Most már lenne igény a több-biztosítós rendszer előnyeire

Az egészségbiztosítási reform megfeneklése nem vette el a biztosítók kedvét, sőt egyikük Horváth Ágnes álmait valósította meg új termékével. A cégek pedig joggal tervezhetnek, egyre nagyobb az igény a magán-egészségbiztosítások iránt. Ennek ellenére ezt még mindig csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak, a széleskörű elterjedést a hálapénz és a szolgáltatói minőség hátráltatja.

Alaposan megváltozott az emberek hozzáállása az egészségügy finanszírozásához. Majd egy évvel ezelőtt heves vitát váltott ki a több-pénztáras egészségbiztosítási rendszer, amelyet végül társadalmi nyomásra nem is vezetett be a kormány. Akkor a népszavazással eltörölték a 300 forintos vizitdíjat is.

Egy most bemutatott szeptemberi kutatás szerint azonban az aktív kereső emberek majdnem fele hajlandó lenne pénzt áldozni a magasabb szintű szolgáltatásért. Az Union Biztosító rendelésére készített reprezentatív felméréséből az derül ki, hogy az aktív, keresőképes lakosság 47 százalékát érdekelné egy térítés ellenében történő magán-egészségbiztosítás.

Reformlázban a biztosítók

Bár a több-pénztáras rendszer hamvában meghalt, úgy tűnik, a biztosítók mégiscsak megcsinálják a reformot. "Nem hiszünk abban, hogy az állami rendszer átalakításában történne valami, pedig az emberek egy része hajlandó lenne fizetni a jobb egészségügyi ellátásért" - mondta Zsoldos Miklós, az Union vezérigazgatója.

Hasonló a tapasztalat a Generali-Providenciánál is. Mint a cég üzletágvezetője a Hírszerzőnek elmondta, az egészségügyi reform megfeneklése óta valóban egyre növekszik az igény a magán-egészségbiztosításokra, felismerték az emberek, hogy szükség van az öngondoskodásra. "Igény van, ugyanakkor még gyerekcipőben jár ez " - tette hozzá Schaub Erika.

A biztosítók szerint ma már nem engedheti meg magának senki, hogy ne foglalkozzon az egészségüggyel, minden évben vagy egy új terméket kell piacra dobni, vagy a meglévő csomagot "felturbózni". Ennek ellenére mindenki óvatosan tapogatózik, a legoptimistább becslések szerint is csak öt év múlva hozhat nyereséget ez az üzletág. Zsoldos Miklós szerint az csak három év múlva derül ki, hogy valaha nyereséges lesz-e hazánkban a magán-egészségbiztosítás, vagy az emberek megelégszenek azzal, amit az állam nyújt.

Mindenesetre a biztosítók egyre-másra jelennek meg új termékeikkel. Régebb óta próbálkoznak az úgynevezett összegbiztosításokkal, ami azt jelenti, hogy a biztosító a befizetett díj ellenében például műtéteknél bizonyos összeget kifizet a biztosítottnak. Kínálnak még védőoltásokat, szűrővizsgálatokat, de egyes biztosítók telefonos orvosi "rendeléseket" tartanak.

A reform hanyatlása óta azonban egyre több a szolgáltatás alapú biztosítás, ami azt jelenti, hogy nem a beteg kapja meg a pénzt, hanem a kórháznak vagy a szakrendelőnek fizeti ki az ellátás ellenértékét.

Az ilyen szolgáltatás alapú biztosítások életbiztosításhoz kötöttek, de például a Generalinál létezik olyan is, amit kifejezetten a külföldieknek találtak ki, akiknek nincs társadalombiztosításuk: így a háziorvostól, a betegút szervezésétől a kórházi kezelésig mindenfajta egészségügyi szolgáltatást megtérít.

A reform óta a legnagyobb ugrást azonban az Union tette meg, amikor valódi szolgáltatás alapú biztosítást dobott piacra. Nem kell életbiztosítást fizetni mellette, és nem a társadalombiztosítás terhére történnek a vizsgálatok. A biztosító tulajdonképpen Horváth Ágnes sokat hangoztatott példáját valósítja meg, azaz ha valakit a háziorvosa belgyógyászati szakrendelésre küld, akkor felhívja a biztosítót, és ott megmondják, melyik rendelőbe hányra menjen, és ott melyik orvos fogja kezelni. De kifizetik az egynapos sebészeti ellátást és a kórházi műtéteket is.

A hálapénz miatt nem jár a szegényebbeknek?

Igaz, ez nem mindenkinek jár. A biztosítók ugyanis valóban szelektálnak az emberek között: bizonyos életkor felett vagy súlyos betegség mellett nem jár ez a fajta biztosítás. Ráadásul az életkor és a kockázatok előrehaladtával egyre többe kerül a biztosítási díj.

Egyelőre tehát úgy tűnik, valóban csak a tehetőseknek jár a jobb minőségű és gyorsabb ellátás. A legtöbb esetben ugyanis havonta 15-20 ezer forintba kerülnek ezek a magán-egészségbiztosítási csomagok. A többség azonban a válság előtt is jóval kevesebbet fizetett volna ennél: havonta mindössze 5000 forintot. A megkérdezettek csupán 16,6 százaléka mondta azt, hogy számára ez megér akár 10 ezer forintnál többet is.

Schaub Erika szerint azonban arra még sokat kell várni, hogy széles körű magán-egészségbiztosítást nyújtsanak. "Az egyik hátráltató tényező a hálapénz, sokan ugyanis azt gondolják, hogy minek havonta 20 ezer forintot kifizetni, ha majd egyszer baj lesz, akkor az orvos zsebébe csúsztatott 60 ezer forint megold mindent" - véli Schaub. A tapasztalat viszont ma már az, hogy a hálapénz nem magasabb szolgáltatást jelent, hanem hogy egyáltalán ellátják a beteget.

A másik hátráltató tényezőt pedig maguk a kórházak és a szakrendelők jelentik. "A széleskörű biztosításhoz jó, színvonalas, megfelelő minőségű szolgáltatói háttér kell. Ez azonban nincs meg" - hangsúlyozza az üzletágvezető, hozzátéve, hogy nehéz kiemelkedő biztosítási szolgáltatást építeni az állami intézményekre alapozva. Így maradnak a magánkórházak, amelyek nagyon drágák és szinte csak a nagyvárosokban érhetők el.


