A Figyelőnet december 10 –én megjelent írása melynek címe: 10+3 banki trükk az ügyfél lehúzására úgy gondolom, kicsit egyoldalúra sikeredett.

Elolvastam ezt a terjedelmes cikket, és hát az az igazság, hogy felemás érzéseket ébresztett bennem. Félreértés ne essék, nem akarom védeni sem a bankokat, sem a biztosítókat, befektetési tanácsadókat. Egyszerűen azt mondom, hogy az élet bármely területén találunk olyan érveket, amelyek az emberek lehúzását emelhetik ki. (Adórendszer… Nyugdíjrendszer… Egészségügy… És máris állami lehúzásról is beszélhetünk.)

Szerintem a pénzintézetek esetében nyugodtan mondhatjuk, hogy nem karitatív szervezetek, ez biztos. De az is biztos, és itt utalok a kombi hitelekkel kapcsolatos fejtegetésre, hogy azért nem kell rémképeket festeni. Ezt azért gondolom, mert igaz ugyan, hogy a tőke törlesztése nem a bank felé áramlik, hanem egy mondjuk egy Unit linked biztosításba, de ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy jellemzően nem a futamidő végén történik a törlesztés, hanem két-három alkalommal. Először egy tíz éves intervallum után, és általánosan elfogadott tény az, hogy egy tíz éves időszakban (bárhonnan is emeljük ki ezt a tíz évet) a részvények mindig pozitívan teljesítenek. Van benne kockázat, az biztos, de ilyen érvekkel, hogy kockázatos, akkor repülőre sem szállhatnánk, hisz le is zuhanhat. (mint a tőzsdeindex)

Hitelkártya. Erre azt mondom, nem kell használni, vagy ha mégis, akkor (rendeltetésszerűen) ésszerűen kell használni. És akkor betölti a szerepét. Igenis oda kell figyelni, hogy mikor törlesszünk, mennyit, hiszen ha ezt megtesszük, kisebb a valószínűsége a meglepetésnek. Benzines autóba sem tankolunk dieselt, mert tönkremegy. Nem az való bele.
A tanácsakóknak épp itt van a feladata, hogy az úgynevezett tájékozatlan ügyfelet épp ezekre figyelmeztetve a megfelelő megoldást javasolja.
Vannak egész biztosan olyan tanácsadók, akik erre magasról tesznek, csak a saját hasznuk a lényeg, de megmondom őszintén, én már láttam ilyen autókereskedőt, zöldségest, sőt még újságírót is. Bezony ám!

Akciós bankbetét. Így igaz, vinni kell tovább. És kész. Ha a hentesem égig emeli az árait, valószínűleg máshol fogok húst venni. Ha nem, az a döntés érzelmi alapú, és nem racionális. (De az is lehet, hogy csak lusta vagyok máshová menni, és tudomásul veszem, hogy így rosszabbul járok.)

Mért is rossz a diverzifikáció? Ezt nem értettem. Hiszen pontosan az ellen véd, hogy egy részvényen, vagy kötvényen múljon a hozamom. Aztán meg én azt gondolom, hogy figyelje csak az, akinek ez a szakmája. Hogy ő is jól jár? Na, bumm. Hisz ezzel a felfogással magam varrom a nadrágom, én javítom az autóm, figyelem a bankbetétem, megsütöm a kenyerem, stb, stb… lehet, hogy mindegyiket olcsóbban megcsinálom, de mennyi idő is kell ehhez nekem?

Azt gondolom, az emberek többségének a pénzügyekkel kapcsolatban egy komoly feladata van. Megtalálni azt a tanácsadót, akiben megbízik, aki helyette figyel, és felhívja figyelmét az aktuális pénzügyei változásokra is. Profi módon. Ja, és semmi esetre se akarja a kőműves helyett felépíteni a házat, miután a hitelt elintézte hozzá.


Nagy Sándor