Most már lenne igény a több-biztosítós rendszer előnyeire

Az egészségbiztosítási reform megfeneklése nem vette el a biztosítók kedvét, sőt egyikük Horváth Ágnes álmait valósította meg új termékével. A cégek pedig joggal tervezhetnek, egyre nagyobb az igény a magán-egészségbiztosítások iránt. Ennek ellenére ezt még mindig csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak, a széleskörű elterjedést a hálapénz és a szolgáltatói minőség hátráltatja.

Alaposan megváltozott az emberek hozzáállása az egészségügy finanszírozásához. Majd egy évvel ezelőtt heves vitát váltott ki a több-pénztáras egészségbiztosítási rendszer, amelyet végül társadalmi nyomásra nem is vezetett be a kormány. Akkor a népszavazással eltörölték a 300 forintos vizitdíjat is.

Egy most bemutatott szeptemberi kutatás szerint azonban az aktív kereső emberek majdnem fele hajlandó lenne pénzt áldozni a magasabb szintű szolgáltatásért. Az Union Biztosító rendelésére készített reprezentatív felméréséből az derül ki, hogy az aktív, keresőképes lakosság 47 százalékát érdekelné egy térítés ellenében történő magán-egészségbiztosítás.

Reformlázban a biztosítók

Bár a több-pénztáras rendszer hamvában meghalt, úgy tűnik, a biztosítók mégiscsak megcsinálják a reformot. "Nem hiszünk abban, hogy az állami rendszer átalakításában történne valami, pedig az emberek egy része hajlandó lenne fizetni a jobb egészségügyi ellátásért" - mondta Zsoldos Miklós, az Union vezérigazgatója.

Hasonló a tapasztalat a Generali-Providenciánál is. Mint a cég üzletágvezetője a Hírszerzőnek elmondta, az egészségügyi reform megfeneklése óta valóban egyre növekszik az igény a magán-egészségbiztosításokra, felismerték az emberek, hogy szükség van az öngondoskodásra. "Igény van, ugyanakkor még gyerekcipőben jár ez " - tette hozzá Schaub Erika.

A biztosítók szerint ma már nem engedheti meg magának senki, hogy ne foglalkozzon az egészségüggyel, minden évben vagy egy új terméket kell piacra dobni, vagy a meglévő csomagot "felturbózni". Ennek ellenére mindenki óvatosan tapogatózik, a legoptimistább becslések szerint is csak öt év múlva hozhat nyereséget ez az üzletág. Zsoldos Miklós szerint az csak három év múlva derül ki, hogy valaha nyereséges lesz-e hazánkban a magán-egészségbiztosítás, vagy az emberek megelégszenek azzal, amit az állam nyújt.

Ilyen kórház csak égés lenne a biztosítóknak? (Fotó: Györffy Anna)

Mindenesetre a biztosítók egyre-másra jelennek meg új termékeikkel. Régebb óta próbálkoznak az úgynevezett összegbiztosításokkal, ami azt jelenti, hogy a biztosító a befizetett díj ellenében például műtéteknél bizonyos összeget kifizet a biztosítottnak. Kínálnak még védőoltásokat, szűrővizsgálatokat, de egyes biztosítók telefonos orvosi "rendeléseket" tartanak.

A reform hanyatlása óta azonban egyre több a szolgáltatás alapú biztosítás, ami azt jelenti, hogy nem a beteg kapja meg a pénzt, hanem a kórháznak vagy a szakrendelőnek fizeti ki az ellátás ellenértékét.

Az ilyen szolgáltatás alapú biztosítások életbiztosításhoz kötöttek, de például a Generalinál létezik olyan is, amit kifejezetten a külföldieknek találtak ki, akiknek nincs társadalombiztosításuk: így a háziorvostól, a betegút szervezésétől a kórházi kezelésig mindenfajta egészségügyi szolgáltatást megtérít.

A reform óta a legnagyobb ugrást azonban az Union tette meg, amikor valódi szolgáltatás alapú biztosítást dobott piacra. Nem kell életbiztosítást fizetni mellette, és nem a társadalombiztosítás terhére történnek a vizsgálatok. A biztosító tulajdonképpen Horváth Ágnes sokat hangoztatott példáját valósítja meg, azaz ha valakit a háziorvosa belgyógyászati szakrendelésre küld, akkor felhívja a biztosítót, és ott megmondják, melyik rendelőbe hányra menjen, és ott melyik orvos fogja kezelni. De kifizetik az egynapos sebészeti ellátást és a kórházi műtéteket is.

A hálapénz miatt nem jár a szegényebbeknek?

Igaz, ez nem mindenkinek jár. A biztosítók ugyanis valóban szelektálnak az emberek között: bizonyos életkor felett vagy súlyos betegség mellett nem jár ez a fajta biztosítás. Ráadásul az életkor és a kockázatok előrehaladtával egyre többe kerül a biztosítási díj.

Egyelőre tehát úgy tűnik, valóban csak a tehetőseknek jár a jobb minőségű és gyorsabb ellátás. A legtöbb esetben ugyanis havonta 15-20 ezer forintba kerülnek ezek a magán-egészségbiztosítási csomagok. A többség azonban a válság előtt is jóval kevesebbet fizetett volna ennél: havonta mindössze 5000 forintot. A megkérdezettek csupán 16,6 százaléka mondta azt, hogy számára ez megér akár 10 ezer forintnál többet is.

Schaub Erika szerint azonban arra még sokat kell várni, hogy széles körű magán-egészségbiztosítást nyújtsanak. "Az egyik hátráltató tényező a hálapénz, sokan ugyanis azt gondolják, hogy minek havonta 20 ezer forintot kifizetni, ha majd egyszer baj lesz, akkor az orvos zsebébe csúsztatott 60 ezer forint megold mindent" - véli Schaub. A tapasztalat viszont ma már az, hogy a hálapénz nem magasabb szolgáltatást jelent, hanem hogy egyáltalán ellátják a beteget.

A másik hátráltató tényezőt pedig maguk a kórházak és a szakrendelők jelentik. "A széleskörű biztosításhoz jó, színvonalas, megfelelő minőségű szolgáltatói háttér kell. Ez azonban nincs meg" - hangsúlyozza az üzletágvezető, hozzátéve, hogy nehéz kiemelkedő biztosítási szolgáltatást építeni az állami intézményekre alapozva. Így maradnak a magánkórházak, amelyek nagyon drágák és szinte csak a nagyvárosokban érhetők el.


Forrás: hirszerzo.hu