Forrás: hirszerzo.hu

Nem volt népszerű a kedvezményes devizahitel-előtörlesztés a banki ügyfelek körében. Az elemzők szerint nem véletlenül, milliókat is bukhatott ugyanis az, aki a hitelfelvételkor érvényes árfolyamnál jóval gyengébb forint mellett fizette vissza kölcsöne egy részét.

A várakozásokkal szemben csak kevés devizahiteles élt a kedvezményes előtörlesztés lehetőségével az elmúlt hetekben-hónapokban – tudta meg lapunk. Mint ismert, a Pénzügyminisztérium és a bankok tavaly őszi – nem kötelező jellegű – megállapodása értelmében a pénzintézetek kedvezményt nyújthatnak a devizaadósoknak, ha hiteltartozásuk egy részét idő előtt ki szeretnék fizetni (ennek elméletileg lenne értelme, hiszen ezáltal csökkenne a havi törlesztőrészlet). Amúgy az előtörlesztés díjai igen magasak, a költség egy tízmillió forintos devizakölcsön esetében akár a 200-250 ezer forintot is elérheti.

Ennek ellenére lanyha érdeklődésről számoltak be a lehetőség iránt lapunknak a pénzintézetek. „Január közepéig bankunk nem tapasztalt kiugró növekedést a kedvezményes lehetőségek iránti igényekben” – közölte lapunkkal az OTP sajtóosztálya. A bank január végéig elengedte az ügyfeleknek az előtörlesztési díjat mind a jelzálog-fedezetű, mind a fedezet nélküli kölcsönök esetében, sőt, még a forintalapú hiteleket is díjmentesen lehetett a hónap végéig visszafizetni. Szórványos érdeklődésről számolt be a december végéig díjmentes előtörlesztést biztosító Erste Bank, K&H Bank és MKB Bank is.

Elemzők szerint a lanyha érdeklődés fő oka, hogy nem feltétlenül éri meg a kölcsönöket éppen olyankor előtörleszteni, amikor a hiteldevizák – vagyis az euró, a svájci frank, a japán jen – árfolyama erős a forinthoz képest. Ezekben az időszakokban ugyanis a devizában nyilvántartott tőketartozás (vagyis a még ki nem fizetett kölcsönrész) forintban számolt értéke is nagyobb, tehát komolyabb összegű kölcsön visszafizetésekor akár több millió forintot is bukhat az ügyfél. Hogy ez a veszteség mekkora tud lenni, mutatja, hogy az a devizaadós például, aki tavaly késő tavasszal-nyáron vett fel kölcsönt, huszonöt százalékot bukott egy eurós, harmincötöt egy frankos, és közel hetvenet egy jenes hitelen.


Forrás: vg.hu

A mostani időszakban nemcsak a forint gyengülése, a kamatok emelkedése szorongatja a hitellel terhelt embereket, de az elbocsátások híre is mind gyakoribb.

Ezért úgy gondoltuk, a hvg tippjeit érdemes közzétenni itt is, hisz néhány ötlet sosem árt, és a nem válságos időszakban is érdemes alkalmazni őket

Nyolc tipp, hogyan vészelheted át a válságot

A begyűrűző gazdasági válság az álláspiacot is megmozgatta: az elbocsátások, leépítések aggodalomra adnak okot: nem tudhatod, hogy te mikor kerülsz sorra. Hogy átvészelhesd a nehéz időket, összegyűjtöttünk nyolc tippet.

Ne szeress bele a munkahelyedbe, mert nem fog viszontszeretni! (amerikai mondás)

Kerüld a személyes konfliktusokat!

Amikor megjön az utasítás, hogy valakit el kell küldeni a cégtől, általában azok lesznek az elsők, akik valami miatt nem szimpatikusak, esetleg kimondottan ellentétben állnak a döntéshozóval. Nem szoktak róla beszélni, de ez mindenképpen jó alkalom a leszámolásra a belső ellenzékkel. Hogy ne érje szó a ház elejét, kerüld az összetűzéseket kollégáiddal, feletteseddel, a munkahelyi viták ugyanis ellenségeket szülnek.

Melegítsd fel a kapcsolataidat!

A jó állás megszerzésének és megtartásának kulcsa a kapcsolati háló. Nem protekcióról van szó, hanem arról, hogy időben, megbízható információhoz jutni a személyes kapcsolatokon keresztül lehet. Például a fenyegető leépítésről tudva felajánlhatod munkádat egy olyan osztály vezetőjének, akit nem érintenek az elbocsátások. Fordíts több figyelmet mind a külső, mind a cégen belüli kapcsolataidra! Az ünnepek jó alkalmat biztosítanak arra, hogy felvedd a régi ismerősökkel a kapcsolatot, tájékozódj, anélkül, hogy bármiféle szívességet kellene kérned.

Dokumentáld a munkád!

Kapásból meg tudod mondani, hogy október folyamán hány megbeszélésed volt, hány telefont intéztél, mekkora hasznot termeltél a cégnek? Nem? Akkor itt az ideje, hogy elkezdd (írásban) vezetni az általad elért eredményeket, feljegyezni a fontosabb eseményeket, és ezt naprakészen – akár prezentálhatóan – tartani.

Marketingeld magad!

Tegyél róla, hogy észrevegyék: dolgozol. Küldj másolatot a fontosabb eredményekről az illetékeseknek, beszélj arról, hogy éppen min dolgozol. Mindenki tudja és érezze, hogy fontos vagy.

Tedd magad nélkülözhetetlenné!

Érdemes megfontolni olyan feladatok, túlórák elvállalását, amire máskor még csak nem is gondolnál. Vizsgáld meg, melyek a vállalat stratégiai fontosságú területei (pl. ügyfélkapcsolatok, lobbizás), kapcsolódj be ezekbe. Építs ki kapcsolatokat!

Tanulj, légy sokoldalú!

Könnyen előfordulhat, hogy (akármennyire is jó szakember vagy) megszüntetik azt a területet/termékcsoportot, ahol/amivel foglalkozol. A vállalat számára a hely- és kultúraismeret, a belső kapcsolatok értéket jelentenek. Ha van olyan tudásod, amit máshol - cégen belül - hasznosítani lehet, jobbak az esélyeid arra, hogy maradj.

Készülj fel a jogaidból!

Itt az idő, hogy újraolvasd a munkaszerződésed, felfrissítsd munkajogi ismereteidet. A munkaügyi folyamatok jelentős részének szigorú formai követelményei vannak, ha ezeknek nem felel meg a munkáltató, majdnem biztos, hogy elveszíti az esetleges bírósági eljárást. Konzultálj egy munkajogi szakértővel. A tájékozódásra fordított idő, pénz sokszorosan megtérülhet egy szakszerűen lebonyolított elbocsátás esetén.

