Galgahévíz - Megtanultak vigyázni az energiára, a vízre és a betevőre. Az ökofarm családi házaiba csak azokat fogadják be, akik nemcsak szeretik a természetet, de áldozatot is tudnak hozni érte. A kicsit utópisztikus közösség tudatosan tervezi saját fogyasztását, és ehhez igazítják igényeiket is. Éppen ezért a világon talán ők az egyetlenek, akiket nem is rázott meg igazán a válság: amit kell, azt megoldják maguk.

Szennyvízből tó

Kit ne érdekelne manapság egy olyan 140 négyzetméteres családi ház, amelyet havi 10 ezer forintból is be lehet fűteni, és még a fát is a faluhoz tartozó gazdaságból hozatják? A szennyvizet a föld alá rejtett előtisztító-ülepítő rendszeren keresztül vezetik a gyönyörűen tiszta látványtóba, amelyben a halak is megélnek. Természetesen a szemetet is szelektíven gyűjtik, és szerencséjükre a helyi hulladékkezelő ennek nagy részét újra is hasznosítja.

A farm adottságait tekintve nem lehet ok a panaszra. Tágas domboldalon építik sorban a hangulatos családi házakat, ahol a többhektáros rét és gyönyörű termáltóra vagy erdőre néző kilátás is „jár” a telkekhez.

Varga Géza agrármérnök, a Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány igazgatója még a nyolcvanas évek Svédországában határozta el, hogy egy ökológiailag fenntartható gazdaságot, és hozzá egy falut hoz létre barátaival.

„A kilencvenes években még a Kubai–Magyar Barátság Tsz elnökével a földterületért viaskodva indítottuk el az ökovállalkozásunk mezőgazdasági részét, de az ökofalu betelepülése csak tavaly indult. Ma már négy család él az ökofarmon. További öt ház most épül. A társasház 16 lakásából is nyolc már elkelt” – sorolja.

Szinte ingyen

„A négyzetméterárak is versenyképesek. A főváros közelsége és a minimális rezsiköltség miatt a tavalyi áron 155 ezer forint nettó építési költségen bárkinek megakad a szeme. Már volt olyan vételi ajánlat is, amelyet vissza kellett utasítanunk. Azt szeretnénk, hogy aki ide költözik, az ne befektetésként vásároljon ingatlant, hanem azonosuljon a közösségünk céljaival” – tette hozzá az alapítvány igazgatója.

A helynek egyedi hangulata van. A házak szigetelését is préselt vályogtéglával oldották meg, a dupla falak közé szalmát tesznek a szigetelés javításáért. Varga büszkén mutatta a faragott fából készített játszóteret és a domb tetején épülő apró hőközpontot, amely később tovább csökkenti majd az amúgy is nagyon baráti rezsiköltségeket.

„Hamarosan húsz család él majd itt, és azt szeretnénk, ha pár év múlva elérnénk a hatvanat. Ennyien már meg tudnánk termelni mindent, ami kell” – érvelt Varga.

Megúszhatjuk, hogy mindent vigyen a bank

Magáncsőd, leépítés, bukott hitelek. A pénzügyi válság nem csak a vagyonos bankárokat érinti, kevesen vannak, akik mindenféle gond nélkül megúszhatnák a nehéz időket. A törlesztőrészletek elviselhetetlen mértéket öltenek, tízezrekkel fizetünk többet havonta. Az elmúlt hetekben a hitelre vásárolt lakások törlesztőrészletei akár 20-40 százalékkal is emelkedhettek, a gazdasági válság hatásait pedig – legalábbis nálunk, Magyarországon – tovább erősíti az, hogy a forint is egyre gyengül. Az utóbbi napokban az euróval szemben már történelmi mélypontra süllyedt a pénzünk értéke, a hét vége felé már 300 forintnál is többet kellett fizetni egy euróért.

Szalay Tamás pénzügyi szakértő szerint csökkenthetőek a kiadásaink, és könnyebben vészelhetjük át a nehézségeket, ha megfogadunk néhány tanácsot. A Vasárnapi Blikk összegyűjtött néhány tippet.

1. Figyeljünk oda hitelkártyánkra. Ha határidőn belül visszafi zetjük a felhasznált összeget, akár kamatmentesen juthatunk pénzhez.

2. Válasszuk a kisebbik rosszat! Idejében próbáljuk eladni vagy olcsóbbra cserélni hitellel terhelt autónkat vagy lakásunkat, mielőtt elfogy a törlesztésre fordítható pénzünk.

