggódik a 300 forinthoz közelítő euróárfolyam miatt, ami a devizahitelesek helyzetét nehezíti.

Az euró erősödése ugyanis azt eredményezte, hogy sokaknak 20-30 százalékkal nagyobb kölcsönrészleteket kell fizetniük Magyarországon. A kormányfő szerint újra kéne számolniuk a bankoknak a feltételeket, és engedniük, hogy hosszabb ideig törleszthessék az adósok a felvett hiteleket. Ez ugyanis még mindig kedvezőbb lenne, mint a hirtelen emelkedő terhek.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy fegyelem kell az euró bevezetéséhez, méghozzá a lehető leggyorsabb bevezetéshez. Ehhez mielőbb hiteles menetrend kidolgozására van szükség, idézte a miniszterelnök az ismert bankárt, pénzügyi szakembert, Szapáry Györgyöt.

Az euró bevezetésének forgatókönyvét szeptember 30-áig kell kidolgozni Gyurcsány szerint. E forgatókönyv alapján jobban lesz majd látható, hogy mikor léphet be Magyarország az úgynevezett ERM-II rendszerbe, az "euró előszobájába", amely egyfajta sávot szabna a forint árfolyammozgásának - mondta a miniszterelnök egy újságírói kérdésre válaszolva.

Forrás: klikkbank.hu

A Magyar Nemzeti Bank szerdán bejelentette, hogy a svájci jegybankkal áprilisig euró-svájci frank csereügyleteket folytathat, mellyel a svájci frank likviditását biztosítja a hazai bankok számára. A megállapodás híre egyesekben felébreszthette a reményt, hogy elérhetőbbek lesznek a svájci frankhitelek, vagy alacsonyabbak lesznek a megugrott törlesztőrészletek. A két jegybank együttműködésének azonban valószínűleg nem lesz ilyen hatása.

A devizapiaci elemzők pozitívan értékelték a hazai és a svájci jegybank devizacsere megállapodásának hírét. A két pénzintézet megállapodott abban, hogy áprilisig euró-frank csereügyleteket folytatnak hetente. Ily módon biztosítják a magyarországi bankok svájci frankhoz jutását, ugyanis tavaly ősz óta meglehetősen nehezen elérhető pénzintézeteink számára a svájci valuta. Az egyezség legfőbb pozitívumaként az elemzők azt említették, hogy olcsóbbá válhat Magyarországon a frankpiac, ugyanis az MNB-től a piaci árnál jóval alacsonyabb áron jutnak majd frankhoz a hazai bankok.

Információink szerint azonban annak ellenére, hogy valamivel olcsóbb lesz az így szerzett svájci frank a bankok számára, a frankhitelesek, akiknek a törlesztőrészlete jelentősen megugrott az utóbbi hónapokban elindult forintgyengülés miatt, nem fognak jelentős változást tapasztalni a törlesztőik összegében. Pallos Balázs, a Raiffeisen vezető üzletkötője szerint a jegybank által biztosított devizacsere nem csökkenti számottevően a svájci frank megszerzésének költségeit a bankok számára, így továbbra sem tudnak enyhíteni a hitelesek terhein.

Drága a frankhitelünk a piacon

Az MNB és a svájci jegybank megállapodása nem jelenti azt, hogy ezután sokkal több, vagy könnyebben elérhető svájci frankhitel lesz a bankokban, a megállapodás célja inkább az - és ezt a jegybank közleménye is megemlíti -, hogy biztosítsa a hazai kereskedelmi bankok meglévő svájci frankhiteleinek az újrafinanszírozását.

Sok hiteles gyakran arra számít, hogy amikor a svájci jegybank kamatot csökkent, akkor a frankhitel kamata is csökkeni fog. Ez normális körülmények között ésszerű elvárás, de a hitelezés befagyása megváltoztatta a helyzetet.

Az ügyfeleknek nyújtott devizahiteleket a kereskedelmi bankok a bankközi devizapiacon szerzett devizából pótolják. Az itt szerzett források a bankközi kamatokhoz vannak kötve, melyek a hitelválságot megelőzően még sokkal közelebb álltak, és sokkal inkább együtt mozogtak a központi bankok irányadó kamatával, most viszont a svájci frank irányadó kamata és a bankközi kamat, amellyel más kereskedelmi bankoktól svájci frankot szerezhet a hitelező bankja, többszáz bázisponttal is eltérhet egymástól.

Azért ilyen nagy az eltérés a központi banki és a bankközi kamatok között, mert a pénzintézetek a hitelválság kirobbanása óta sokkal kockázatosabbnak ítélik az egymásnak való hitelezést, ezért legfeljebb nagy likviditási felárral adnak egymásnak hitelt. Emiatt hiába félszázalék például a svájci központi bank alapkamata, a hazai bank, amelynek hitelünket törlesztjük, lehet, hogy csak 5 százalékos kamattal tud hozzájutni a bankközi devizapiacon a hiteleinkkel teremtett svájci frankadósság újrafinanszírozásához szükséges svájci frankhoz.

Elméretezett adósságunk

A hazai bankok forintban jutnak forráshoz a lakosság által elhelyezett megtakarításokon keresztül, a hitelfelvevők túlnyomó többsége viszont devizában van eladósodva, mivel a magyar jegybank évek óta olyan magasan tartja az irányadó kamatot, hogy még a forint gyengülése ellenére is sokkal jobban megéri a devizaadósság. Leegyszerűsítve, a forinthitel még mindig nagyon drága, a devizahitel pedig olcsó hozzá képest, és az euró és a svájci frankhitelek törlesztőrészlete akkor érné el a forinthitelek törlesztőrészletét, ha a forint/euró árfolyam meghaladná a 400-as szintet.