Képezz tartalékokat!

Kicsit fogd vissza a kiadásaidat, tegyél félre. Legalább háromhavi megélhetésre álljon a rendelkezésedre, de az az optimális, ha ennél több van a bankszámládon. Így elkerülheted, hogy méltánytalan ajánlatot is el kelljen fogadnod, másrészt, ha mégis úgy alakul, nyugodtabban tudsz új lehetőséget keresni.


Forrás: hvg.hu

A gazdasági miniszter szerint túl lassan jutnak el a vállalkozásokhoz a gazdaságfejlesztési támogatások.

Túl lassan jut el a vállalkozásokhoz az a 300 milliárd forintnyi támogatás, amelyet az ősszel meghirdetett 1400 milliárd forintos gazdaságfejlesztési keretből már megnyílt hitelek, illetve garancia formájában – mondta el Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter azt követően, hogy miniszter Veres János pénzügyminiszter társaságában több bank vezetőivel találkozott.

Bajnai szerint a mikrohitel programot öt, a hitelgarancia-rendszert négy, míg az MFB segítségével nyújtott beruházási hitelterméket már tíz bank kínálja. Bajnai szerint további öt bank hamarosan csatlakozik a programhoz, így közel 1000 bankfiókban lesznek elérhetőek ezek a termékek. A pénzintézetek a mai beszélgetésen Bajnai szerint ígéretet tettek a gyorsabb termékbevezetésre – ez látszik ugyanis az egyik legnagyobb gondnak azon „próbavásárlások” fényében, amelyek során a minisztérium igyekezett feltérképezni a bankok hitelezési hajlandóságát.

A bankok kettős szerepben vannak: egyrészt tulajdonosaik elvárásai alapján védeniük kell a tőkéjüket, így ilyen helyzetben kockázatelkerülőknek mondhatóak. Másrészt viszont elkötelezettek és érdekeltek abban, hogy a működési területükön a gazdaság működőképessége fennmaradjon – mondta el Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke. A Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója szerint a válság valamennyi szereplőtől – az államtól, a gazdaság szereplőitől és a bankoktól is – kooperativitást igényel. E téren az elmúlt hónapokban Felcsuti szerint komoly előrelépések történtek. A bankok egyoldalú szerződésmódosítása kapcsán a miniszterelnök által megfogalmazott bírálattal kapcsolatban Felcsuti arról beszélt, a kérdés sokkal bonyolultabb annál, hogy végletes véleményt lehessen képviselni a kérdésben. A fogyasztóvédelemnek helye van e területen, ám a bankvezető emlékeztetett arra: ezeknél a hiteleknél a bank egyből teljesít, majd az ügyfél ezt követően 30 éven keresztül törleszt, amely idő alatt a gazdasági környezet nagymértékben változhat.

Veres János pénzügyminiszter szerint a hazai pénzintézetek közvetítették tulajdonosaik azon álláspontját, mely szerint magyarországi tevékenységüket nem kívánják szűkíteni. A pénzügyminiszter emellett arról is beszámolt, hogy a banki vezetők támogatandónak tartották, hogy a kormányzat igyekszik forrásbővítő tárgyalásokat folytatni – miként tették azt a héten az EBRD és az EIB vezetőivel.

Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter azt mondta, a forint hirtelen változása, a túl nagy volatilitás egyértelműen káros a gazdaságnak. Felcsuti Péter szerint a magas devizaárfolyam máskor önmagában nem nagy gond, ám amiatt, hogy ez most a fogyasztás és a jövedelmek csökkenésével, álláshelyek megszűnésével együtt jelentkezik, komoly gondot jelent.

Forrás: napi.hu

Kiábrándító adatok a forintpiacról

Nagyon rossz hónapot tudhat maga mögött a magyar deviza. Az év elején feljegyzett szintekhez képest a dollár közel 20, az euró több mint 10, a svájci frank pedig 13 százalékkal drágult a forinttal szemben.

Az elmúlt hetekben egyre gyengébb lett a forint, amely pénteken kapta a legnagyobb pofont. A hét utolsó kereskedési napján a korábban senki földjének tartott - történelmi mélypontot jelentő - 300 forintos szint közelében is járt az euró árfolyama.

A pénteken elért árszintek alapján jelentős értékvesztést hozott a január. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyamai alapján a fontosabb devizák közül a dollárral és a jennel szemben gyengült a legnagyobb mértékben a magyar fizetőeszköz. (Ha a folyamatosan változó devizapiaci árfolyamokból indulnánk ki, valamivel nagyobb lenne a gyengülés.)

A devizahitellel rendelkező banki ügyfeleket rendkívül érzékenyen érintő forintgyengülés nem hazai eredetű tényezőkkel magyarázható, a magyar deviza régiós társaival (lengyel zloty, cseh korona) párhuamosan gyengült, mivel a befektetők félnek a kockázatosnak tartott a feltörekvő piacoktól és a biztonságosabb terepeket keresik. (Pénteken az állampapírpiac is rosszul szerepelt, estek az árfolyamok, azaz növekedtek a hozamok, minimális érdeklődés jellemezte a piacot. Ennek eredményeként egyes futamidőkben 10 százalék fölé nőttek a hozamok.)

Rövid távon könnyen lehet, hogy a z euró árfolyama áttöri a 300 forintos szintet, de később javulhat a helyzet. A Takarékbank elemzői szerint pár hónapot várni kell a fordulatra, szerintük az év közepére 280, decmberre pedig 270 forintra süllyedhet az euró jegyzése. Ezzel összecseng a Raiffeisen legutóbbi prognózisa, amely júniusra 275, szeptemberre pedig 270 forint körüli árfolyamot vár.

Forrás: klikkbak.hu

Négyszáz százalékos THM-ek

A kormányzat is felismerte: baj van az uzsorakölcsönökkel, így azt tervezi, bevezeti a büntető törvénykönyvbe a fogalmat, addig pedig, amíg ez megtörténik, a borsodi rendőrség például rajzos-képregényes naptárral igyekszik figyelmeztetni a potenciális áldozatokat az efféle hitelek veszélyeire.

Az engedéllyel nem rendelkező uzsorások mellett azonban feltűntek a piacon azok a cégek, amelyek legálisan kínálják készpénzben a gyorskölcsönt, szintén rendkívül drágán: több száz százalékos teljeshiteldíj-mutató (THM) mellett.

