Farkas Ádám
Foto: Molnár Anikó

Legkorábban csak március 31-én léphet életbe az 1500 milliárdra növelt magyar bankmentő csomagról szóló rendelet. Az állami garanciavállalás révén a bankok olcsóbban vonhatnak be külső forrásokat, és a hitelfelvevők is könnyebben jutnak kölcsönökhöz. Kibírják-e addig a bankok? Farkas Ádámot, az Allianz Bank vezérigazgatóját arról is kérdezte a Hvg munkatársa, ki a felelős azért, hogy olyan sokan jutottak bajba a devizában felvett hitelek megdrágulása miatt?

Legkorábban csak március 31-én léphet életbe az 1500 milliárdra növelt magyar bankmentő csomagról szóló rendelet. Az állami garanciavállalás révén a bankok olcsóbban vonhatnak be külső forrásokat, és a hitelfelvevők is könnyebben jutnak kölcsönökhöz. Kibírják-e addig a bankok? Farkas Ádámot, az Allianz Bank vezérigazgatóját arról is kérdeztük, ki a felelős azért, hogy olyan sokan jutottak bajba a devizában felvett hitelek megdrágulása miatt?

hvg.hu: Nem azt mondja ezzel finoman, hogy felelőtlen hitelezést folytattak a bankok?

F. Á.: Általánosságban nem gondolom ezt. Magyarországon a bankok eszközminősége [kihelyezéseinek kockázatossága] nemzetközi összehasonlításban is jó. Egyes finanszírozási formákban azonban érzékelhető volt a túlzott kockázatvállalási hajlandóság.

hvg.hu: Mégis bajba kerülhetnek a bankok, ha az ügyfelek tömegével nem tudják visszafizetni a devizahiteleket, nem gondolja?

F. Á.: Igen, ez így van. A devizában történő hitelezés elterjedésének alapvető oka az volt, hogy olyan nagy volt a kamatkülönbözet a forint és a devizahitelek között, hogy még egy számottevő forintgyengülés esetén is megérte a devizahitelt felvenni. Ha azonban a devizában eladósodott ügyfelek a forint minden várakozást meghaladó leértékelődése miatt tömegesen képtelenné válnak a törlesztésekre, vagy - a válság ma már egyre erőteljesebb reálgazdasági hatásai miatt - a vállalati és lakossági adósok képtelenek kötelezettségeiket teljesíteni, akkor a bankrendszer kihelyezéseinek minősége gyorsan romolhat. Ez pedig érintené a bankok ma még stabil helyzetét, vagy az Ön szóhasználatával élve, „bajba kerülnének a bankok”. A kormány és a jegybank viszonylag korán lépett, és az IMF-fel való szerződéssel sikerült megakadályozni, hogy hirtelen és drasztikusan leértékelődjön a forint. A megállapodás tető alá hozása óta azonban folytatódott a hazai fizetőeszköz leértékelődésének trendje.

hvg.hu: Milyen problémákat okozhat az, hogy a magyar bankrendszer 80 százaléka külföldi kézben van? Vagyis amikor baj van, a külföldi bank megszünteti a finanszírozást, az állam meg vállalhat garanciát a betétekre.

F. Á.: Nem ilyen egyszerű a kérdés. Az elmúlt években mind a háztartások, mind a nagyvállalatok, illetve a vállalkozók élvezték annak előnyét, hogy a bankrendszer jelentős részben külföldi stratégiai befektetők kezén van, hiszen ezek a befektetők teremtették elő - tőke és refinanszírozás formájában - a hazai gazdasági növekedés finanszírozásához szükséges külső források jelentős részét. Ők is jól jártak, jelentős haszonra tehettek szert, a bankok tőkéje idehaza, de az egész térségben is gyorsan gyarapodott. A válságban ezeknek a rendkívül tőkeerős pénzintézeteknek is romlik a likviditási helyzete, de leánybankok finanszírozását azért egyik sem szüntette meg, nem vont ki tőkét. Kétségtelen, hogy a finanszírozás növelésére most nincs lehetőségük. A magyar államnak is érdeke tehát, hogy a hazai bankokkal szembeni bizalom stabil, a pénzügyi rendszer működése zavartalan maradjon, és a hazai megtakarítások biztos helyen legyenek a pénzintézetekben.


A cikk itt folytatódik