Mivel a hazai bankok forintban jutnak forráshoz, viszont túlnyomórészt devizahiteleket helyeztek ki a lakossághoz, ezért "hosszúak forintban és rövidek devizában", vagyis több forintjuk van mint devizájuk, és a lakosságon keresztül újratermelődő forintkészletükből újra és újra meg kell újítaniuk a devizakészletüket.

A hitelválság hatására a hazai pénzrendszer stabilitása érdekében az MNB, a többi központi bankhoz hasonlóan egynapos futamidejű, úgynevezett overnight deviza swap tendereket indított, melynek keretében a kereskedelmi bankok forintjáért devizát adott cserébe, hogy rendezni tudják lejáró külföldi adósságaikat. Ezek a devizacsere ügyletek azoknak a bankoknak voltak jók, amelyek már sehonnan sem tudtak devizához jutni, a komoly felár miatt azonban, ha csak lehetett, nem éltek a jegybank által kínált lehetőséggel.

Nem csökkennek a törlesztőrészletek

A ma bejelentett megállapodás, melynek segítségével a hazai kereskedelmi bankok svájci frankforráshoz jutnak a jegybankon keresztül, az egyhetes futamidővel már kedvezőbb helyzetet kínál a pénzintézeteknek, mint az egynapos csereügyletek - mondta el kérdésünkre Pallos Balázs, a Raiffeisen Bank vezető üzletkötője.

Azonban a bankok alapvető nehézsége, hogy továbbra sem tudnak hosszabb távon tervezni a megszerzett devizájukkal, továbbra is megmaradt. Részben azért, mert egyelőre áprilisig szól a svájci frankcsere biztosítása, másrészt azért, mert egyhetes futamidővel nehezen kezelhetővé válik a megszerzett deviza, ugyanis a lakossági hitelek kamatait havi vagy több havi időkeretben határozzák meg a bankok - tette hozzá az üzletkötő. Leegyszerűsítve, a bank nem tudja megtervezni, hogy egy ügyfelének milyen áron kínálja frankhitelét, mivel az MNB-től hétről-hétre más meghirdetett áron jut hozzá a forráshoz.

Ezért a svájci frankhitelcsere valószínűleg csak a meglévő hitelek finanszírozására lesz alkalmas a bankoknak, azonban azok a frankhitelesek, akiknek a forintgyengülés miatt igencsak megugrott a törlesztőrészlete az elmúlt hónapokban, nem számíthatnak arra, hogy könnyebbednek terheik a frankcsere következtében: annak ellenére, hogy a bankok nem a bankközi piacon hajtják fel a svájci frankot, nem csökken lényegesen a kamatfelár. A jegybank szerdai intézkedése tehát arra lesz jó, hogy a hazai bankrendszerben biztosított legyen a svájci frank áramlása, azonban ettől az ügylettől nem lesz olcsóbb a svájci valuta.

Forrás: hirszerzo.hu

A kormány és az ellenzék is segíteni akar a reménytelen adósokon, de senki nem tudja még, hogy miből.

A törlesztőrészleteket fizetni képtelen adósoknak adhat némi reményt Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnapi bejelentése, miszerint az állam átmeneti időre beszállna az adós helyett a lakáshitel törlesztésébe.

Horváth Csaba szocialista fővárosi polgármester-helyettes és országgyűlési képviselő szerint nem lehet pontosan megmondani, hogy hány embernek dőlt be ebben a negyedévben a lakáshitele.

„A jövő héten a bankoktól meg fogjuk kapni azokat az adatokat, hogy eddig hányan jelentkeztek feléjük, hogy nem tudnak fizetni. Így azt se lehet még megmondani, hogy az új költségvetésben mekkora pénzt kéne a felállítandó lakásgarancia-alapba félretenni. Annyi már most biztos, hogy csak rövid távú, maximum egyéves átvállalásról lehet szó, amíg az érintett családok rendezni tudják az anyagi helyzetüket” – mondta lapunknak a politikus.

„Csak azokat tudjuk támogatni, akik kifejezetten a gazdasági világválság miatt kerültek kiszolgáltatott helyzetbe. A kormány a devizahitelesek megsegítése mellett az építőipart támogató programját is elindítaná, hiszen itt közel félmillió munkahelyet kellene valahogy megmentenünk” – érvelt Horváth a programról.

Bencsik János fideszes képviselő és tatabányai polgármester szerint a kormány tervei messze nem elegendőek a hatékony segítséghez. „Az állami garancia jó, de nem új ötlet. A lakástulajdonos is jobban járna, ha nem a bank, hanem az állami végrehajtó árverezné el a feje fölül az ingatlant, hiszen így biztosan többet kapna érte.

A Fidesz szerint meg kell találni a forrásokat ahhoz, hogy az önkormányzatok újra elkezdhessenek szociális bérlakásokat építeni” – mondta Bencsik.

A polgármester tapasztalatai szerint a lakáshitelek mellett legalább ilyen fontos lenne a gyorshiteleket felvett adósok megsegítése is, akik csak a rezsiszámlák miatt vettek fel pénzt, és a hihetetlen kamatokat követelő bankok miatt kerülnek adósságcsapdába.

Forrás: blikk.hu