Galgahévíz - Megtanultak vigyázni az energiára, a vízre és a betevőre. Az ökofarm családi házaiba csak azokat fogadják be, akik nemcsak szeretik a természetet, de áldozatot is tudnak hozni érte. A kicsit utópisztikus közösség tudatosan tervezi saját fogyasztását, és ehhez igazítják igényeiket is. Éppen ezért a világon talán ők az egyetlenek, akiket nem is rázott meg igazán a válság: amit kell, azt megoldják maguk.

Szennyvízből tó

Kit ne érdekelne manapság egy olyan 140 négyzetméteres családi ház, amelyet havi 10 ezer forintból is be lehet fűteni, és még a fát is a faluhoz tartozó gazdaságból hozatják? A szennyvizet a föld alá rejtett előtisztító-ülepítő rendszeren keresztül vezetik a gyönyörűen tiszta látványtóba, amelyben a halak is megélnek. Természetesen a szemetet is szelektíven gyűjtik, és szerencséjükre a helyi hulladékkezelő ennek nagy részét újra is hasznosítja.

A farm adottságait tekintve nem lehet ok a panaszra. Tágas domboldalon építik sorban a hangulatos családi házakat, ahol a többhektáros rét és gyönyörű termáltóra vagy erdőre néző kilátás is „jár” a telkekhez.

Varga Géza agrármérnök, a Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány igazgatója még a nyolcvanas évek Svédországában határozta el, hogy egy ökológiailag fenntartható gazdaságot, és hozzá egy falut hoz létre barátaival.

„A kilencvenes években még a Kubai–Magyar Barátság Tsz elnökével a földterületért viaskodva indítottuk el az ökovállalkozásunk mezőgazdasági részét, de az ökofalu betelepülése csak tavaly indult. Ma már négy család él az ökofarmon. További öt ház most épül. A társasház 16 lakásából is nyolc már elkelt” – sorolja.

Szinte ingyen

„A négyzetméterárak is versenyképesek. A főváros közelsége és a minimális rezsiköltség miatt a tavalyi áron 155 ezer forint nettó építési költségen bárkinek megakad a szeme. Már volt olyan vételi ajánlat is, amelyet vissza kellett utasítanunk. Azt szeretnénk, hogy aki ide költözik, az ne befektetésként vásároljon ingatlant, hanem azonosuljon a közösségünk céljaival” – tette hozzá az alapítvány igazgatója.

A helynek egyedi hangulata van. A házak szigetelését is préselt vályogtéglával oldották meg, a dupla falak közé szalmát tesznek a szigetelés javításáért. Varga büszkén mutatta a faragott fából készített játszóteret és a domb tetején épülő apró hőközpontot, amely később tovább csökkenti majd az amúgy is nagyon baráti rezsiköltségeket.

„Hamarosan húsz család él majd itt, és azt szeretnénk, ha pár év múlva elérnénk a hatvanat. Ennyien már meg tudnánk termelni mindent, ami kell” – érvelt Varga.

Megúszhatjuk, hogy mindent vigyen a bank

Magáncsőd, leépítés, bukott hitelek. A pénzügyi válság nem csak a vagyonos bankárokat érinti, kevesen vannak, akik mindenféle gond nélkül megúszhatnák a nehéz időket. A törlesztőrészletek elviselhetetlen mértéket öltenek, tízezrekkel fizetünk többet havonta. Az elmúlt hetekben a hitelre vásárolt lakások törlesztőrészletei akár 20-40 százalékkal is emelkedhettek, a gazdasági válság hatásait pedig – legalábbis nálunk, Magyarországon – tovább erősíti az, hogy a forint is egyre gyengül. Az utóbbi napokban az euróval szemben már történelmi mélypontra süllyedt a pénzünk értéke, a hét vége felé már 300 forintnál is többet kellett fizetni egy euróért.