Ilyen társaság egyebek között a Provident és az Athlon Pénzügyi Zrt., előbbi tevékenysége ellen már politikusok is felemelték a szavukat, sőt Mali Zoltán, egy aprócska falu, Drávapiski polgármestere február közepére tüntetést is szervezett a cég ellen. „A tüntetést nem tartjuk jó ötletnek, mert meggyőződésünk, hogy polgármestereknek, politikusoknak és a versenyszféra képviselőinek nem az utcán, hanem a tárgyalóasztal mellett kell megvitatniuk a felmerült kérdéseket” – írta a hírre reagálva lapunknak a Provident, hozzátéve, hogy meggyőződése szerint a cég támadói nem ismerik pontosan a társaság működését.

A Providentre és az Athlonra is jellemző, hogy viszonylag kis összeget ad kölcsön rövid futamidőre, és hetente szedi be a törlesztőrészleteket. Szintén közös a két társaságban, hogy honlapján igyekszik megnyugtatni a potenciális ügyfeleket: a több száz százalékos THM valójában nem is olyan sok. Az ugyanis nem azonos a kamattal, nem jelenti azt, hogy a kölcsön 3-4-szeresét kell a futamidő során visszafizetni. Az Athlon például kijelenti: „a mutatószám a kis összegű, rövid lejáratú, éven belüli konstrukciók esetében félrevezető”, és hasonló megállapításra jut a Provident is.

Bármi is a véleménye a két cégnek, az általuk kínált hitelek a többi piaci szereplő ajánlataival összevetve drágák. Egy 200 ezer forintos hitelt a Providentnél például hetente 6800 forintjával lehet 54 hét alatt visszafizetni. Az árazást a cég szerint a számos kényelmi szolgáltatás indokolja: az ügynökök otthonukban keresik fel az ügyfelet, akinek nem kell bonyolult adminisztrációval bajlódnia, sorban állnia, hitelbírálatra várnia, és gyorsan hozzájut a kölcsönhöz.

A cégek akár 400 százalékot is meghaladó THM-éből azonban arra lehetne következtetni, hogy az ügyfélkör nem a luxushoz és kényelmi szolgáltatásokhoz szokott társadalmi rétegből kerül ki, hanem főleg a 30 százalék körüli THM-ű személyi hitelekkel operáló bankoknál hitelképtelennek bizonyuló kliensek fordulnak hozzájuk. A Provident viszont cáfolja ezt. Beszámolójuk szerint ügyfélkörük rendkívül változatos szerkezete leképezi a magyar társadalom összetételét földrajzi, jövedelmi, nemek szerinti vagy iskolázottsági szempontból egyaránt. Ugyanúgy találni közöttük tanárt, közalkalmazottat, mint egyéni vállalkozót vagy a versenyszférában dolgozót, sőt, jelentős részük más pénzügyi szolgáltatást is igénybe vesz, rendelkezik például bankszámlával vagy hitelkártyával.

A reklámokra ráharapó kliensek zöme azonban valószínűleg nem ebből a rétegből kerül ki, ezt jelzi, hogy a cég az esetek felében elutasítja a hitelkérelmeket. A kereskedelmi bankoknál azonban így is lazább lehet a hitelezési gyakorlat, a problémás kölcsönök aránya ugyanis magasabb a Providentnél. A nem megfelelően kihelyezett kölcsön nemrég emberéletet is követelt: az egyik adós meggyilkolta a cég egyik ügynökét. A társaság egyébként igyekszik elejét venni a hasonló eseteknek: biztonsági képzésekre küldi szakembereit, és személyi riasztóval is ellátta őket.

Hogy miért éppen hetente kell visszafizetni a kölcsönt, amikor Magyarországon jellemzően havonta jutnak jövedelemhez az emberek, a Provident a következő választ adta lapunknak: Magyarországon jó néhány szakma létezik, ahol a kifizetések hetente történnek, emellett a tapasztalataik azt mutatják, hogy a heti törlesztés „hatékonyabb tervezésre nyújt lehetőséget az ügyfeleknek költségvetésük kézben tartása kapcsán”.



Forrás: vg.hu

A masszív forintzuhanás miatt a svájci frank árfolyama 200 forint fölé emelkedett délelőtt a bankközi devizapiacon. Ilyen gyenge még sosem volt a magyar fizetőeszköz. Ez igen rossz hír a frankalapú devizahiteleseknek.

A svájci frank/forint árfolyam azért bír kitüntetett szereppel Magyarországon, mert az elmúlt évek viszonylag magas forint kamatlábai mellett erőteljesen felfutott a devizahitelekezés, azon belül is elsősorban a frankalapú kölcsönök volumene.

Jelenleg a háztartások hitelállományának csaknem 60%-a devizában denominált, amelynek döntő többsége frankalapú. A forint gyengülése a frankban nyilván tartott kölcsönöknél a havi törlesztő részlet emelkedésével jár.

A 2008 közepén elért történelmi csúcs (140) óta több mint 40%-ot zuhant a forint az alpesi ország devizájával szemben. Ennek főbb okai a következők lehettek:

- a globális kockázatkerülés fokozódott a világban, ami a biztonságosnak hitt eszközök felé tereli a tőkét, attól függetlenül is, hogy alacsony, sőt süllyedő volt az időszak alatt a svájci kamatkörnyezet,

- a globális lassulással párhuzamosan egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a magyar gazdaság idén recesszióba süllyed. Ennek mértéke a legfrissebb előrejelzések szerint 2.5-3.0%-os lehet,

- a nyugat-európai exportlehetőségek beszűkülése, a magas, illetve növekvő folyó fizetési mérleg deficit, illetve a frank alapú hitelezés drasztikus magyarországi visszaesése, és a tőkekivonások együttesen jelentős leértékelődési nyomást fejtettek ki a forintra, amelyen a magas szintre emelt jegybanki alapkamat sem segített érdemben.

Az elmúlt hónapokban bekövetkezett komoly forintgyengülést a frankalapú devizahitelesek az elmúlt hetekben kezdték el csak igazán érezni (a hitelek átárazódási időigényessége miatt). Látni kell azonban, hogy a növekvő havi törlesztőrészletek nemcsak a forint gyengülésével, hanem azzal is összefüggnek, hogy költségesebb beszerezni a frankot a kereskedelmi bankoknak (FX-swap piaci nehézsége), és ezt a megemelkedett költséget kénytelenek tovább hárítani az ügyfelekre a hitelek kamatlábában.
A Magyar Nemzeti Bank és a svájci partnere között megkötött megállapodás várhatóan érdemben nem segít majd leszorítani a meglévő frankalapú hiteleknél alkalmazott kamatlábakat.


