Szakemberek sem tudják, meddig tarthat az árfolyamok és kamatterhek emelkedése. A szoljon.hu azt firtatta, Felelősek-e a bankok a megdrágult törlesztőrészletekért?

A banki, pénzügyi válság és a nyomában járó meredek forintárfolyam-romlás adósok százezreit hozta krízishelyzetbe, a lakossági devizahitelek terheinek ugrásszerű emelkedését előidézve. A korábban rendkívül kedvező kamatszintek megemelkedtek, s ilyen helyzetben okkal vetődik fel a kérdés: a hitelfolyósító bankok vajon mennyire vállalnak most részt a teherviselésben, vagy mennyire hagyják magukra bajukban az adósaikat.

— Nem életszerű ez a kérdésfeltevés — reagált a gondolatra dr. Mrena István, a Szolnoki Főiskola pénzügyi tanszékének docense. — A bankok ugyanis nem jótékonysági intézmények, hanem üzleti logika szerint működő, nyereségben érdekelt vállalkozások, amelyektől kár lenne elvárni ilyen jószolgálati tehermegosztást. Azt viszont meg lehet kérdezni tőlük, hogy mennyire voltak gondosak a devizahitelek kihelyezése során, és mennyire hívták fel a figyelmet azok kockázataira. Az a véleményem, hogy nem tettek meg mindent, hogy az ügyfél helyes kockázatelemzés után döntsön a hitelfelvételről.

A szakértő még hozzátette: őt különösen foglalkoztatja a gombamódra szaporodó hitelközvetítő cégek felelőssége is a kialakult helyzetben. Megfogalmazása szerint ezek a közvetítők még a múlt év decemberében is úgy hirdették magukat, hogy akár aktív BAR-listásokat is hitelhez juttatnak.

Az egyik lakossági hitelezéssel is foglalkozó bank budapesti központjának feltettük a szakértő által megfogalmazott kérdést, több másikkal összegyúrva. A válaszokat a következőképpen összegezhetjük:
Ők folyamatosan figyelik és elemzik a portfóliót, és reagálnak a folyamatokra. A „bedőlt" devizahitelek károsultjaira, a felelősség és a terhek megosztására vonatkozó kérdést rövid, kissé flegma félmondattal intézték el: fizetési problémákkal szembenéző ügyfelek sajnos mindig voltak és lesznek. A hitelközvetítő irodákat megvédte a bank: nem érzik úgy, hogy a közvetítők megalapozatlan keresletet keltettek volna a hitelpiacon, mindössze rugalmasan próbáltak egy jelentős ügyféligényt kielégíteni. Sok ügyfél idegenkedik a bankoktól, ezért vett ilyen segítséget igénybe. Arra, hogy nem késtek-e el a gondok észlelésekor a /deviza/hitelezés visszafogásával és a feltételek szigorításával,nem tértek ki a válaszukban.

Mrena doktor szerint a mostani devizahitel-válság története 2003-ban kezdődött, amikor a kormányváltás után megszűnt a kedvező lakáshitel-támogatási rendszer. A kereskedelmi bankok erre a helyzetre reagáltak az olcsó devizahitelezés bevezetésével. A szakértő azt mondja: a hitelfelvevők túlnyomó többsége nem végzett komoly kockázatelemzést, mi több, a kisebb kamat miatt elért megtakarítást nem rakta félre, nem képezett belőle tartalékot. Fejlett pénzügyi kultúrájú országokban — állítja Mrena István — ennek gyakorlata van, az átlagos magyar hitelfelvevő azonban egyszerűen nem „árazza be" magának a kockázatot.
Sokan persze nem is lettek volna képesek a tartalékolásra, hiszen teljesen kifeszítették magukat a hitelfelvétellel. Ők kerültek most nagy bajba, no és azok, akik elveszítették a munkájukat a válság miatt. Akik azonban forintalapú hitelekkel rendelkeznek, még most is többet fizetnek a kölcsönért, mint a devizások. Így teljes a kép.
S hogy meddig ülünk még a vágtató árfolyam- és kamatteher-emelkedések hátán? A szakértő csak ennyit mondott: nincs ember, aki ma ezt pontosan megmondaná. Tehát: kapaszkodjunk!