Szalay Tamás pénzügyi szakértő szerint csökkenthetőek a kiadásaink, és könnyebben vészelhetjük át a nehézségeket, ha megfogadunk néhány tanácsot. A Vasárnapi Blikk összegyűjtött néhány tippet.

1. Figyeljünk oda hitelkártyánkra. Ha határidőn belül visszafi zetjük a felhasznált összeget, akár kamatmentesen juthatunk pénzhez.

2. Válasszuk a kisebbik rosszat! Idejében próbáljuk eladni vagy olcsóbbra cserélni hitellel terhelt autónkat vagy lakásunkat, mielőtt elfogy a törlesztésre fordítható pénzünk.

3. Végre vegyük komolyan, és spóroljunk az energiafelhasználással! Pár fokkal alacsonyabbra állított fűtéssel, a fölösleges világítás mellőzésével, az elektromos készülékek áramtalanításával havonta ezreket takaríthatunk meg.

4. Halasszuk el a nem feltétlenül szükséges kiadásokat! Arra a családtagra bízzuk a vásárlást, akit nem csábítanak el az akciók.

5. Figyeljünk a hiteleinkre! Ha nem tudjuk fi zetni a részleteket, időben jelezzük a banknak, kérjük a futamidő meghoszszabbítását, így időt nyerhetünk a talpra álláshoz.

Kiábrándító adatok a forintpiacról

Nagyon rossz hónapot tudhat maga mögött a magyar deviza. Az év elején feljegyzett szintekhez képest a dollár közel 20, az euró több mint 10, a svájci frank pedig 13 százalékkal drágult a forinttal szemben.

Az elmúlt hetekben egyre gyengébb lett a forint, amely pénteken kapta a legnagyobb pofont. A hét utolsó kereskedési napján a korábban senki földjének tartott - történelmi mélypontot jelentő - 300 forintos szint közelében is járt az euró árfolyama.

A pénteken elért árszintek alapján jelentős értékvesztést hozott a január. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyamai alapján a fontosabb devizák közül a dollárral és a jennel szemben gyengült a legnagyobb mértékben a magyar fizetőeszköz. (Ha a folyamatosan változó devizapiaci árfolyamokból indulnánk ki, valamivel nagyobb lenne a gyengülés.)

A devizahitellel rendelkező banki ügyfeleket rendkívül érzékenyen érintő forintgyengülés nem hazai eredetű tényezőkkel magyarázható, a magyar deviza régiós társaival (lengyel zloty, cseh korona) párhuamosan gyengült, mivel a befektetők félnek a kockázatosnak tartott a feltörekvő piacoktól és a biztonságosabb terepeket keresik. (Pénteken az állampapírpiac is rosszul szerepelt, estek az árfolyamok, azaz növekedtek a hozamok, minimális érdeklődés jellemezte a piacot. Ennek eredményeként egyes futamidőkben 10 százalék fölé nőttek a hozamok.)

Rövid távon könnyen lehet, hogy a z euró árfolyama áttöri a 300 forintos szintet, de később javulhat a helyzet. A Takarékbank elemzői szerint pár hónapot várni kell a fordulatra, szerintük az év közepére 280, decmberre pedig 270 forintra süllyedhet az euró jegyzése. Ezzel összecseng a Raiffeisen legutóbbi prognózisa, amely júniusra 275, szeptemberre pedig 270 forint körüli árfolyamot vár.

Forrás: klikkbak.hu

A Magyar Nemzeti Bank szerdán bejelentette, hogy a svájci jegybankkal áprilisig euró-svájci frank csereügyleteket folytathat, mellyel a svájci frank likviditását biztosítja a hazai bankok számára. A megállapodás híre egyesekben felébreszthette a reményt, hogy elérhetőbbek lesznek a svájci frankhitelek, vagy alacsonyabbak lesznek a megugrott törlesztőrészletek. A két jegybank együttműködésének azonban valószínűleg nem lesz ilyen hatása.