Forrás: portfolio.hu

A Magyar Nemzeti Bank szerdán bejelentette, hogy a svájci jegybankkal áprilisig euró-svájci frank csereügyleteket folytathat, mellyel a svájci frank likviditását biztosítja a hazai bankok számára. A megállapodás híre egyesekben felébreszthette a reményt, hogy elérhetőbbek lesznek a svájci frankhitelek, vagy alacsonyabbak lesznek a megugrott törlesztőrészletek. A két jegybank együttműködésének azonban valószínűleg nem lesz ilyen hatása.

A devizapiaci elemzők pozitívan értékelték a hazai és a svájci jegybank devizacsere megállapodásának hírét. A két pénzintézet megállapodott abban, hogy áprilisig euró-frank csereügyleteket folytatnak hetente. Ily módon biztosítják a magyarországi bankok svájci frankhoz jutását, ugyanis tavaly ősz óta meglehetősen nehezen elérhető pénzintézeteink számára a svájci valuta. Az egyezség legfőbb pozitívumaként az elemzők azt említették, hogy olcsóbbá válhat Magyarországon a frankpiac, ugyanis az MNB-től a piaci árnál jóval alacsonyabb áron jutnak majd frankhoz a hazai bankok.

Információink szerint azonban annak ellenére, hogy valamivel olcsóbb lesz az így szerzett svájci frank a bankok számára, a frankhitelesek, akiknek a törlesztőrészlete jelentősen megugrott az utóbbi hónapokban elindult forintgyengülés miatt, nem fognak jelentős változást tapasztalni a törlesztőik összegében. Pallos Balázs, a Raiffeisen vezető üzletkötője szerint a jegybank által biztosított devizacsere nem csökkenti számottevően a svájci frank megszerzésének költségeit a bankok számára, így továbbra sem tudnak enyhíteni a hitelesek terhein.

Drága a frankhitelünk a piacon

Az MNB és a svájci jegybank megállapodása nem jelenti azt, hogy ezután sokkal több, vagy könnyebben elérhető svájci frankhitel lesz a bankokban, a megállapodás célja inkább az - és ezt a jegybank közleménye is megemlíti -, hogy biztosítsa a hazai kereskedelmi bankok meglévő svájci frankhiteleinek az újrafinanszírozását.

Sok hiteles gyakran arra számít, hogy amikor a svájci jegybank kamatot csökkent, akkor a frankhitel kamata is csökkeni fog. Ez normális körülmények között ésszerű elvárás, de a hitelezés befagyása megváltoztatta a helyzetet.

Az ügyfeleknek nyújtott devizahiteleket a kereskedelmi bankok a bankközi devizapiacon szerzett devizából pótolják. Az itt szerzett források a bankközi kamatokhoz vannak kötve, melyek a hitelválságot megelőzően még sokkal közelebb álltak, és sokkal inkább együtt mozogtak a központi bankok irányadó kamatával, most viszont a svájci frank irányadó kamata és a bankközi kamat, amellyel más kereskedelmi bankoktól svájci frankot szerezhet a hitelező bankja, többszáz bázisponttal is eltérhet egymástól.

Azért ilyen nagy az eltérés a központi banki és a bankközi kamatok között, mert a pénzintézetek a hitelválság kirobbanása óta sokkal kockázatosabbnak ítélik az egymásnak való hitelezést, ezért legfeljebb nagy likviditási felárral adnak egymásnak hitelt. Emiatt hiába félszázalék például a svájci központi bank alapkamata, a hazai bank, amelynek hitelünket törlesztjük, lehet, hogy csak 5 százalékos kamattal tud hozzájutni a bankközi devizapiacon a hiteleinkkel teremtett svájci frankadósság újrafinanszírozásához szükséges svájci frankhoz.

Elméretezett adósságunk

A hazai bankok forintban jutnak forráshoz a lakosság által elhelyezett megtakarításokon keresztül, a hitelfelvevők túlnyomó többsége viszont devizában van eladósodva, mivel a magyar jegybank évek óta olyan magasan tartja az irányadó kamatot, hogy még a forint gyengülése ellenére is sokkal jobban megéri a devizaadósság. Leegyszerűsítve, a forinthitel még mindig nagyon drága, a devizahitel pedig olcsó hozzá képest, és az euró és a svájci frankhitelek törlesztőrészlete akkor érné el a forinthitelek törlesztőrészletét, ha a forint/euró árfolyam meghaladná a 400-as szintet.

Mivel a hazai bankok forintban jutnak forráshoz, viszont túlnyomórészt devizahiteleket helyeztek ki a lakossághoz, ezért "hosszúak forintban és rövidek devizában", vagyis több forintjuk van mint devizájuk, és a lakosságon keresztül újratermelődő forintkészletükből újra és újra meg kell újítaniuk a devizakészletüket.

A hitelválság hatására a hazai pénzrendszer stabilitása érdekében az MNB, a többi központi bankhoz hasonlóan egynapos futamidejű, úgynevezett overnight deviza swap tendereket indított, melynek keretében a kereskedelmi bankok forintjáért devizát adott cserébe, hogy rendezni tudják lejáró külföldi adósságaikat. Ezek a devizacsere ügyletek azoknak a bankoknak voltak jók, amelyek már sehonnan sem tudtak devizához jutni, a komoly felár miatt azonban, ha csak lehetett, nem éltek a jegybank által kínált lehetőséggel.

Nem csökkennek a törlesztőrészletek

A ma bejelentett megállapodás, melynek segítségével a hazai kereskedelmi bankok svájci frankforráshoz jutnak a jegybankon keresztül, az egyhetes futamidővel már kedvezőbb helyzetet kínál a pénzintézeteknek, mint az egynapos csereügyletek - mondta el kérdésünkre Pallos Balázs, a Raiffeisen Bank vezető üzletkötője.

Azonban a bankok alapvető nehézsége, hogy továbbra sem tudnak hosszabb távon tervezni a megszerzett devizájukkal, továbbra is megmaradt. Részben azért, mert egyelőre áprilisig szól a svájci frankcsere biztosítása, másrészt azért, mert egyhetes futamidővel nehezen kezelhetővé válik a megszerzett deviza, ugyanis a lakossági hitelek kamatait havi vagy több havi időkeretben határozzák meg a bankok - tette hozzá az üzletkötő. Leegyszerűsítve, a bank nem tudja megtervezni, hogy egy ügyfelének milyen áron kínálja frankhitelét, mivel az MNB-től hétről-hétre más meghirdetett áron jut hozzá a forráshoz.