3. Végre vegyük komolyan, és spóroljunk az energiafelhasználással! Pár fokkal alacsonyabbra állított fűtéssel, a fölösleges világítás mellőzésével, az elektromos készülékek áramtalanításával havonta ezreket takaríthatunk meg.

4. Halasszuk el a nem feltétlenül szükséges kiadásokat! Arra a családtagra bízzuk a vásárlást, akit nem csábítanak el az akciók.

5. Figyeljünk a hiteleinkre! Ha nem tudjuk fi zetni a részleteket, időben jelezzük a banknak, kérjük a futamidő meghoszszabbítását, így időt nyerhetünk a talpra álláshoz.

A Figyelőnet december 10 –én megjelent írása melynek címe: 10+3 banki trükk az ügyfél lehúzására úgy gondolom, kicsit egyoldalúra sikeredett.

Elolvastam ezt a terjedelmes cikket, és hát az az igazság, hogy felemás érzéseket ébresztett bennem. Félreértés ne essék, nem akarom védeni sem a bankokat, sem a biztosítókat, befektetési tanácsadókat. Egyszerűen azt mondom, hogy az élet bármely területén találunk olyan érveket, amelyek az emberek lehúzását emelhetik ki. (Adórendszer… Nyugdíjrendszer… Egészségügy… És máris állami lehúzásról is beszélhetünk.)

Szerintem a pénzintézetek esetében nyugodtan mondhatjuk, hogy nem karitatív szervezetek, ez biztos. De az is biztos, és itt utalok a kombi hitelekkel kapcsolatos fejtegetésre, hogy azért nem kell rémképeket festeni. Ezt azért gondolom, mert igaz ugyan, hogy a tőke törlesztése nem a bank felé áramlik, hanem egy mondjuk egy Unit linked biztosításba, de ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy jellemzően nem a futamidő végén történik a törlesztés, hanem két-három alkalommal. Először egy tíz éves intervallum után, és általánosan elfogadott tény az, hogy egy tíz éves időszakban (bárhonnan is emeljük ki ezt a tíz évet) a részvények mindig pozitívan teljesítenek. Van benne kockázat, az biztos, de ilyen érvekkel, hogy kockázatos, akkor repülőre sem szállhatnánk, hisz le is zuhanhat. (mint a tőzsdeindex)

Hitelkártya. Erre azt mondom, nem kell használni, vagy ha mégis, akkor (rendeltetésszerűen) ésszerűen kell használni. És akkor betölti a szerepét. Igenis oda kell figyelni, hogy mikor törlesszünk, mennyit, hiszen ha ezt megtesszük, kisebb a valószínűsége a meglepetésnek. Benzines autóba sem tankolunk dieselt, mert tönkremegy. Nem az való bele.
A tanácsakóknak épp itt van a feladata, hogy az úgynevezett tájékozatlan ügyfelet épp ezekre figyelmeztetve a megfelelő megoldást javasolja.
Vannak egész biztosan olyan tanácsadók, akik erre magasról tesznek, csak a saját hasznuk a lényeg, de megmondom őszintén, én már láttam ilyen autókereskedőt, zöldségest, sőt még újságírót is. Bezony ám!

Akciós bankbetét. Így igaz, vinni kell tovább. És kész. Ha a hentesem égig emeli az árait, valószínűleg máshol fogok húst venni. Ha nem, az a döntés érzelmi alapú, és nem racionális. (De az is lehet, hogy csak lusta vagyok máshová menni, és tudomásul veszem, hogy így rosszabbul járok.)

Mért is rossz a diverzifikáció? Ezt nem értettem. Hiszen pontosan az ellen véd, hogy egy részvényen, vagy kötvényen múljon a hozamom. Aztán meg én azt gondolom, hogy figyelje csak az, akinek ez a szakmája. Hogy ő is jól jár? Na, bumm. Hisz ezzel a felfogással magam varrom a nadrágom, én javítom az autóm, figyelem a bankbetétem, megsütöm a kenyerem, stb, stb… lehet, hogy mindegyiket olcsóbban megcsinálom, de mennyi idő is kell ehhez nekem?

Azt gondolom, az emberek többségének a pénzügyekkel kapcsolatban egy komoly feladata van. Megtalálni azt a tanácsadót, akiben megbízik, aki helyette figyel, és felhívja figyelmét az aktuális pénzügyei változásokra is. Profi módon. Ja, és semmi esetre se akarja a kőműves helyett felépíteni a házat, miután a hitelt elintézte hozzá.


Nagy Sándor