A masszív forintzuhanás miatt a svájci frank árfolyama 200 forint fölé emelkedett délelőtt a bankközi devizapiacon. Ilyen gyenge még sosem volt a magyar fizetőeszköz. Ez igen rossz hír a frankalapú devizahiteleseknek.

A svájci frank/forint árfolyam azért bír kitüntetett szereppel Magyarországon, mert az elmúlt évek viszonylag magas forint kamatlábai mellett erőteljesen felfutott a devizahitelekezés, azon belül is elsősorban a frankalapú kölcsönök volumene.

Jelenleg a háztartások hitelállományának csaknem 60%-a devizában denominált, amelynek döntő többsége frankalapú. A forint gyengülése a frankban nyilván tartott kölcsönöknél a havi törlesztő részlet emelkedésével jár.

A 2008 közepén elért történelmi csúcs (140) óta több mint 40%-ot zuhant a forint az alpesi ország devizájával szemben. Ennek főbb okai a következők lehettek:

- a globális kockázatkerülés fokozódott a világban, ami a biztonságosnak hitt eszközök felé tereli a tőkét, attól függetlenül is, hogy alacsony, sőt süllyedő volt az időszak alatt a svájci kamatkörnyezet,

- a globális lassulással párhuzamosan egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a magyar gazdaság idén recesszióba süllyed. Ennek mértéke a legfrissebb előrejelzések szerint 2.5-3.0%-os lehet,

- a nyugat-európai exportlehetőségek beszűkülése, a magas, illetve növekvő folyó fizetési mérleg deficit, illetve a frank alapú hitelezés drasztikus magyarországi visszaesése, és a tőkekivonások együttesen jelentős leértékelődési nyomást fejtettek ki a forintra, amelyen a magas szintre emelt jegybanki alapkamat sem segített érdemben.

Az elmúlt hónapokban bekövetkezett komoly forintgyengülést a frankalapú devizahitelesek az elmúlt hetekben kezdték el csak igazán érezni (a hitelek átárazódási időigényessége miatt). Látni kell azonban, hogy a növekvő havi törlesztőrészletek nemcsak a forint gyengülésével, hanem azzal is összefüggnek, hogy költségesebb beszerezni a frankot a kereskedelmi bankoknak (FX-swap piaci nehézsége), és ezt a megemelkedett költséget kénytelenek tovább hárítani az ügyfelekre a hitelek kamatlábában.
A Magyar Nemzeti Bank és a svájci partnere között megkötött megállapodás várhatóan érdemben nem segít majd leszorítani a meglévő frankalapú hiteleknél alkalmazott kamatlábakat.


Forrás: portfolio.hu

A Magyar Nemzeti Bank szerdán bejelentette, hogy a svájci jegybankkal áprilisig euró-svájci frank csereügyleteket folytathat, mellyel a svájci frank likviditását biztosítja a hazai bankok számára. A megállapodás híre egyesekben felébreszthette a reményt, hogy elérhetőbbek lesznek a svájci frankhitelek, vagy alacsonyabbak lesznek a megugrott törlesztőrészletek. A két jegybank együttműködésének azonban valószínűleg nem lesz ilyen hatása.

A devizapiaci elemzők pozitívan értékelték a hazai és a svájci jegybank devizacsere megállapodásának hírét. A két pénzintézet megállapodott abban, hogy áprilisig euró-frank csereügyleteket folytatnak hetente. Ily módon biztosítják a magyarországi bankok svájci frankhoz jutását, ugyanis tavaly ősz óta meglehetősen nehezen elérhető pénzintézeteink számára a svájci valuta. Az egyezség legfőbb pozitívumaként az elemzők azt említették, hogy olcsóbbá válhat Magyarországon a frankpiac, ugyanis az MNB-től a piaci árnál jóval alacsonyabb áron jutnak majd frankhoz a hazai bankok.

Információink szerint azonban annak ellenére, hogy valamivel olcsóbb lesz az így szerzett svájci frank a bankok számára, a frankhitelesek, akiknek a törlesztőrészlete jelentősen megugrott az utóbbi hónapokban elindult forintgyengülés miatt, nem fognak jelentős változást tapasztalni a törlesztőik összegében. Pallos Balázs, a Raiffeisen vezető üzletkötője szerint a jegybank által biztosított devizacsere nem csökkenti számottevően a svájci frank megszerzésének költségeit a bankok számára, így továbbra sem tudnak enyhíteni a hitelesek terhein.

Drága a frankhitelünk a piacon

Az MNB és a svájci jegybank megállapodása nem jelenti azt, hogy ezután sokkal több, vagy könnyebben elérhető svájci frankhitel lesz a bankokban, a megállapodás célja inkább az - és ezt a jegybank közleménye is megemlíti -, hogy biztosítsa a hazai kereskedelmi bankok meglévő svájci frankhiteleinek az újrafinanszírozását.

Sok hiteles gyakran arra számít, hogy amikor a svájci jegybank kamatot csökkent, akkor a frankhitel kamata is csökkeni fog. Ez normális körülmények között ésszerű elvárás, de a hitelezés befagyása megváltoztatta a helyzetet.

Az ügyfeleknek nyújtott devizahiteleket a kereskedelmi bankok a bankközi devizapiacon szerzett devizából pótolják. Az itt szerzett források a bankközi kamatokhoz vannak kötve, melyek a hitelválságot megelőzően még sokkal közelebb álltak, és sokkal inkább együtt mozogtak a központi bankok irányadó kamatával, most viszont a svájci frank irányadó kamata és a bankközi kamat, amellyel más kereskedelmi bankoktól svájci frankot szerezhet a hitelező bankja, többszáz bázisponttal is eltérhet egymástól.