Ezért a svájci frankhitelcsere valószínűleg csak a meglévő hitelek finanszírozására lesz alkalmas a bankoknak, azonban azok a frankhitelesek, akiknek a forintgyengülés miatt igencsak megugrott a törlesztőrészlete az elmúlt hónapokban, nem számíthatnak arra, hogy könnyebbednek terheik a frankcsere következtében: annak ellenére, hogy a bankok nem a bankközi piacon hajtják fel a svájci frankot, nem csökken lényegesen a kamatfelár. A jegybank szerdai intézkedése tehát arra lesz jó, hogy a hazai bankrendszerben biztosított legyen a svájci frank áramlása, azonban ettől az ügylettől nem lesz olcsóbb a svájci valuta.

Forrás: hirszerzo.hu

Bedőlhet Las Vegas? Fogynak a turisták, zuhannak az ingatlanárak

A gazdasági válság elérte Las Vegast is. Amióta 1855-ben a mormonok megalapították, a város egyedi és különleges helyet foglal el az amerikai kollektív képzeletben. Azonkívül, hogy kultikus filmek százait ihlette meg, ez az egyetlen hely, ahol mindig is legális volt a prostitúció és ahol egy óra alatt lehet házasodni és elválni.
A legutóbbi 20 év fellendülése megállíthatatlannak látszott. Az Egyesült Államokban itt volt a legalacsonyabb a munkanélküliség, mindenhol építkezések folytak, a város 140 ezer szállodai szobával és 40 millió évi látogatóval dicsekedhetett. Minden évben 10 új iskolát avattak az újabb bevándorlók gyerekeinek fogadására. Jöttek szegények és gazdagok, fehérek és feketék, ázsiaiak a biztos munka vagy a további gazdagodás reményében - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. 2008 második felétől azonban a szerencse kereke megakadt. Az ingatlanárak hirtelen zuhanni kezdtek, kevesebb lett a turista és leálltak az építkezések. Az első, amely elküldte munkásait, az Echelon Las Vegas volt, amely az építészei szerint a világ legnagyobb szállodája lett volna, hat épületből álló, ötezer szobás hotelkomplexum, amelyeket parkok, uszodák, éttermek, színházak, kaszinók kötöttek volna össze. Öt milliárd dollárt szándékoztak belefektetni, de a pénz elfogyott és senki sem tudja, hogy folytathatják-e majd az építkezést. Egy évi munkával csupán 12 emelet épült meg belőle. A dominóelv alapján más építkezések is hasonló sorsra jutottak.

Ma a város negatív rekordjairól híres. Itt a legtöbb a középiskolát otthagyó fiatalok aránya, itt van a legtöbb betegbiztosítás nélküli ember és a nemzeti átlag duplájára nőtt az öngyilkosok száma. Tény, hogy a városnak nem először kell válsággal szembenéznie, de a két előző, a kilencvenes évek végi és a 2001. szeptember 11. utáni átmeneti volt és csak a turizmust érintette. Michael Green történész szerint "a válság tudatára ébresztette az embereket, hogy a virágzás csak illúzió volt. Az ismeretlen jövő satuba szorította a várost, amely mindig csak a mának élt és senki sem tudja, milyen lesz az új Las Vegas lelke és arca" - mondta.

Forrás: ingatlanmenedzser.hu

A decemberi lakáspiaci adatok alapján tényleg mélypont közelébe kerülhetett az Egyesült Államok építőipara.

Az USA használtlakás-piacán jelentős felpattanást tapasztaltak a szakértők decemberben, amikor a várakozásokkal ellentétben nem a forgalom további csökkenéséről, hanem annak megugrásáról szóltak az adatok.


A National Association of Realtors közleménye szerint az elemzői várakozásokra rácáfolva 6,5 százalékkal nőtt a használtlakás-piac forgalma a tavalyi év utolsó hónapjában az előző havihoz képest. Novemberben még 8,6 százalékos havi szintű visszaesést regisztráltak, decemberre további, 2 százalékos forgalomcsökkenést vártak az elemzők.


A decemberi felpattanás azért is meglepő, mert a novemberi felülvizsgált adatok alapján a használtlakások piaca az év utolsó előtti hónapjában még a korábban közöltnél is jobban pangott. A felülvizsgált adatok alapján a szektor forgalma októberhez képest 9,4 százalékkal csökkent novemberben.


Decemberben 4,74 millió piacra dobott használt lakás talált gazdára, szemben az előző hónapban mért 4,45 millióval. Az elemzők arra számítottak, hogy az év utolsó hónapjában 4,4 millió lakás cserél majd gazdát az Egyesült Államokban. Éves összehasonlításban decemberben 3,5 százalékkal csökkent a használtlakás-piac forgalma.


A 2008-as évet tekintve a használtlakás-piacon 13,1 százalékos volt a forgalom visszaesése.

A decemberi felpattanást az elemzők az árak nagyarányú csökkenésével magyarázzák, hiszen az év utolsó hónapjára éves összehasonlításban már 15,3 százalékkal kevesebbet kértek a használt lakásokért. 2008 során 9,3 százalékos volt az árcsökkenés; a lakásárak szintje a 2004-ben regisztráltakhoz közelített ismét. A csökkenés mértéke olyannyira számottevő volt, hogy a National Association of Realtors adatai szerint hasonlóra a harmincas évek nagy világválsága óta nem volt példa.


Az emelkedés, bár reményt kelthet, némiképp csalóka - írja a MarketWatch, hiszen a decemberi lakáseladások 45 százalékát a kölcsöneiket követelő hitelintézetek kezdeményezték, végrehajtás keretein belül, illetve olyan adósok indították, akik épp a bank tulajdonszerzését akarták elkerülni.

Forrás: napi.hu

Huszonkét országot minősített le a Coface. Kínát és Oroszországot, a két legnagyobb feltörekvő országot is kénytelenek voltak negatív megfigyelési listára helyezni, ami először fordul elő a Coface fennállása óta. Az igencsak visszafogott növekedés miatt nem meglepő, hogy a Coface által vezetett fizetésképtelenségi index értéke 50 százalékkal növekedett 2007 és 2008 között. Az elmúlt évben Magyarország esetében csődrekordot regisztrált.