Forrás: szoljon.hu

310 forintnál kezdődhetnek a tömeges hitelbedőlések - válságspirál jön?

A bankközi devizapiacon új történelmi rekord született, amikor kedd délben átlépte a 300 forintot az euró árfolyama, a délután folyamán pedig elérte a 303-as szintet. A hazai valuta igen meredek zuhanással érkezett 300 fölé. A csütörtöki 286 forintos mélypont után pénteken délelőtt már 298,91 is volt az euró. Szakértők szerint devizaválság, állam- és lakossági adósságválság jöhet.

...

Az élet 300 fölött: 15-20 százalékra nőhet a hitelek bedőlésének az aránya

A forint gyengülése jelentősen megnöveli a devizahitelesek nemfizetésének kockázatát, amely komoly veszélyt jelent a magyar gazdaság egészére. A Magyar Nemzeti Bank az ősszel elmérgesedett hitelválságot megelőzően 320 forintos euróárfolyamnál állapította meg azt az árfolyamhatárt, ahol a devizahitelek visszafizetésének kockázata drasztikus mértékben megugrik.

A nemfizetések növekedése nem párhuzamosan követi az árfolyamgyengülést, hanem egy sávban még alacsony a hitelbedőlések aránya, ami Magyarországon eddig körülbelül 3-4 százalék volt az összes lakossági hitelhez viszonyítva, 320 forinton túl azonban 15-20 százalékra is nőhet hirtelen a hitel bedőlések száma – mondta el az Inforádió Aréna című műsorában az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.

Heim Péter szerint azonban az MNB 320 forintos határa túlságosan magas, szerinte már 310 forintnál elkezdődhetnek a tömeges nemfizetések. Ráadásul a magyar állam is devizaadós, ugyanis a magyar államadósság 35-37 százaléka devizában van. Amennyiben az árfolyam elmozdulás miatt a devizárért visszafizetendő államadósság felmegy 40 százalékra, az automatikusan maga után vonja az ország leminősítését, ami több ezer milliárdos tőkekivonásra fogja kényszeríteni a külföldi befektetőket, ugyanis egy előre meghatározott magas kockázatnál, hogy a veszteséget minimalizálják automatikusan megindul a forinteszközök eladása.

Ez valószínűleg újabb árfolyamgyengüléshez vezet, és az egész folyamat egy lefelé tartó pénzpiaci-reálgazdasági sokká erősödik. Ennek a sokknak az egyik fő eseménye lehet például a hazai lakásárak drasztikus zuhanása, amely a bedőlő hitelek nyomán beinduló kényszerértékesítések következménye. Az ingatlanok elértéktelenedése újabb csapást mérhet a devizahitelesekre, ugyanis a hitelük alól gyakorlatilag kiolvad a biztosítékul lekötött ingatlan, ennélfogva vagy egy újabb ingatlan biztosítékként való bevonására, vagy a hitel kiváltására kényszerülnek, mint ahogyan azt a jenhitelek esetében már mostanában is láthatjuk.

Az legnagyobb probléma az, hogy a magyar jegybank a jelenlegi helyzetben valószínűleg nem képes gátat vetni az elszabaduló árfolyamnak a szokásos alapkamatemeléssel. Ha a jegybank a jelenlegi árfolyamnál kamatot emel, könnyen lehet, hogy az euró/forint árfolyam 400-ra ugrik, ugyanis megrendülhet a befektetők bizalma az ország fizetőképességét illetően és az ország a deviza-, az államadósság és a lakossági adósságválság hármas spiráljába kerülhet, amelyből évekig nem fog kilábalni – fejtette ki Heim.

....

Forrás: hirszerzo.hu