A devizapiaci elemzők pozitívan értékelték a hazai és a svájci jegybank devizacsere megállapodásának hírét. A két pénzintézet megállapodott abban, hogy áprilisig euró-frank csereügyleteket folytatnak hetente. Ily módon biztosítják a magyarországi bankok svájci frankhoz jutását, ugyanis tavaly ősz óta meglehetősen nehezen elérhető pénzintézeteink számára a svájci valuta. Az egyezség legfőbb pozitívumaként az elemzők azt említették, hogy olcsóbbá válhat Magyarországon a frankpiac, ugyanis az MNB-től a piaci árnál jóval alacsonyabb áron jutnak majd frankhoz a hazai bankok.

Információink szerint azonban annak ellenére, hogy valamivel olcsóbb lesz az így szerzett svájci frank a bankok számára, a frankhitelesek, akiknek a törlesztőrészlete jelentősen megugrott az utóbbi hónapokban elindult forintgyengülés miatt, nem fognak jelentős változást tapasztalni a törlesztőik összegében. Pallos Balázs, a Raiffeisen vezető üzletkötője szerint a jegybank által biztosított devizacsere nem csökkenti számottevően a svájci frank megszerzésének költségeit a bankok számára, így továbbra sem tudnak enyhíteni a hitelesek terhein.

Drága a frankhitelünk a piacon

Az MNB és a svájci jegybank megállapodása nem jelenti azt, hogy ezután sokkal több, vagy könnyebben elérhető svájci frankhitel lesz a bankokban, a megállapodás célja inkább az - és ezt a jegybank közleménye is megemlíti -, hogy biztosítsa a hazai kereskedelmi bankok meglévő svájci frankhiteleinek az újrafinanszírozását.

Sok hiteles gyakran arra számít, hogy amikor a svájci jegybank kamatot csökkent, akkor a frankhitel kamata is csökkeni fog. Ez normális körülmények között ésszerű elvárás, de a hitelezés befagyása megváltoztatta a helyzetet.

Az ügyfeleknek nyújtott devizahiteleket a kereskedelmi bankok a bankközi devizapiacon szerzett devizából pótolják. Az itt szerzett források a bankközi kamatokhoz vannak kötve, melyek a hitelválságot megelőzően még sokkal közelebb álltak, és sokkal inkább együtt mozogtak a központi bankok irányadó kamatával, most viszont a svájci frank irányadó kamata és a bankközi kamat, amellyel más kereskedelmi bankoktól svájci frankot szerezhet a hitelező bankja, többszáz bázisponttal is eltérhet egymástól.

Azért ilyen nagy az eltérés a központi banki és a bankközi kamatok között, mert a pénzintézetek a hitelválság kirobbanása óta sokkal kockázatosabbnak ítélik az egymásnak való hitelezést, ezért legfeljebb nagy likviditási felárral adnak egymásnak hitelt. Emiatt hiába félszázalék például a svájci központi bank alapkamata, a hazai bank, amelynek hitelünket törlesztjük, lehet, hogy csak 5 százalékos kamattal tud hozzájutni a bankközi devizapiacon a hiteleinkkel teremtett svájci frankadósság újrafinanszírozásához szükséges svájci frankhoz.

Elméretezett adósságunk

A hazai bankok forintban jutnak forráshoz a lakosság által elhelyezett megtakarításokon keresztül, a hitelfelvevők túlnyomó többsége viszont devizában van eladósodva, mivel a magyar jegybank évek óta olyan magasan tartja az irányadó kamatot, hogy még a forint gyengülése ellenére is sokkal jobban megéri a devizaadósság. Leegyszerűsítve, a forinthitel még mindig nagyon drága, a devizahitel pedig olcsó hozzá képest, és az euró és a svájci frankhitelek törlesztőrészlete akkor érné el a forinthitelek törlesztőrészletét, ha a forint/euró árfolyam meghaladná a 400-as szintet.