Szemmel láthatólag a 2008-ban kezdődött hitelválság új dimenzióba váltott a negyedik negyedévben, amikor még az egészen addig kitartó országok (például Németország) vállalkozásait is elérte a visszaesés. Figyelembe véve a 2009-re prognosztizált 0,9 százalékos átlagos világgazdasági növekedési értéket, a fejlődés ütemének visszaesését tekintve a jelenlegi krízis az 1980-as évek első felében és az 1990-es években tapasztalt válságra hasonlít. A növekedés mértéke 2007 és 2009 között 3,1 százalékpont körüli értékre esik vissza, ami megegyezik az 1979 és 1982, valamint az 1989 és 1991 között tapasztalt mértékkel. Mindazonáltal ezen válságok indikátorértéke alatta maradt az első olajválság idején regisztrált értéknek. Ami a fizetésképtelenségi eljárások számát illeti, a Coface 47 százalékos növekedést tapasztalt 2008 folyamán, és ezen belül a negyedik negyedévben számottevő megugrás volt tapasztalható.

Az országkockázati jelentés átfogó képet ad arról, hogy a 2008 januárjában az Egyesült Államok területéről származó hitelválság hogyan indult útjára, és érte el az olyan „buborékországokat”, mint az Egyesült Királyság, Spanyolország, Írország, stb. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy egyetlen terület sem marad érintetlen. Először az epicentrumhoz közel eső, iparilag fejlett államokat érte el a válság, majd azok az országok következtek, ahol ugyan nem volt jelen spekulációs buborék (például Olaszország, Franciaország, Németország, Japán, stb), azonban a gazdasági növekedés üteme alacsony volt. Majd szinte velük egy időben a sérülékeny gazdasággal rendelkező feltörekvő államon volt a sor, mint például a Dél-Afrikai Köztársaság és Vietnám.

Kína és Oroszország: törékeny cégek a gazdasági lassulásban

Miután az összes iparilag fejlettebb állam országkockázati besorolását rontotta 2008 folyamán a Coface, két, eddig a válság hatásainak ellenálló BRIC-ország is negatív megfigyelési listára került. “A hitelválság most már két jelentős feltörekvő országot is érint – Oroszországot és Kínát – az elmúlt évek során tapasztalt kedvező makrogazdasági és pénzügyi helyzet ellenére” – magyarázta Francois David, a Coface elnöke. „Ugyanakkor az ebben a két országban működő cégek a sérülékenység számos jelét mutatták – erre a Coface már korábban felhívta a figyelmet -, és ez a jelenség a válság kapcsán jelentősen felerősödött.”

A Coface előrejelzése alapján a kínai gazdaság teljesítménye 7 százalékkal bővül 2009 folyamán. A Coface által 6 éve vezetett, a kínai cégek fizetési morálját vizsgáló felmérések rámutattak azokra a hatásokra, amelyeket a magánszféra cégei között kialakult öldöklő versenyből fakadó haszonkulcs-zsugorodás okozott. Ez egyértelműen a mikrogazdasági sérülékenység bizonyítéka, így a gazdasági lassulás a kínai cégek egy részénél tapasztalható fizetésképtelenségi eljárások számának növekedéséhez fog vezetni. Ezért Kína A3-as besorolás mellett került negatív megfigyelési listára. Hongkong és Tajvan besorolását pedig A2-re rontotta a Coface.

Ami Oroszországot illeti, a Coface 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár 2009-re. A Coface tapasztalatai szerint a vállalkozások közötti fizetési morál 2008 folyamán érezhetően romlott, főleg a vállalatvezetési módszerekben tapasztalható és folyamatosan fennálló hiányosságok miatt; ez utóbbi jelenséget a Coface figyelembe vette az ország B kategóriás besorolásának megállapításakor. Az ország gazdaságát jelentősen érinti a hitelválság (hitelszűke, zuhanó olajár). Az orosz cégek külföldi adósságállománya 140 százalékkal növekedett 2005 óta, ami további fizetésképtelenségekhez vezethet. Oroszország ez utóbbi miatt került negatív megfigyelési listára.


Magyarország

Ami hazánkat illeti, a helyzet nem sok bizakodásra ad okot. Négy év alatt csaknem megduplázódott azoknak a cégeknek a száma, amelyek ellen fizetésképtelenségi eljárás indult: míg 2004-ben és 2005-ben még alig több mint 12 ezer ilyen procedúra indult, 2008-ra 21.245-re nőtt ezek száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elmúlt évben közel 14 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója, így 2008-ban a vállalkozások 4 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit.

„Sajnos a 2009-es év első felében biztos, hogy további romlás várható, és a többek által sejtett második félévi fordulat is kétséges” – állítja Bagyura András, a Coface Hungary értékesítési vezetője. A szakember úgy látja, hogy a klasszikusan konjunktúra-érzékeny ágazatok, például az építőipar, az autóipar, az elektronikai ipar, ezen belül főképpen a háztartási és szórakoztató elektronika, valamint az ezekhez ezer szállal kötődő szállítmányozás és logisztika, valamint az ingatlangazdálkodás - esetében a kereslet és így a fogyasztás visszaesése nagyon erőteljesen érezteti hatását. A hitelpiaci válság miatt a banki és pénzügyi szektorban is jelentősek a problémák, azonban ezek stabilitását a különböző országok kormányai és nemzetközi intézmények is igyekeznek megőrizni.

A forint euróval szembeni gyengeségével kapcsolatban Bagyura megjegyzi, hogy bár a magyar gazdaság teljesítménye nagyon erőteljesen függ az exportpiacoktól, a nagy importszükségletű ágazatokban, illetve vállalkozások esetében a gyenge forintárfolyam beszerzési árakra gyakorolt negatív hatását nagymértékben ellensúlyozza az importált anyagok feldolgozását követő kivitelen, a gyenge forint kapcsán jelentkező többletbevétel. Ezeknél a cégeknél inkább a kereslet drasztikus csökkenése a fő gond. A hagyományosan magyar érdekeltségű és magyarországi alapanyagot feldolgozó ágazatok (pl. agrárium, élelmiszeripar) exportjára kifejezetten pozitívan hat a mostani árfolyam.

A válság miatt megugró banki hitelkamatlábak a beruházások esetében azok elhalasztását, a forgóeszköz-finanszírozás esetében azonban akár komoly likviditási problémákat okozhat - mutat rá Bagyura. Ez további költségmegtakarításokat, és teljesítménycsökkenéseket generálhat. A finanszírozás visszaesése közvetlenül is előidézhet csődöket, felszámolásokat, teszi hozzá az értékesítési vezető.