Azért ilyen nagy az eltérés a központi banki és a bankközi kamatok között, mert a pénzintézetek a hitelválság kirobbanása óta sokkal kockázatosabbnak ítélik az egymásnak való hitelezést, ezért legfeljebb nagy likviditási felárral adnak egymásnak hitelt. Emiatt hiába félszázalék például a svájci központi bank alapkamata, a hazai bank, amelynek hitelünket törlesztjük, lehet, hogy csak 5 százalékos kamattal tud hozzájutni a bankközi devizapiacon a hiteleinkkel teremtett svájci frankadósság újrafinanszírozásához szükséges svájci frankhoz.

Elméretezett adósságunk

A hazai bankok forintban jutnak forráshoz a lakosság által elhelyezett megtakarításokon keresztül, a hitelfelvevők túlnyomó többsége viszont devizában van eladósodva, mivel a magyar jegybank évek óta olyan magasan tartja az irányadó kamatot, hogy még a forint gyengülése ellenére is sokkal jobban megéri a devizaadósság. Leegyszerűsítve, a forinthitel még mindig nagyon drága, a devizahitel pedig olcsó hozzá képest, és az euró és a svájci frankhitelek törlesztőrészlete akkor érné el a forinthitelek törlesztőrészletét, ha a forint/euró árfolyam meghaladná a 400-as szintet.

Mivel a hazai bankok forintban jutnak forráshoz, viszont túlnyomórészt devizahiteleket helyeztek ki a lakossághoz, ezért "hosszúak forintban és rövidek devizában", vagyis több forintjuk van mint devizájuk, és a lakosságon keresztül újratermelődő forintkészletükből újra és újra meg kell újítaniuk a devizakészletüket.

A hitelválság hatására a hazai pénzrendszer stabilitása érdekében az MNB, a többi központi bankhoz hasonlóan egynapos futamidejű, úgynevezett overnight deviza swap tendereket indított, melynek keretében a kereskedelmi bankok forintjáért devizát adott cserébe, hogy rendezni tudják lejáró külföldi adósságaikat. Ezek a devizacsere ügyletek azoknak a bankoknak voltak jók, amelyek már sehonnan sem tudtak devizához jutni, a komoly felár miatt azonban, ha csak lehetett, nem éltek a jegybank által kínált lehetőséggel.

Nem csökkennek a törlesztőrészletek

A ma bejelentett megállapodás, melynek segítségével a hazai kereskedelmi bankok svájci frankforráshoz jutnak a jegybankon keresztül, az egyhetes futamidővel már kedvezőbb helyzetet kínál a pénzintézeteknek, mint az egynapos csereügyletek - mondta el kérdésünkre Pallos Balázs, a Raiffeisen Bank vezető üzletkötője.

Azonban a bankok alapvető nehézsége, hogy továbbra sem tudnak hosszabb távon tervezni a megszerzett devizájukkal, továbbra is megmaradt. Részben azért, mert egyelőre áprilisig szól a svájci frankcsere biztosítása, másrészt azért, mert egyhetes futamidővel nehezen kezelhetővé válik a megszerzett deviza, ugyanis a lakossági hitelek kamatait havi vagy több havi időkeretben határozzák meg a bankok - tette hozzá az üzletkötő. Leegyszerűsítve, a bank nem tudja megtervezni, hogy egy ügyfelének milyen áron kínálja frankhitelét, mivel az MNB-től hétről-hétre más meghirdetett áron jut hozzá a forráshoz.

Ezért a svájci frankhitelcsere valószínűleg csak a meglévő hitelek finanszírozására lesz alkalmas a bankoknak, azonban azok a frankhitelesek, akiknek a forintgyengülés miatt igencsak megugrott a törlesztőrészlete az elmúlt hónapokban, nem számíthatnak arra, hogy könnyebbednek terheik a frankcsere következtében: annak ellenére, hogy a bankok nem a bankközi piacon hajtják fel a svájci frankot, nem csökken lényegesen a kamatfelár. A jegybank szerdai intézkedése tehát arra lesz jó, hogy a hazai bankrendszerben biztosított legyen a svájci frank áramlása, azonban ettől az ügylettől nem lesz olcsóbb a svájci valuta.

Forrás: hirszerzo.hu

Akár 20 ezer forint különbözet is lehet


Egy használt lakásra felvett 4 millió forintos, 10 éves hitelnél például az Erste Banknál 50 807 forint a havi részlet, de az OTP Banknál már 75 500. Mindössze 6 hazai pénzintézet kínál svájcifrank-alapú hiteleket jelenleg.


Az ugyanakkora összegre, ugyanarra a célra, és ugyanazokkal a paraméterekkel igényelt kölcsönöket összehasonlítva érdekes kép rajzolódik ki. Egy használt lakásra felvett 4 millió forintos, 10 éves hitelnél például az Erste Banknál 50 807 forint a havi részlet, de az OTP Banknál már 75 500.

A svájcifrank-alapú kölcsönöknél a különbség a legkisebb és a legnagyobb havi törlesztőrészlet között 21 százalékos, míg az euróalapúaknál 16 százalékra rúg.

Forrás: gazdasag.ma.hu