Mivel a hazai bankok forintban jutnak forráshoz, viszont túlnyomórészt devizahiteleket helyeztek ki a lakossághoz, ezért "hosszúak forintban és rövidek devizában", vagyis több forintjuk van mint devizájuk, és a lakosságon keresztül újratermelődő forintkészletükből újra és újra meg kell újítaniuk a devizakészletüket.

A hitelválság hatására a hazai pénzrendszer stabilitása érdekében az MNB, a többi központi bankhoz hasonlóan egynapos futamidejű, úgynevezett overnight deviza swap tendereket indított, melynek keretében a kereskedelmi bankok forintjáért devizát adott cserébe, hogy rendezni tudják lejáró külföldi adósságaikat. Ezek a devizacsere ügyletek azoknak a bankoknak voltak jók, amelyek már sehonnan sem tudtak devizához jutni, a komoly felár miatt azonban, ha csak lehetett, nem éltek a jegybank által kínált lehetőséggel.

Nem csökkennek a törlesztőrészletek

A ma bejelentett megállapodás, melynek segítségével a hazai kereskedelmi bankok svájci frankforráshoz jutnak a jegybankon keresztül, az egyhetes futamidővel már kedvezőbb helyzetet kínál a pénzintézeteknek, mint az egynapos csereügyletek - mondta el kérdésünkre Pallos Balázs, a Raiffeisen Bank vezető üzletkötője.

Azonban a bankok alapvető nehézsége, hogy továbbra sem tudnak hosszabb távon tervezni a megszerzett devizájukkal, továbbra is megmaradt. Részben azért, mert egyelőre áprilisig szól a svájci frankcsere biztosítása, másrészt azért, mert egyhetes futamidővel nehezen kezelhetővé válik a megszerzett deviza, ugyanis a lakossági hitelek kamatait havi vagy több havi időkeretben határozzák meg a bankok - tette hozzá az üzletkötő. Leegyszerűsítve, a bank nem tudja megtervezni, hogy egy ügyfelének milyen áron kínálja frankhitelét, mivel az MNB-től hétről-hétre más meghirdetett áron jut hozzá a forráshoz.

Ezért a svájci frankhitelcsere valószínűleg csak a meglévő hitelek finanszírozására lesz alkalmas a bankoknak, azonban azok a frankhitelesek, akiknek a forintgyengülés miatt igencsak megugrott a törlesztőrészlete az elmúlt hónapokban, nem számíthatnak arra, hogy könnyebbednek terheik a frankcsere következtében: annak ellenére, hogy a bankok nem a bankközi piacon hajtják fel a svájci frankot, nem csökken lényegesen a kamatfelár. A jegybank szerdai intézkedése tehát arra lesz jó, hogy a hazai bankrendszerben biztosított legyen a svájci frank áramlása, azonban ettől az ügylettől nem lesz olcsóbb a svájci valuta.

Forrás: hirszerzo.hu

Akár 20 ezer forint különbözet is lehet


Egy használt lakásra felvett 4 millió forintos, 10 éves hitelnél például az Erste Banknál 50 807 forint a havi részlet, de az OTP Banknál már 75 500. Mindössze 6 hazai pénzintézet kínál svájcifrank-alapú hiteleket jelenleg.


Az ugyanakkora összegre, ugyanarra a célra, és ugyanazokkal a paraméterekkel igényelt kölcsönöket összehasonlítva érdekes kép rajzolódik ki. Egy használt lakásra felvett 4 millió forintos, 10 éves hitelnél például az Erste Banknál 50 807 forint a havi részlet, de az OTP Banknál már 75 500.

A svájcifrank-alapú kölcsönöknél a különbség a legkisebb és a legnagyobb havi törlesztőrészlet között 21 százalékos, míg az euróalapúaknál 16 százalékra rúg.

Forrás: gazdasag.ma.hu