Főképp a csökkenő fogyasztás, az elkölthető jövedelmek érezhető visszaesése egyértelműen kapacitásuk visszafogására készteti a nagy multicégeket. Azonban ezek többségének megvan a megfelelő tőkeháttere ahhoz, hogy az ínségesebb időszakot átvészeljék, a keletkező veszteségeiket finanszírozzák, állítja Bagyura. Ugyanakkor a hozzájuk kapcsolódó, tőlük erős és gyakran egyoldalú függésben lévő (kis) magyar beszállítókat a fő multi vevőik megrendeléscsökkenése akár végzetes csapásként érheti, hiszen a működésükhöz és túlélésükhöz folyamatos cash flow-ra van szükségük, a fő vevőik leállását ezért sokan nem élik túl – mutat rá a szakember.

Összességében elmondható, hogy sajnos a magyar vállalkozások többsége súlyosan alultőkésített, így a válság túlélése nehéz feladat számukra. A legújabb minősítések roppant fontosak a magyar vállalkozások számára, és egyben intő példaként szolgálnak. A válság a világ minden térségére hatással van, és ez alól a magyar cégek sem vonhatják ki magukat. Nekik is szembe kell nézniük a visszaeső hazai fogyasztás problémájával. A nemzetközi piacokon való jelenléthez nemcsak a partnervállalatokról kell pontos információval rendelkezni, hanem az országkockázatról is, hiszen a makrogazdasági problémák egész iparágak, szektorok működésének eredményességességét sodorhatják veszélybe” – teszi hozzá Bagyura. Mindamellett megfelelő hitelbiztosítással még a legelőrelátóbb cégeknek is ajánlott rendelkeznie, hiszen a bevétel tört részéért köthető biztosítások még a legváratlanabb esetekben is hatékony védelmet biztosítanak.

Coface

Forrás: privatbankar.hu

Akár 20 ezer forint különbözet is lehet


Egy használt lakásra felvett 4 millió forintos, 10 éves hitelnél például az Erste Banknál 50 807 forint a havi részlet, de az OTP Banknál már 75 500. Mindössze 6 hazai pénzintézet kínál svájcifrank-alapú hiteleket jelenleg.


Az ugyanakkora összegre, ugyanarra a célra, és ugyanazokkal a paraméterekkel igényelt kölcsönöket összehasonlítva érdekes kép rajzolódik ki. Egy használt lakásra felvett 4 millió forintos, 10 éves hitelnél például az Erste Banknál 50 807 forint a havi részlet, de az OTP Banknál már 75 500.

A svájcifrank-alapú kölcsönöknél a különbség a legkisebb és a legnagyobb havi törlesztőrészlet között 21 százalékos, míg az euróalapúaknál 16 százalékra rúg.

Forrás: gazdasag.ma.hu

A gazdasági világválság nagy vesztesei között fogják számon tartani a jövő krónikái azokat, akik a közeljövőben mennek nyugdíjba. A nyugdíjalapok ugyanis óriási összegeket buktak az elmúlt év során.

Döbbenetes eredményt hozott a legutóbbi kárfelmérés (nehéz más kifejezést használni) a nyugdíjalapok terén. A tavalyi év folyamán vagyonuk 19 százalékát vesztették el az alapok, ami világszerte összesen 5 000 milliárd dollár elpárolgását jelentette.

Az adatok azért is megdöbbentőek, mert a korábbi években remekeltek a nyugdíjalapok: 2007 végéig az ötéves átlaghozam évi 12 százalék volt. Ehhez képest az idei évet a 2005-ös szintekről kezdhetik újra az alapok - vagyis sarkosan fogalmazva 3-4 év elveszett a működésük eredményéből és a nyugdíjasok pénzéből.

A nyugdíjalapok eszközeinek mértéke ezzel az átlagos GDP 61 százalékára csökkent a tavalyi 72 százalék után: ilyen rossz arány utoljára 1996-ban fordult elő. A hatalmas veszteségek ellenére is rendkívül dinamikusan fejlődő üzletág maradt a nyugdíjalapok piaca, de a kormányzatoknak át kell gondolniuk hogyan lehetne jobban szabályozni az alapok működését. Jó példaként lebeghet a többiek szeme előtt Németország, ahol a nyugdíjalapok még növekedni is tudtak tavaly, köszönhetően annak, hogy a vagyon nagyon nagy részét állampapírokba fektetik, melyek jóval biztonságosabbak, még ha a növekedési potenciáljuk nem is olyan nagy.


Forrás: penzcentrum.hu

A kormány és az ellenzék is segíteni akar a reménytelen adósokon, de senki nem tudja még, hogy miből.

A törlesztőrészleteket fizetni képtelen adósoknak adhat némi reményt Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnapi bejelentése, miszerint az állam átmeneti időre beszállna az adós helyett a lakáshitel törlesztésébe.

Horváth Csaba szocialista fővárosi polgármester-helyettes és országgyűlési képviselő szerint nem lehet pontosan megmondani, hogy hány embernek dőlt be ebben a negyedévben a lakáshitele.

„A jövő héten a bankoktól meg fogjuk kapni azokat az adatokat, hogy eddig hányan jelentkeztek feléjük, hogy nem tudnak fizetni. Így azt se lehet még megmondani, hogy az új költségvetésben mekkora pénzt kéne a felállítandó lakásgarancia-alapba félretenni. Annyi már most biztos, hogy csak rövid távú, maximum egyéves átvállalásról lehet szó, amíg az érintett családok rendezni tudják az anyagi helyzetüket” – mondta lapunknak a politikus.

„Csak azokat tudjuk támogatni, akik kifejezetten a gazdasági világválság miatt kerültek kiszolgáltatott helyzetbe. A kormány a devizahitelesek megsegítése mellett az építőipart támogató programját is elindítaná, hiszen itt közel félmillió munkahelyet kellene valahogy megmentenünk” – érvelt Horváth a programról.

Bencsik János fideszes képviselő és tatabányai polgármester szerint a kormány tervei messze nem elegendőek a hatékony segítséghez. „Az állami garancia jó, de nem új ötlet. A lakástulajdonos is jobban járna, ha nem a bank, hanem az állami végrehajtó árverezné el a feje fölül az ingatlant, hiszen így biztosan többet kapna érte.

A Fidesz szerint meg kell találni a forrásokat ahhoz, hogy az önkormányzatok újra elkezdhessenek szociális bérlakásokat építeni” – mondta Bencsik.

A polgármester tapasztalatai szerint a lakáshitelek mellett legalább ilyen fontos lenne a gyorshiteleket felvett adósok megsegítése is, akik csak a rezsiszámlák miatt vettek fel pénzt, és a hihetetlen kamatokat követelő bankok miatt kerülnek adósságcsapdába.

Forrás: blikk.hu